Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Kína Bérleti díj infláció
Árfolyam
A jelenlegi Bérleti díj infláció értéke Kína országban 0,2 %. A Bérleti díj infláció Kína országban 2023. 12. 01.-án/én/án/én 0,2 %-ra emelkedett, miután 2023. 11. 01.-án/én/án/én 0,1 % volt. 2001. 01. 01. és 2024. 10. 01. között az átlagos GDP Kína országban 2,77 % volt. A mindenkori csúcs 2001. 02. 01.-án/én/án/én volt 14,00 % értékkel, míg a legkisebb értéket 2020. 08. 01.-án/én/án/én jegyezték fel -1,20 % értékkel.
Bérleti díj infláció ·
Max
Bérleti infláció | |
---|---|
2001. 01. 01. | 13,60 % |
2001. 02. 01. | 14,00 % |
2001. 03. 01. | 14,00 % |
2001. 04. 01. | 8,90 % |
2001. 05. 01. | 8,30 % |
2001. 06. 01. | 8,50 % |
2001. 07. 01. | 6,90 % |
2001. 08. 01. | 6,80 % |
2001. 09. 01. | 6,50 % |
2001. 10. 01. | 6,40 % |
2001. 11. 01. | 6,10 % |
2001. 12. 01. | 5,20 % |
2002. 01. 01. | 5,50 % |
2002. 02. 01. | 5,70 % |
2002. 03. 01. | 5,90 % |
2002. 04. 01. | 4,90 % |
2002. 05. 01. | 4,70 % |
2002. 06. 01. | 4,30 % |
2002. 07. 01. | 3,80 % |
2002. 08. 01. | 3,80 % |
2002. 09. 01. | 3,30 % |
2002. 10. 01. | 3,80 % |
2002. 11. 01. | 3,80 % |
2002. 12. 01. | 3,70 % |
2003. 01. 01. | 3,70 % |
2003. 02. 01. | 3,30 % |
2003. 03. 01. | 3,20 % |
2003. 04. 01. | 3,20 % |
2003. 05. 01. | 3,50 % |
2003. 06. 01. | 3,50 % |
2003. 07. 01. | 3,40 % |
2003. 08. 01. | 3,30 % |
2003. 09. 01. | 3,90 % |
2003. 10. 01. | 3,50 % |
2003. 11. 01. | 3,70 % |
2003. 12. 01. | 4,10 % |
2004. 01. 01. | 3,20 % |
2004. 02. 01. | 3,10 % |
2004. 03. 01. | 3,10 % |
2004. 04. 01. | 3,20 % |
2004. 05. 01. | 2,90 % |
2004. 06. 01. | 3,00 % |
2004. 07. 01. | 2,80 % |
2004. 08. 01. | 3,20 % |
2004. 09. 01. | 3,00 % |
2004. 10. 01. | 3,10 % |
2004. 11. 01. | 3,00 % |
2004. 12. 01. | 2,60 % |
2005. 01. 01. | 2,20 % |
2005. 02. 01. | 2,20 % |
2005. 03. 01. | 2,20 % |
2005. 04. 01. | 2,10 % |
2005. 05. 01. | 2,20 % |
2005. 06. 01. | 2,20 % |
2005. 07. 01. | 2,20 % |
2005. 08. 01. | 1,70 % |
2005. 09. 01. | 1,40 % |
2005. 10. 01. | 1,20 % |
2005. 11. 01. | 1,30 % |
2005. 12. 01. | 1,30 % |
2006. 01. 01. | 0,60 % |
2006. 02. 01. | 1,40 % |
2006. 03. 01. | 1,50 % |
2006. 04. 01. | 2,00 % |
2006. 05. 01. | 2,50 % |
2006. 06. 01. | 2,60 % |
2006. 07. 01. | 3,10 % |
2006. 08. 01. | 3,50 % |
2006. 09. 01. | 3,80 % |
2006. 10. 01. | 3,80 % |
2006. 11. 01. | 4,10 % |
2006. 12. 01. | 4,00 % |
2007. 01. 01. | 4,00 % |
2007. 02. 01. | 4,40 % |
2007. 03. 01. | 4,40 % |
2007. 04. 01. | 3,90 % |
2007. 05. 01. | 3,40 % |
2007. 06. 01. | 4,00 % |
2007. 07. 01. | 3,90 % |
2007. 08. 01. | 3,90 % |
2007. 09. 01. | 4,40 % |
2007. 10. 01. | 4,70 % |
2007. 11. 01. | 4,50 % |
2007. 12. 01. | 4,40 % |
2008. 01. 01. | 4,70 % |
2008. 02. 01. | 4,50 % |
2008. 03. 01. | 4,50 % |
2008. 04. 01. | 4,50 % |
2008. 05. 01. | 4,40 % |
2008. 06. 01. | 4,20 % |
2008. 07. 01. | 3,80 % |
2008. 08. 01. | 3,50 % |
2008. 09. 01. | 2,70 % |
2008. 10. 01. | 2,00 % |
2008. 11. 01. | 1,90 % |
2008. 12. 01. | 1,60 % |
2009. 01. 01. | 1,30 % |
2009. 02. 01. | 1,20 % |
2009. 03. 01. | 1,30 % |
2009. 04. 01. | 1,20 % |
2009. 05. 01. | 1,30 % |
2009. 06. 01. | 1,10 % |
2009. 07. 01. | 1,40 % |
2009. 08. 01. | 1,30 % |
2009. 09. 01. | 1,50 % |
2009. 10. 01. | 2,20 % |
2009. 11. 01. | 2,40 % |
2009. 12. 01. | 2,80 % |
2010. 01. 01. | 2,90 % |
2010. 02. 01. | 2,80 % |
2010. 03. 01. | 2,90 % |
2010. 04. 01. | 3,40 % |
2010. 05. 01. | 3,60 % |
2010. 06. 01. | 4,30 % |
2010. 07. 01. | 5,90 % |
2010. 08. 01. | 6,50 % |
2010. 09. 01. | 6,70 % |
2010. 10. 01. | 6,70 % |
2010. 11. 01. | 6,60 % |
2010. 12. 01. | 6,80 % |
2011. 01. 01. | 7,10 % |
2011. 02. 01. | 7,60 % |
2011. 03. 01. | 8,00 % |
2011. 04. 01. | 7,50 % |
2011. 05. 01. | 7,20 % |
2011. 06. 01. | 5,90 % |
2011. 07. 01. | 4,00 % |
2011. 08. 01. | 3,80 % |
2011. 09. 01. | 3,40 % |
2011. 10. 01. | 3,60 % |
2011. 11. 01. | 3,70 % |
2011. 12. 01. | 2,90 % |
2012. 01. 01. | 2,60 % |
2012. 02. 01. | 2,50 % |
2012. 03. 01. | 2,11 % |
2012. 04. 01. | 1,97 % |
2012. 05. 01. | 2,20 % |
2012. 06. 01. | 2,95 % |
2012. 07. 01. | 3,10 % |
2012. 08. 01. | 3,03 % |
2012. 09. 01. | 3,19 % |
2012. 10. 01. | 3,09 % |
2012. 11. 01. | 2,86 % |
2012. 12. 01. | 3,31 % |
2013. 01. 01. | 3,10 % |
2013. 02. 01. | 2,72 % |
2013. 03. 01. | 3,67 % |
2013. 04. 01. | 4,10 % |
2013. 05. 01. | 4,26 % |
2013. 06. 01. | 4,07 % |
2013. 07. 01. | 4,44 % |
2013. 08. 01. | 4,41 % |
2013. 09. 01. | 4,43 % |
2013. 10. 01. | 4,50 % |
2013. 11. 01. | 4,70 % |
2013. 12. 01. | 4,70 % |
2014. 01. 01. | 4,60 % |
2014. 02. 01. | 4,70 % |
2014. 03. 01. | 4,10 % |
2014. 04. 01. | 3,70 % |
2014. 05. 01. | 3,40 % |
2014. 06. 01. | 3,20 % |
2014. 07. 01. | 2,80 % |
2014. 08. 01. | 2,60 % |
2014. 09. 01. | 2,60 % |
2014. 10. 01. | 2,70 % |
2014. 11. 01. | 2,40 % |
2014. 12. 01. | 2,40 % |
2015. 01. 01. | 2,60 % |
2015. 02. 01. | 2,00 % |
2015. 03. 01. | 2,20 % |
2015. 04. 01. | 2,40 % |
2015. 05. 01. | 2,60 % |
2015. 06. 01. | 2,80 % |
2015. 07. 01. | 3,00 % |
2015. 08. 01. | 3,00 % |
2015. 09. 01. | 2,90 % |
2015. 10. 01. | 2,70 % |
2015. 11. 01. | 2,80 % |
2015. 12. 01. | 2,60 % |
2016. 01. 01. | 2,60 % |
2016. 02. 01. | 2,60 % |
2016. 03. 01. | 2,70 % |
2016. 04. 01. | 2,70 % |
2016. 05. 01. | 2,80 % |
2016. 06. 01. | 2,80 % |
2016. 07. 01. | 2,80 % |
2016. 08. 01. | 2,70 % |
2016. 09. 01. | 2,70 % |
2016. 10. 01. | 2,80 % |
2016. 11. 01. | 2,90 % |
2016. 12. 01. | 2,90 % |
2017. 01. 01. | 3,00 % |
2017. 02. 01. | 3,30 % |
2017. 03. 01. | 2,80 % |
2017. 04. 01. | 2,80 % |
2017. 05. 01. | 2,90 % |
2017. 06. 01. | 2,90 % |
2017. 07. 01. | 2,90 % |
2017. 08. 01. | 3,00 % |
2017. 09. 01. | 2,90 % |
2017. 10. 01. | 2,90 % |
2017. 11. 01. | 2,80 % |
2017. 12. 01. | 2,80 % |
2018. 01. 01. | 2,90 % |
2018. 02. 01. | 2,30 % |
2018. 03. 01. | 2,40 % |
2018. 04. 01. | 2,40 % |
2018. 05. 01. | 2,40 % |
2018. 06. 01. | 2,30 % |
2018. 07. 01. | 2,30 % |
2018. 08. 01. | 2,60 % |
2018. 09. 01. | 2,60 % |
2018. 10. 01. | 2,50 % |
2018. 11. 01. | 2,50 % |
2018. 12. 01. | 2,50 % |
2019. 01. 01. | 2,40 % |
2019. 02. 01. | 2,70 % |
2019. 03. 01. | 2,40 % |
2019. 04. 01. | 2,20 % |
2019. 05. 01. | 2,10 % |
2019. 06. 01. | 2,00 % |
2019. 07. 01. | 2,00 % |
2019. 08. 01. | 1,70 % |
2019. 09. 01. | 1,40 % |
2019. 10. 01. | 1,20 % |
2019. 11. 01. | 0,90 % |
2019. 12. 01. | 0,80 % |
2020. 01. 01. | 0,70 % |
2020. 02. 01. | 0,30 % |
2021. 04. 01. | 0,20 % |
2021. 05. 01. | 0,30 % |
2021. 06. 01. | 0,70 % |
2021. 07. 01. | 0,80 % |
2021. 08. 01. | 0,80 % |
2021. 09. 01. | 0,80 % |
2021. 10. 01. | 0,80 % |
2021. 11. 01. | 0,80 % |
2021. 12. 01. | 0,70 % |
2022. 01. 01. | 0,60 % |
2022. 02. 01. | 0,50 % |
2022. 03. 01. | 0,20 % |
2023. 10. 01. | 0,10 % |
2023. 11. 01. | 0,10 % |
2023. 12. 01. | 0,20 % |
Bérleti díj infláció Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 0,2 % |
2023. 11. 01. | 0,1 % |
2023. 10. 01. | 0,1 % |
2022. 03. 01. | 0,2 % |
2022. 02. 01. | 0,5 % |
2022. 01. 01. | 0,6 % |
2021. 12. 01. | 0,7 % |
2021. 11. 01. | 0,8 % |
2021. 10. 01. | 0,8 % |
2021. 09. 01. | 0,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Bérleti díj infláció-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇨🇳 Alapfogyasztói árak | 100,3 points | 100,1 points | Havi |
🇨🇳 Élelmiszerinfláció | 0 % | -2,1 % | Havi |
🇨🇳 Exportárak | 94,8 points | 95,1 points | Havi |
🇨🇳 Fogyasztói árindex (CPI) | 102,9 points | 103 points | Havi |
🇨🇳 GDP-deflátor | 736,699 points | 723,774 points | Évente |
🇨🇳 Havi inflációs ráta | -0,3 % | 0 % | Havi |
🇨🇳 Importárak | 102,7 points | 102,4 points | Havi |
🇨🇳 Inflációs ráta | 0,3 % | 0,3 % | Havi |
🇨🇳 Maginflációs ráta | 0,2 % | 0,1 % | Havi |
🇨🇳 Maginflációs ráta hónapról hónapra | 0,3 % | -0,1 % | Havi |
🇨🇳 Termelői árak | 107,5 points | 107,3 points | Havi |
🇨🇳 Termelői árindex havi változása | -0,1 % | -0,7 % | Havi |
🇨🇳 Termelői árindex változás | -1,4 % | -2,5 % | Havi |
Kínában a bérleti infláció a lakásbérlet évről évre történő árváltozását jelenti.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Bérleti díj infláció?
A bérleti díjak inflációja, vagy más néven bérleti díjak emelkedése, az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amely nemcsak a lakosság pénzügyi egészségére, hanem a gazdaság egészére is jelentős hatással bír. Az Eulerpool célja, hogy a gazdasági adatok professzionális megjelenítésével segítse a piac szereplőit a döntéshozatalban, és ennek a kategóriának a megértése kulcsfontosságú. A bérleti díjak inflációja azt a folyamatot jelenti, amely során a lakásbérleti díjak idővel növekednek. Az infláció mérésének többféle módja létezik, ám mindegyik célja, hogy pontosan meghatározza, milyen mértékben emelkednek a bérleti díjak egy adott időszakban. Ez az infláció közvetlenül hat a fogyasztói árindexre (CPI), amely a háztartások kiadásainak egyik legfontosabb mérőszáma. Ennek következtében a bérleti díjak inflációja az egyik leglényegesebb tényezővé válik a fiskális és monetáris politika alakításában. Az Eulerpool oldalán bemutatott bérleti díjak inflációs adatok segítségével a felhasználók átfogó képet kaphatnak arról, hogy miként alakulnak a bérleti díjak helyi, regionális és nemzetközi szinten. A bérleti díjak növekedése különböző tényezőkre vezethető vissza, mint például a lakáspiaci kereslet és kínálat egyensúlya, a gazdaság általános állapota, valamint a munkaerőpiaci helyzet. Amikor a kereslet meghaladja a kínálatot, a bérleti díjak jellemzően emelkednek, ami növeli az inflációt. Másrészről, a gazdasági recesszió idején a bérleti díjak lassabban emelkednek vagy akár csökkenhetnek is, ami mérsékli az inflációs nyomást. A bérleti díjak inflációjának hatásai több területen is jelentkeznek. Az első és legkézenfekvőbb hatás a háztartások pénzügyi helyzetére gyakorolt nyomás. A magasabb bérleti díjak csökkenthetik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, amely így kevesebb forrást hagy más javak és szolgáltatások fogyasztására. Ez negatív hatással lehet a gazdaság növekedésére, mivel a belső kereslet csökkenése mérsékli a vállalatok bevételeit, és ennek következtében csökkenhet a foglalkoztatottság is. Az Eulerpool oldalán található adatbázis lehetőséget nyújt a felhasználóknak arra, hogy részletesen elemezzék a bérleti díjak inflációjának alakulását időbeli bontásban, valamint összehasonlítsák a különböző régiók adatait. Ez hasznos lehet mind az ingatlanpiaci befektetők, mind pedig a gazdasági elemzők számára, akik a bérleti díjak inflációjának trendjeit kívánják követni. Ezen adatok alapján megalapozott döntések hozhatók, melyek segíthetnek az optimális befektetési lehetőségek megtalálásában. Továbbá, a bérleti díjak inflációja szorosan összefügg az ingatlanpiaci árakkal. A magasabb ingatlanárak általában magasabb bérleti díjakat eredményeznek, ami növeli az inflációt. Az Eulerpool adatbázisában található ingatlanpiaci adatok segítségével a felhasználók könnyen nyomon követhetik, hogy miként befolyásolják az ingatlanárak a bérleti díjakat, valamint előrejelzéseket készíthetnek a jövőbeli trendekről. Egy másik jelentős tényező a bérleti díjak inflációjának vizsgálatában a munkaerőpiaci helyzet. Az alacsony munkanélküliség és a növekvő bérek jellemzően növelik a fogyasztói keresletet, ami fokozza a bérleti díjak emelkedését. Az Eulerpool adatbázisában szereplő munkaerőpiaci adatokkal kombinálva a felhasználók átfogóbb képet kaphatnak arról, hogy miként alakul a bérleti díjak inflációja a munkaerőpiaci tendenciák fényében. Az inflációs adatok elemzése során figyelembe kell venni az adott régió gazdasági sajátosságait is. Például egy gyorsan növekvő gazdasággal rendelkező régióban, ahol magas a bevándorlás és növekvő az urbanizáció mértéke, gyakran magasabb bérleti díj emelkedések figyelhetők meg. Ezzel szemben egy stagnáló vagy csökkenő népességszámú régióban a bérleti díjak kisebb mértékben növekedhetnek. A gazdasági döntéshozók számára kiemelkedően fontos a bérleti díjak inflációjának helyes értelmezése. Ez nemcsak a monetáris politika kialakításában játszik szerepet, hanem a szociálpolitikai intézkedések tervezésében is. A megfelelően kialakított politikai intézkedések mérsékelhetik a bérleti díjak emelkedésének negatív hatásait, és elősegíthetik a lakhatás megfizethetőségét. Az Eulerpool weboldala, amely a különböző makrogazdasági adatokat gyűjti és elemzi, értékes eszköz lehet mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni a bérleti díjak inflációjának hatásait. Az adatok szisztematikus gyűjtése és elemzése révén a felhasználók nemcsak pillanatnyi képet kaphatnak a bérleti díjak inflációjának alakulásáról, hanem hosszabb távú trendeket is azonosíthatnak, ami segítheti őket a stratégiai tervezésben és a pénzügyi döntéshozatalban. Összefoglalva, a bérleti díjak inflációjának vizsgálata komplex feladat, amely számos tényezőtől függ. Az Eulerpool célja, hogy professzionális, megbízható és részletes adatokat nyújtson a bérleti díjak inflációjáról, ezzel segítve a felhasználókat a tájékozott gazdasági döntések meghozatalában. A rendelkezésre álló adatok és elemzések révén felhasználóink jobban megérthetik és nyomon követhetik a bérleti díjak inflációjának alakulását, ami végső soron hozzájárulhat a gazdasági stabilitás és növekedés előmozdításához.