Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Kolumbia Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kapacitáskihasználtság jelenlegi értéke Kolumbia-ban 78,9 %. A Kapacitáskihasználtság Kolumbia-ban megnőtt 78,9 %-ra 2024. 06. 01.-án, miután 77,7 % volt 2024. 05. 01.-án. 1998. 01. 01.-től 2024. 07. 01.-ig az átlagos GDP Kolumbia-ban 76,44 % volt. A rekordmagas értéket 2006. 11. 01. érte el 85,30 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01. rögzítették 56,40 % értékkel.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1998. 01. 01. | 74,39 % |
1998. 02. 01. | 78,27 % |
1998. 03. 01. | 75,30 % |
1998. 04. 01. | 74,67 % |
1998. 05. 01. | 76,34 % |
1998. 06. 01. | 76,06 % |
1998. 07. 01. | 74,23 % |
1998. 08. 01. | 74,16 % |
1998. 09. 01. | 73,43 % |
1998. 10. 01. | 72,94 % |
1998. 11. 01. | 74,27 % |
1998. 12. 01. | 70,75 % |
1999. 01. 01. | 65,90 % |
1999. 02. 01. | 66,50 % |
1999. 03. 01. | 66,70 % |
1999. 04. 01. | 65,20 % |
1999. 05. 01. | 66,10 % |
1999. 06. 01. | 67,40 % |
1999. 07. 01. | 67,50 % |
1999. 08. 01. | 68,90 % |
1999. 09. 01. | 69,10 % |
1999. 10. 01. | 70,30 % |
1999. 11. 01. | 72,40 % |
1999. 12. 01. | 69,90 % |
2000. 01. 01. | 69,88 % |
2000. 02. 01. | 72,91 % |
2000. 03. 01. | 74,74 % |
2000. 04. 01. | 70,87 % |
2000. 05. 01. | 70,11 % |
2000. 06. 01. | 74,98 % |
2000. 07. 01. | 76,52 % |
2000. 08. 01. | 74,42 % |
2000. 09. 01. | 74,94 % |
2000. 10. 01. | 75,68 % |
2000. 11. 01. | 73,83 % |
2000. 12. 01. | 69,50 % |
2001. 01. 01. | 63,90 % |
2001. 02. 01. | 69,21 % |
2001. 03. 01. | 73,94 % |
2001. 04. 01. | 72,52 % |
2001. 05. 01. | 73,84 % |
2001. 06. 01. | 71,75 % |
2001. 07. 01. | 71,79 % |
2001. 08. 01. | 72,93 % |
2001. 09. 01. | 72,52 % |
2001. 10. 01. | 72,32 % |
2001. 11. 01. | 72,24 % |
2001. 12. 01. | 70,51 % |
2002. 01. 01. | 69,59 % |
2002. 02. 01. | 70,16 % |
2002. 03. 01. | 69,61 % |
2002. 04. 01. | 73,21 % |
2002. 05. 01. | 72,93 % |
2002. 06. 01. | 70,37 % |
2002. 07. 01. | 72,10 % |
2002. 08. 01. | 73,46 % |
2002. 09. 01. | 73,26 % |
2002. 10. 01. | 76,09 % |
2002. 11. 01. | 75,80 % |
2002. 12. 01. | 73,60 % |
2003. 01. 01. | 72,00 % |
2003. 02. 01. | 72,20 % |
2003. 03. 01. | 73,80 % |
2003. 04. 01. | 71,98 % |
2003. 05. 01. | 74,60 % |
2003. 06. 01. | 73,42 % |
2003. 07. 01. | 75,06 % |
2003. 08. 01. | 73,76 % |
2003. 09. 01. | 75,96 % |
2003. 10. 01. | 76,82 % |
2003. 11. 01. | 77,40 % |
2003. 12. 01. | 74,25 % |
2004. 01. 01. | 71,87 % |
2004. 02. 01. | 73,94 % |
2004. 03. 01. | 75,34 % |
2004. 04. 01. | 74,36 % |
2004. 05. 01. | 75,27 % |
2004. 06. 01. | 74,08 % |
2004. 07. 01. | 76,30 % |
2004. 08. 01. | 77,70 % |
2004. 09. 01. | 75,84 % |
2004. 10. 01. | 76,10 % |
2004. 11. 01. | 77,50 % |
2004. 12. 01. | 76,37 % |
2005. 01. 01. | 75,29 % |
2005. 02. 01. | 76,29 % |
2005. 03. 01. | 77,91 % |
2005. 04. 01. | 78,92 % |
2005. 05. 01. | 79,11 % |
2005. 06. 01. | 78,65 % |
2005. 07. 01. | 79,71 % |
2005. 08. 01. | 80,78 % |
2005. 09. 01. | 81,49 % |
2005. 10. 01. | 82,36 % |
2005. 11. 01. | 80,63 % |
2005. 12. 01. | 78,16 % |
2006. 01. 01. | 79,12 % |
2006. 02. 01. | 79,75 % |
2006. 03. 01. | 82,39 % |
2006. 04. 01. | 80,14 % |
2006. 05. 01. | 81,81 % |
2006. 06. 01. | 81,10 % |
2006. 07. 01. | 82,60 % |
2006. 08. 01. | 81,80 % |
2006. 09. 01. | 83,70 % |
2006. 10. 01. | 82,70 % |
2006. 11. 01. | 85,30 % |
2006. 12. 01. | 81,10 % |
2007. 01. 01. | 81,60 % |
2007. 02. 01. | 80,20 % |
2007. 03. 01. | 81,90 % |
2007. 04. 01. | 82,40 % |
2007. 05. 01. | 82,90 % |
2007. 06. 01. | 82,50 % |
2007. 07. 01. | 82,20 % |
2007. 08. 01. | 82,90 % |
2007. 09. 01. | 82,40 % |
2007. 10. 01. | 82,30 % |
2007. 11. 01. | 82,50 % |
2007. 12. 01. | 80,80 % |
2008. 01. 01. | 79,10 % |
2008. 02. 01. | 78,60 % |
2008. 03. 01. | 76,80 % |
2008. 04. 01. | 80,00 % |
2008. 05. 01. | 79,40 % |
2008. 06. 01. | 77,00 % |
2008. 07. 01. | 77,80 % |
2008. 08. 01. | 77,80 % |
2008. 09. 01. | 79,10 % |
2008. 10. 01. | 77,90 % |
2008. 11. 01. | 76,20 % |
2008. 12. 01. | 75,00 % |
2009. 01. 01. | 72,82 % |
2009. 02. 01. | 73,45 % |
2009. 03. 01. | 74,68 % |
2009. 04. 01. | 72,91 % |
2009. 05. 01. | 73,17 % |
2009. 06. 01. | 72,79 % |
2009. 07. 01. | 73,82 % |
2009. 08. 01. | 73,61 % |
2009. 09. 01. | 73,56 % |
2009. 10. 01. | 75,16 % |
2009. 11. 01. | 76,35 % |
2009. 12. 01. | 75,28 % |
2010. 01. 01. | 74,21 % |
2010. 02. 01. | 75,39 % |
2010. 03. 01. | 75,62 % |
2010. 04. 01. | 75,89 % |
2010. 05. 01. | 77,47 % |
2010. 06. 01. | 76,48 % |
2010. 07. 01. | 75,68 % |
2010. 08. 01. | 77,64 % |
2010. 09. 01. | 77,71 % |
2010. 10. 01. | 78,58 % |
2010. 11. 01. | 75,62 % |
2010. 12. 01. | 76,27 % |
2011. 01. 01. | 75,29 % |
2011. 02. 01. | 76,65 % |
2011. 03. 01. | 77,15 % |
2011. 04. 01. | 75,93 % |
2011. 05. 01. | 78,19 % |
2011. 06. 01. | 77,24 % |
2011. 07. 01. | 76,67 % |
2011. 08. 01. | 78,39 % |
2011. 09. 01. | 77,98 % |
2011. 10. 01. | 79,85 % |
2011. 11. 01. | 76,37 % |
2011. 12. 01. | 75,01 % |
2012. 01. 01. | 75,07 % |
2012. 02. 01. | 77,95 % |
2012. 03. 01. | 76,30 % |
2012. 04. 01. | 74,57 % |
2012. 05. 01. | 75,62 % |
2012. 06. 01. | 76,57 % |
2012. 07. 01. | 78,31 % |
2012. 08. 01. | 77,90 % |
2012. 09. 01. | 78,15 % |
2012. 10. 01. | 78,73 % |
2012. 11. 01. | 78,33 % |
2012. 12. 01. | 76,52 % |
2013. 01. 01. | 75,24 % |
2013. 02. 01. | 74,20 % |
2013. 03. 01. | 74,82 % |
2013. 04. 01. | 74,45 % |
2013. 05. 01. | 75,73 % |
2013. 06. 01. | 75,20 % |
2013. 07. 01. | 77,53 % |
2013. 08. 01. | 76,33 % |
2013. 09. 01. | 78,45 % |
2013. 10. 01. | 76,77 % |
2013. 11. 01. | 77,68 % |
2013. 12. 01. | 76,53 % |
2014. 01. 01. | 76,64 % |
2014. 02. 01. | 76,00 % |
2014. 03. 01. | 74,88 % |
2014. 04. 01. | 77,21 % |
2014. 05. 01. | 77,77 % |
2014. 06. 01. | 75,43 % |
2014. 07. 01. | 78,40 % |
2014. 08. 01. | 78,29 % |
2014. 09. 01. | 77,11 % |
2014. 10. 01. | 78,45 % |
2014. 12. 01. | 75,60 % |
2015. 01. 01. | 69,23 % |
2015. 02. 01. | 69,42 % |
2015. 03. 01. | 72,32 % |
2015. 04. 01. | 69,58 % |
2015. 05. 01. | 72,12 % |
2015. 06. 01. | 71,72 % |
2015. 07. 01. | 72,95 % |
2015. 08. 01. | 72,51 % |
2015. 09. 01. | 73,36 % |
2015. 10. 01. | 73,93 % |
2015. 12. 01. | 73,30 % |
2016. 02. 01. | 73,40 % |
2016. 03. 01. | 73,21 % |
2016. 04. 01. | 74,68 % |
2016. 05. 01. | 74,99 % |
2016. 06. 01. | 75,22 % |
2016. 07. 01. | 74,52 % |
2016. 08. 01. | 77,89 % |
2016. 09. 01. | 78,00 % |
2016. 10. 01. | 76,47 % |
2016. 11. 01. | 77,19 % |
2016. 12. 01. | 77,28 % |
2017. 01. 01. | 74,63 % |
2017. 02. 01. | 73,50 % |
2017. 03. 01. | 76,30 % |
2017. 04. 01. | 74,20 % |
2017. 05. 01. | 75,93 % |
2017. 06. 01. | 75,35 % |
2017. 07. 01. | 76,10 % |
2017. 08. 01. | 77,60 % |
2017. 09. 01. | 77,15 % |
2017. 10. 01. | 78,03 % |
2017. 11. 01. | 77,59 % |
2017. 12. 01. | 77,42 % |
2018. 01. 01. | 76,75 % |
2018. 02. 01. | 75,82 % |
2018. 03. 01. | 79,67 % |
2018. 04. 01. | 79,60 % |
2018. 05. 01. | 80,19 % |
2018. 06. 01. | 79,77 % |
2018. 07. 01. | 81,24 % |
2018. 08. 01. | 81,29 % |
2018. 09. 01. | 80,23 % |
2018. 11. 01. | 81,06 % |
2018. 12. 01. | 79,69 % |
2019. 01. 01. | 79,56 % |
2019. 02. 01. | 78,59 % |
2019. 03. 01. | 81,84 % |
2019. 04. 01. | 79,07 % |
2019. 05. 01. | 80,97 % |
2019. 06. 01. | 78,40 % |
2019. 07. 01. | 81,23 % |
2019. 08. 01. | 82,51 % |
2019. 09. 01. | 81,32 % |
2019. 10. 01. | 82,13 % |
2019. 11. 01. | 81,73 % |
2019. 12. 01. | 80,52 % |
2020. 01. 01. | 80,12 % |
2020. 02. 01. | 80,90 % |
2020. 03. 01. | 76,50 % |
2020. 04. 01. | 56,40 % |
2020. 05. 01. | 67,74 % |
2020. 06. 01. | 73,69 % |
2020. 07. 01. | 77,70 % |
2020. 08. 01. | 78,58 % |
2020. 09. 01. | 80,63 % |
2020. 10. 01. | 78,58 % |
2020. 11. 01. | 80,22 % |
2020. 12. 01. | 80,33 % |
2021. 01. 01. | 78,69 % |
2021. 02. 01. | 79,94 % |
2021. 03. 01. | 82,47 % |
2021. 04. 01. | 79,29 % |
2021. 05. 01. | 68,01 % |
2021. 06. 01. | 80,42 % |
2021. 07. 01. | 81,13 % |
2021. 08. 01. | 80,74 % |
2021. 09. 01. | 82,19 % |
2021. 10. 01. | 83,10 % |
2021. 11. 01. | 79,81 % |
2021. 12. 01. | 81,04 % |
2022. 01. 01. | 80,10 % |
2022. 02. 01. | 79,31 % |
2022. 03. 01. | 82,40 % |
2022. 04. 01. | 80,44 % |
2022. 05. 01. | 80,70 % |
2022. 06. 01. | 82,89 % |
2022. 07. 01. | 81,68 % |
2022. 08. 01. | 81,29 % |
2022. 09. 01. | 80,36 % |
2022. 10. 01. | 80,80 % |
2022. 12. 01. | 79,40 % |
2023. 01. 01. | 77,10 % |
2023. 02. 01. | 77,30 % |
2023. 03. 01. | 79,60 % |
2023. 04. 01. | 77,70 % |
2023. 05. 01. | 79,10 % |
2023. 06. 01. | 80,10 % |
2023. 07. 01. | 77,80 % |
2023. 08. 01. | 79,00 % |
2023. 09. 01. | 80,90 % |
2023. 10. 01. | 78,80 % |
2023. 12. 01. | 79,40 % |
2024. 01. 01. | 78,20 % |
2024. 02. 01. | 77,50 % |
2024. 03. 01. | 78,80 % |
2024. 04. 01. | 77,20 % |
2024. 05. 01. | 77,70 % |
2024. 06. 01. | 78,90 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 78,9 % |
2024. 05. 01. | 77,7 % |
2024. 04. 01. | 77,2 % |
2024. 03. 01. | 78,8 % |
2024. 02. 01. | 77,5 % |
2024. 01. 01. | 78,2 % |
2023. 12. 01. | 79,4 % |
2023. 10. 01. | 78,8 % |
2023. 09. 01. | 80,9 % |
2023. 08. 01. | 79 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇨🇴 Cementgyártás | 1,11 Mió. Tonnes | 1,189 Mió. Tonnes | Havi |
🇨🇴 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 49,8 points | 49,8 points | Havi |
🇨🇴 Ipari termelés | -1,8 % | 2 % | Havi |
🇨🇴 Ipari termelés hónapról hónapra | 0,1 % | -0,4 % | Havi |
🇨🇴 Járműbejegyzések | 16 498 Units | 16 497 Units | Havi |
🇨🇴 Korai jelző | 5,52 % | -1,48 % | Havi |
🇨🇴 Teljes járműértékesítés | 4442 Units | 4275 Units | Havi |
🇨🇴 Üzleti hangulat | -5,4 points | -3,4 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.