Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Maldív-szigetek Bruttó hazai termék (GDP) közlekedésből
Árfolyam
A Maldív-szigetek jelenlegi Bruttó hazai termék (GDP) közlekedésből értéke 4,071 milliárd MVR. A Bruttó hazai termék (GDP) közlekedésből Maldív-szigetek esetében 2021. 01. 01.-n 4,071 milliárd MVR-ra emelkedett, miután 2020. 01. 01.-kor 2,768 milliárd MVR volt. 2003. 01. 01. és 2022. 01. 01. között az átlagos GDP Maldív-szigetek esetében 2,85 milliárd MVR volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2022. 01. 01.-n érte el 4,60 milliárd MVR-val, míg a legalacsonyabb értéket 2003. 01. 01.-kor rögzítették 1,21 milliárd MVR-val.
Bruttó hazai termék (GDP) közlekedésből ·
Max
Közlekedési ágazat GDP-je | |
---|---|
2003. 01. 01. | 1,21 milliárd MVR |
2004. 01. 01. | 1,42 milliárd MVR |
2005. 01. 01. | 1,24 milliárd MVR |
2006. 01. 01. | 1,60 milliárd MVR |
2007. 01. 01. | 1,78 milliárd MVR |
2008. 01. 01. | 1,82 milliárd MVR |
2009. 01. 01. | 2,05 milliárd MVR |
2010. 01. 01. | 2,44 milliárd MVR |
2011. 01. 01. | 2,44 milliárd MVR |
2012. 01. 01. | 2,93 milliárd MVR |
2013. 01. 01. | 3,26 milliárd MVR |
2014. 01. 01. | 3,45 milliárd MVR |
2015. 01. 01. | 3,71 milliárd MVR |
2016. 01. 01. | 3,95 milliárd MVR |
2017. 01. 01. | 3,80 milliárd MVR |
2018. 01. 01. | 3,91 milliárd MVR |
2019. 01. 01. | 4,54 milliárd MVR |
2020. 01. 01. | 2,77 milliárd MVR |
2021. 01. 01. | 4,07 milliárd MVR |
Bruttó hazai termék (GDP) közlekedésből Története
Dátum | Érték |
---|---|
2021. 01. 01. | 4,071 milliárd MVR |
2020. 01. 01. | 2,768 milliárd MVR |
2019. 01. 01. | 4,537 milliárd MVR |
2018. 01. 01. | 3,913 milliárd MVR |
2017. 01. 01. | 3,8 milliárd MVR |
2016. 01. 01. | 3,945 milliárd MVR |
2015. 01. 01. | 3,709 milliárd MVR |
2014. 01. 01. | 3,452 milliárd MVR |
2013. 01. 01. | 3,264 milliárd MVR |
2012. 01. 01. | 2,931 milliárd MVR |
Hasonló makrogazdasági mutatók Bruttó hazai termék (GDP) közlekedésből-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇻 Állandó árakon számított GDP | 92,679 milliárd MVR | 81,364 milliárd MVR | Évente |
🇲🇻 BIP | 6,6 milliárd USD | 6,17 milliárd USD | Évente |
🇲🇻 Egy főre jutó GDP | 11 534,92 USD | 11 035,58 USD | Évente |
🇲🇻 Építőipari BIP | 4,335 milliárd MVR | 3,234 milliárd MVR | Évente |
🇲🇻 Éves GDP-növekedési ráta | 4 % | 2 % | Negyedév |
🇲🇻 Gyártási BIP | 1,812 milliárd MVR | 1,708 milliárd MVR | Évente |
🇲🇻 Közszférából származó BIP | 7,378 milliárd MVR | 6,734 milliárd MVR | Évente |
🇲🇻 Mezőgazdasági GDP | 4,317 milliárd MVR | 4,187 milliárd MVR | Évente |
🇲🇻 SZGYF a szolgáltatásokból | 70,47 milliárd MVR | 61,459 milliárd MVR | Évente |
🇲🇻 Vállalatok által termelt bruttó hozzáadott érték (BIP) a közműszektorbán | 2,136 milliárd MVR | 1,675 milliárd MVR | Évente |
🇲🇻 Vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP | 22 361,74 USD | 21 271,32 USD | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Bruttó hazai termék (GDP) közlekedésből?
A GDP szállításból származó kategória a makrogazdasági indikátorok egyik kulcsfontosságú eleme, különösen egy olyan professzionális makrogazdasági adatok megjelenítésére szakosodott weboldal számára, mint az Eulerpool. A szállítási szektor teljesítménye, amely a szállítási tevékenységből eredő bruttó hazai termék (GDP) részeként azonosítható, lényeges betekintést nyújt az adott gazdaság általános egészségi állapotába és növekedési potenciáljába. A szállítási szektor magában foglalja a közúti, vasúti, légi és vízi szállítási módokat, valamint a csővezeték-hálózatokat és egyéb kapcsolódó tevékenységeket, mint például a logisztika és a raktározás. A szállítási szektor GDP-hozzájárulása mérhető annak alapján, hogy mekkora értéket ad hozzá az egész gazdasághoz, és hogyan segíti elő más szektorok működését az áruk és szolgáltatások hatékony mozgatásával. A szállítás gazdasági szerepe több szempontból is meghatározó. Először is, a szállítási szektor jelentős munkaadó, amely munkahelyeket teremt a gépjárművezetőktől kezdve a hajózási tiszteken át a repülésirányítókig. Ezek a munkahelyek nem csupán a közvetlen szállítási tevékenységekkel vannak összefüggésben, hanem gyakran közvetett módon is hozzájárulnak más iparágak, például a gyártás és a kereskedelem növekedéséhez. Azáltal, hogy elősegíti az áruk és szolgáltatások áramlását, a szállítási infrastruktúra lehetővé teszi a piacok bővülését és az új lehetőségek megnyitását mind a hazai, mind a nemzetközi piacon. Másodszor, a szállítás hatékony és jól karbantartott infrastruktúrájának megléte elengedhetetlen az egyes régiók közötti kereskedelem és integráció fokozásához. A gyors és megbízható szállítási rendszerek csökkentik a szállítási időt és költségeket, ami hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. Ez különösen fontos a globális gazdaságban, ahol az időben való szállítás és az ellátási lánc megbízhatósága kulcsfontosságú a vállalatok sikeréhez. A szállítási szektor GDP-növekedésében kritikus szerepet játszanak az innovációk és a technológiai fejlesztések is. Az infrastruktúra modernizálása, mint például az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése és a zöld technológiák alkalmazása, mint az elektromos járművek és a megújuló energiák használata, tovább növelheti a szektor hatékonyságát és fenntarthatóságát. Az új technológiák azonban gyakran jelentős beruházásokat igényelnek, amelyek hosszú távon megtérülhetnek a gazdasági versenyképesség és a környezeti fenntarthatóság növelése révén. A COVID-19 világjárvány hatására a globális gazdaságra gyakorolt hatások feltárták a szállítási szektor rugalmasságának és alkalmazkodóképességének fontosságát. A szállítási ágazat gyorsan kellett reagáljon a változó helyzetekre, például a nemzetközi kereskedelem korlátozásaira, az ellátási láncok zavaraira és a változó fogyasztói igényekre. A válság idején megtapasztalt nehézségek rávilágítottak arra, hogy mennyire fontos a szállítási infrastruktúra rugalmasságának és fenntarthatóságának növelése, hogy a jövőbeni kihívásokra jobban felkészülhessünk. A szállítási szektor GDP-hozzájárulásának jövőbeli kilátásai nagymértékben függenek a kormányzati politikáktól és szabályozásoktól, az iparági beruházásoktól és az infrastruktúra fejlesztésétől. A hosszú távú növekedés eléréséhez szükséges a stratégiai tervezés, a korszerű infrastruktúra kiépítése és a fenntartható gyakorlatok bevezetése. Ezen túlmenően, a nemzetközi együttműködés és a regionális kereskedelmi megállapodások is támogathatják a szállítási szektor növekedését és integrációját a globális gazdaságba. Összefoglalva, a GDP szállításból származó kategóriájának elemzése elengedhetetlen ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk egy gazdaság általános teljesítményéről és fejlődési potenciáljáról. A szállítási szektor nemcsak az alapvető áruforgalom fenntartásában és a munkahelyteremtésben játszik kulcsszerepet, hanem az innováció és a versenyképesség növelésében is. Az Eulerpool, mint professzionális makrogazdasági adatok megjelenítésére szolgáló weboldal, elkötelezetten nyújtja a legfrissebb és legmegbízhatóbb adatokat és elemzéseket a szállítási szektor GDP-hozzájárulásáról, ezzel támogatva az üzleti döntéshozókat, kutatókat és elemzőket a tájékozott döntések meghozatalában. A szállítási szektor jelentősége tehát nem csak a közvetlen gazdasági hozzájárulásában rejlik, hanem az egész gazdasági ökoszisztéma működésében és fejlődésében is, amely hosszú távon meghatározza az adott ország gazdasági sikerességét és fenntarthatóságát.