Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Mexikó Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Mexikó-ban 60,477 %. A Munkaerő-részvételi ráta Mexikó-ban 2024. 04. 01.-án/én 60,477 %-ra emelkedett, miután 2024. 03. 01.-án/én 60,17 % volt. 2005. 01. 01. és 2024. 05. 01. között az átlagos GDP Mexikó-ban 59,60 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2015. 11. 01.-án/én volt 61,52 %, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-án/én jegyezték fel 47,18 %-vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
2005. 01. 01. | 58,91 % |
2005. 02. 01. | 58,89 % |
2005. 03. 01. | 59,11 % |
2005. 04. 01. | 58,19 % |
2005. 05. 01. | 59,06 % |
2005. 06. 01. | 59,36 % |
2005. 07. 01. | 60,04 % |
2005. 08. 01. | 59,57 % |
2005. 09. 01. | 59,55 % |
2005. 10. 01. | 59,86 % |
2005. 11. 01. | 59,51 % |
2005. 12. 01. | 59,58 % |
2006. 01. 01. | 59,49 % |
2006. 02. 01. | 59,67 % |
2006. 03. 01. | 59,77 % |
2006. 04. 01. | 59,96 % |
2006. 05. 01. | 59,86 % |
2006. 06. 01. | 59,61 % |
2006. 07. 01. | 61,07 % |
2006. 08. 01. | 60,21 % |
2006. 09. 01. | 60,07 % |
2006. 10. 01. | 60,91 % |
2006. 11. 01. | 60,86 % |
2006. 12. 01. | 59,55 % |
2007. 01. 01. | 59,66 % |
2007. 02. 01. | 59,62 % |
2007. 03. 01. | 59,96 % |
2007. 04. 01. | 59,59 % |
2007. 05. 01. | 59,96 % |
2007. 06. 01. | 60,02 % |
2007. 07. 01. | 60,55 % |
2007. 08. 01. | 59,54 % |
2007. 09. 01. | 59,30 % |
2007. 10. 01. | 60,86 % |
2007. 11. 01. | 60,99 % |
2007. 12. 01. | 60,54 % |
2008. 01. 01. | 59,67 % |
2008. 02. 01. | 60,35 % |
2008. 03. 01. | 59,90 % |
2008. 04. 01. | 60,62 % |
2008. 05. 01. | 59,91 % |
2008. 06. 01. | 60,33 % |
2008. 07. 01. | 60,47 % |
2008. 08. 01. | 59,71 % |
2008. 09. 01. | 59,71 % |
2008. 10. 01. | 59,43 % |
2008. 11. 01. | 59,77 % |
2008. 12. 01. | 58,95 % |
2009. 01. 01. | 59,44 % |
2009. 02. 01. | 59,25 % |
2009. 03. 01. | 58,67 % |
2009. 04. 01. | 58,83 % |
2009. 05. 01. | 59,63 % |
2009. 06. 01. | 59,47 % |
2009. 07. 01. | 60,06 % |
2009. 08. 01. | 60,92 % |
2009. 09. 01. | 60,71 % |
2009. 10. 01. | 60,88 % |
2009. 11. 01. | 60,62 % |
2009. 12. 01. | 59,94 % |
2010. 01. 01. | 59,44 % |
2010. 02. 01. | 59,20 % |
2010. 03. 01. | 59,85 % |
2010. 04. 01. | 60,16 % |
2010. 05. 01. | 60,62 % |
2010. 06. 01. | 60,29 % |
2010. 07. 01. | 60,17 % |
2010. 08. 01. | 60,43 % |
2010. 09. 01. | 59,65 % |
2010. 10. 01. | 59,35 % |
2010. 11. 01. | 59,17 % |
2010. 12. 01. | 58,23 % |
2011. 01. 01. | 58,39 % |
2011. 02. 01. | 58,91 % |
2011. 03. 01. | 58,99 % |
2011. 04. 01. | 59,13 % |
2011. 05. 01. | 59,78 % |
2011. 06. 01. | 60,02 % |
2011. 07. 01. | 60,46 % |
2011. 08. 01. | 60,13 % |
2011. 09. 01. | 60,26 % |
2011. 10. 01. | 60,94 % |
2011. 11. 01. | 60,66 % |
2011. 12. 01. | 60,34 % |
2012. 01. 01. | 59,52 % |
2012. 02. 01. | 59,64 % |
2012. 03. 01. | 60,01 % |
2012. 04. 01. | 60,02 % |
2012. 05. 01. | 61,08 % |
2012. 06. 01. | 61,52 % |
2012. 07. 01. | 61,34 % |
2012. 08. 01. | 61,40 % |
2012. 09. 01. | 60,59 % |
2012. 10. 01. | 60,43 % |
2012. 11. 01. | 60,29 % |
2012. 12. 01. | 59,48 % |
2013. 01. 01. | 58,94 % |
2013. 02. 01. | 59,94 % |
2013. 03. 01. | 59,24 % |
2013. 04. 01. | 59,85 % |
2013. 05. 01. | 60,98 % |
2013. 06. 01. | 60,99 % |
2013. 07. 01. | 61,21 % |
2013. 08. 01. | 60,46 % |
2013. 09. 01. | 60,18 % |
2013. 10. 01. | 60,84 % |
2013. 11. 01. | 60,84 % |
2013. 12. 01. | 61,15 % |
2014. 01. 01. | 59,89 % |
2014. 02. 01. | 59,54 % |
2014. 03. 01. | 60,19 % |
2014. 04. 01. | 59,82 % |
2014. 05. 01. | 60,12 % |
2014. 06. 01. | 59,83 % |
2014. 07. 01. | 60,52 % |
2014. 08. 01. | 59,58 % |
2014. 09. 01. | 59,99 % |
2014. 10. 01. | 59,21 % |
2014. 11. 01. | 59,68 % |
2014. 12. 01. | 59,90 % |
2015. 01. 01. | 58,93 % |
2015. 02. 01. | 59,45 % |
2015. 03. 01. | 59,30 % |
2015. 04. 01. | 59,26 % |
2015. 05. 01. | 59,83 % |
2015. 06. 01. | 60,16 % |
2015. 07. 01. | 60,06 % |
2015. 08. 01. | 60,36 % |
2015. 09. 01. | 59,57 % |
2015. 10. 01. | 60,13 % |
2015. 11. 01. | 61,52 % |
2015. 12. 01. | 59,77 % |
2016. 01. 01. | 59,22 % |
2016. 02. 01. | 59,67 % |
2016. 03. 01. | 59,02 % |
2016. 04. 01. | 59,46 % |
2016. 05. 01. | 60,17 % |
2016. 06. 01. | 59,36 % |
2016. 07. 01. | 60,60 % |
2016. 08. 01. | 60,26 % |
2016. 09. 01. | 59,73 % |
2016. 10. 01. | 59,60 % |
2016. 11. 01. | 60,14 % |
2016. 12. 01. | 59,45 % |
2017. 01. 01. | 59,01 % |
2017. 02. 01. | 59,44 % |
2017. 03. 01. | 59,42 % |
2017. 04. 01. | 58,98 % |
2017. 05. 01. | 59,51 % |
2017. 06. 01. | 59,49 % |
2017. 07. 01. | 59,87 % |
2017. 08. 01. | 59,07 % |
2017. 09. 01. | 59,19 % |
2017. 10. 01. | 59,60 % |
2017. 11. 01. | 59,61 % |
2017. 12. 01. | 59,14 % |
2018. 01. 01. | 59,05 % |
2018. 02. 01. | 59,21 % |
2018. 03. 01. | 59,11 % |
2018. 04. 01. | 59,48 % |
2018. 05. 01. | 60,15 % |
2018. 06. 01. | 59,84 % |
2018. 07. 01. | 59,79 % |
2018. 08. 01. | 60,05 % |
2018. 09. 01. | 59,60 % |
2018. 10. 01. | 59,42 % |
2018. 11. 01. | 60,03 % |
2018. 12. 01. | 59,52 % |
2019. 01. 01. | 59,31 % |
2019. 02. 01. | 59,30 % |
2019. 03. 01. | 60,05 % |
2019. 04. 01. | 59,76 % |
2019. 05. 01. | 60,25 % |
2019. 06. 01. | 60,58 % |
2019. 07. 01. | 60,55 % |
2019. 08. 01. | 60,48 % |
2019. 09. 01. | 60,17 % |
2019. 10. 01. | 60,29 % |
2019. 11. 01. | 60,62 % |
2019. 12. 01. | 60,20 % |
2020. 01. 01. | 59,82 % |
2020. 02. 01. | 60,18 % |
2020. 03. 01. | 59,81 % |
2020. 04. 01. | 47,18 % |
2020. 05. 01. | 47,45 % |
2020. 06. 01. | 53,11 % |
2020. 07. 01. | 54,99 % |
2020. 08. 01. | 55,12 % |
2020. 09. 01. | 55,69 % |
2020. 10. 01. | 57,48 % |
2020. 11. 01. | 56,93 % |
2020. 12. 01. | 56,52 % |
2021. 01. 01. | 56,22 % |
2021. 02. 01. | 56,76 % |
2021. 03. 01. | 57,28 % |
2021. 04. 01. | 59,05 % |
2021. 05. 01. | 58,70 % |
2021. 06. 01. | 58,48 % |
2021. 07. 01. | 59,91 % |
2021. 08. 01. | 59,39 % |
2021. 09. 01. | 58,35 % |
2021. 10. 01. | 59,44 % |
2021. 11. 01. | 59,56 % |
2021. 12. 01. | 59,51 % |
2022. 01. 01. | 58,33 % |
2022. 02. 01. | 58,70 % |
2022. 03. 01. | 58,84 % |
2022. 04. 01. | 60,06 % |
2022. 05. 01. | 59,61 % |
2022. 06. 01. | 59,80 % |
2022. 07. 01. | 60,01 % |
2022. 08. 01. | 60,00 % |
2022. 09. 01. | 59,64 % |
2022. 10. 01. | 60,70 % |
2022. 11. 01. | 60,81 % |
2022. 12. 01. | 59,69 % |
2023. 01. 01. | 60,28 % |
2023. 02. 01. | 60,18 % |
2023. 03. 01. | 60,45 % |
2023. 04. 01. | 60,36 % |
2023. 05. 01. | 60,01 % |
2023. 06. 01. | 60,12 % |
2023. 07. 01. | 60,87 % |
2023. 08. 01. | 60,53 % |
2023. 09. 01. | 60,36 % |
2023. 10. 01. | 60,46 % |
2023. 11. 01. | 60,96 % |
2023. 12. 01. | 59,87 % |
2024. 01. 01. | 59,77 % |
2024. 02. 01. | 60,17 % |
2024. 03. 01. | 60,17 % |
2024. 04. 01. | 60,48 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 04. 01. | 60,477 % |
2024. 03. 01. | 60,17 % |
2024. 02. 01. | 60,175 % |
2024. 01. 01. | 59,773 % |
2023. 12. 01. | 59,867 % |
2023. 11. 01. | 60,96 % |
2023. 10. 01. | 60,459 % |
2023. 09. 01. | 60,358 % |
2023. 08. 01. | 60,533 % |
2023. 07. 01. | 60,873 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇽 Bérek | 581,57 MXN/Day | 587,46 MXN/Day | Havi |
🇲🇽 Foglalkoztatási ráta | 97 % | 97,07 % | Havi |
🇲🇽 Foglalkoztatottak | 59,327 Mió. | 59,121 Mió. | Negyedév |
🇲🇽 Gyártási bérek | 4,3 USD/Hour | 4,5 USD/Hour | Havi |
🇲🇽 Minimálbérek | 248,93 MXN/Day | 248,93 MXN/Day | Havi |
🇲🇽 Munkaerőköltségek | 140,2 points | 147,5 points | Havi |
🇲🇽 Munkanélküli személyek | 1,542 Mió. | 1,639 Mió. | Negyedév |
🇲🇽 Munkanélküliségi ráta | 2,6 % | 2,6 % | Havi |
🇲🇽 Népesség | 128,455 Mió. | 127,504 Mió. | Évente |
🇲🇽 Női nyugdíjkorhatár | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇲🇽 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇲🇽 Termelékenység | 102,5 points | 99,5 points | Havi |
A munkaerő-piaci részvételi arány a foglalkoztatott és a munkát kereső munkanélküliek száma osztva a munkaképes korú lakosság összlétszámával.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.