Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Kazahsztán Gyártási termelés
Árfolyam
A Kazahsztán jelenlegi Gyártási termelés értéke 3,9 %. A Kazahsztán Gyártási termelés növekedett 3,9 %-ra 2024. 04. 01.-án, miután 2024. 03. 01.-án 3,8 % volt. 1999. 01. 01.-tól 2024. 05. 01.-ig a GDP átlaga Kazahsztán-ban 4,99 % volt. A történelmi csúcsot 2010. 01. 01.-án érték el 35,30 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 1999. 02. 01.-án rögzítették -18,10 %-val.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
1999. 08. 01. | 4,70 % |
1999. 09. 01. | 8,90 % |
1999. 10. 01. | 5,80 % |
1999. 11. 01. | 9,80 % |
1999. 12. 01. | 14,40 % |
2000. 01. 01. | 12,00 % |
2000. 02. 01. | 20,20 % |
2000. 03. 01. | 17,10 % |
2000. 04. 01. | 26,60 % |
2000. 05. 01. | 27,40 % |
2000. 06. 01. | 10,90 % |
2000. 07. 01. | 12,30 % |
2000. 08. 01. | 11,30 % |
2000. 09. 01. | 6,10 % |
2000. 10. 01. | 12,50 % |
2000. 11. 01. | 11,90 % |
2000. 12. 01. | 9,70 % |
2001. 01. 01. | 8,90 % |
2001. 02. 01. | 2,90 % |
2001. 03. 01. | 11,40 % |
2001. 04. 01. | 6,70 % |
2001. 05. 01. | 10,20 % |
2001. 06. 01. | 27,60 % |
2001. 07. 01. | 20,50 % |
2001. 08. 01. | 15,50 % |
2001. 09. 01. | 19,50 % |
2001. 10. 01. | 15,00 % |
2001. 11. 01. | 15,20 % |
2001. 12. 01. | 16,10 % |
2002. 01. 01. | 15,00 % |
2002. 02. 01. | 13,10 % |
2002. 03. 01. | 15,30 % |
2002. 04. 01. | 8,30 % |
2002. 05. 01. | 3,90 % |
2002. 06. 01. | 2,30 % |
2002. 07. 01. | 8,00 % |
2002. 08. 01. | 6,60 % |
2002. 09. 01. | 3,00 % |
2002. 10. 01. | 6,50 % |
2002. 11. 01. | 9,70 % |
2002. 12. 01. | 9,00 % |
2003. 01. 01. | 6,20 % |
2003. 02. 01. | 8,00 % |
2003. 03. 01. | 5,70 % |
2003. 04. 01. | 7,80 % |
2003. 05. 01. | 6,50 % |
2003. 06. 01. | 12,40 % |
2003. 07. 01. | 8,40 % |
2003. 08. 01. | 9,40 % |
2003. 09. 01. | 4,10 % |
2003. 10. 01. | 10,50 % |
2003. 11. 01. | 11,00 % |
2003. 12. 01. | 13,20 % |
2004. 01. 01. | 8,20 % |
2004. 02. 01. | 6,20 % |
2004. 03. 01. | 11,00 % |
2004. 04. 01. | 7,10 % |
2004. 05. 01. | 4,50 % |
2004. 06. 01. | 8,40 % |
2004. 07. 01. | 6,30 % |
2004. 08. 01. | 9,00 % |
2004. 09. 01. | 12,60 % |
2004. 10. 01. | 7,60 % |
2004. 11. 01. | 8,30 % |
2004. 12. 01. | 13,10 % |
2005. 01. 01. | 4,80 % |
2005. 02. 01. | 3,70 % |
2005. 03. 01. | 2,00 % |
2005. 04. 01. | 3,30 % |
2005. 05. 01. | 13,30 % |
2005. 06. 01. | 6,20 % |
2005. 07. 01. | 5,30 % |
2005. 08. 01. | 6,00 % |
2005. 09. 01. | 0,90 % |
2005. 10. 01. | 5,90 % |
2005. 11. 01. | 13,10 % |
2005. 12. 01. | 10,30 % |
2006. 02. 01. | 7,50 % |
2006. 03. 01. | 10,80 % |
2006. 04. 01. | 6,80 % |
2006. 05. 01. | 7,10 % |
2006. 06. 01. | 8,50 % |
2006. 07. 01. | 10,80 % |
2006. 08. 01. | 9,40 % |
2006. 09. 01. | 9,10 % |
2006. 10. 01. | 8,80 % |
2006. 11. 01. | 5,30 % |
2006. 12. 01. | 12,50 % |
2007. 01. 01. | 19,20 % |
2007. 02. 01. | 7,50 % |
2007. 03. 01. | 6,40 % |
2007. 04. 01. | 11,20 % |
2007. 05. 01. | 6,10 % |
2007. 06. 01. | 4,40 % |
2007. 07. 01. | 1,10 % |
2007. 08. 01. | 7,20 % |
2007. 09. 01. | 4,50 % |
2007. 10. 01. | 8,60 % |
2007. 11. 01. | 10,10 % |
2007. 12. 01. | 9,40 % |
2008. 05. 01. | 0,10 % |
2008. 09. 01. | 3,20 % |
2009. 06. 01. | 0,80 % |
2009. 10. 01. | 4,70 % |
2009. 11. 01. | 9,20 % |
2009. 12. 01. | 15,60 % |
2010. 01. 01. | 35,30 % |
2010. 02. 01. | 23,20 % |
2010. 03. 01. | 28,40 % |
2010. 04. 01. | 22,80 % |
2010. 05. 01. | 15,00 % |
2010. 06. 01. | 9,60 % |
2010. 07. 01. | 10,40 % |
2010. 08. 01. | 14,00 % |
2010. 09. 01. | 10,80 % |
2010. 10. 01. | 9,20 % |
2010. 11. 01. | 11,30 % |
2011. 01. 01. | 7,50 % |
2011. 02. 01. | 7,70 % |
2011. 03. 01. | 8,70 % |
2011. 04. 01. | 8,40 % |
2011. 05. 01. | 10,90 % |
2011. 06. 01. | 8,70 % |
2011. 07. 01. | 4,70 % |
2011. 08. 01. | 3,20 % |
2011. 09. 01. | 4,20 % |
2011. 10. 01. | 6,10 % |
2011. 11. 01. | 4,80 % |
2011. 12. 01. | 0,60 % |
2012. 01. 01. | 5,00 % |
2012. 02. 01. | 10,20 % |
2012. 03. 01. | 10,40 % |
2012. 04. 01. | 5,60 % |
2012. 05. 01. | 3,00 % |
2012. 11. 01. | 1,50 % |
2012. 12. 01. | 1,90 % |
2013. 02. 01. | 1,50 % |
2013. 03. 01. | 4,00 % |
2013. 04. 01. | 1,30 % |
2013. 05. 01. | 1,80 % |
2013. 06. 01. | 3,10 % |
2013. 09. 01. | 1,60 % |
2013. 10. 01. | 2,20 % |
2013. 11. 01. | 4,00 % |
2013. 12. 01. | 3,00 % |
2014. 01. 01. | 1,10 % |
2014. 02. 01. | 1,50 % |
2014. 07. 01. | 0,30 % |
2014. 09. 01. | 0,60 % |
2014. 10. 01. | 5,00 % |
2014. 11. 01. | 5,20 % |
2014. 12. 01. | 4,70 % |
2015. 02. 01. | 1,20 % |
2015. 03. 01. | 0,80 % |
2015. 04. 01. | 0,10 % |
2015. 06. 01. | 0,90 % |
2015. 07. 01. | 4,00 % |
2015. 09. 01. | 2,40 % |
2016. 01. 01. | 0,40 % |
2016. 02. 01. | 1,20 % |
2016. 04. 01. | 0,80 % |
2016. 05. 01. | 0,70 % |
2016. 06. 01. | 0,30 % |
2016. 07. 01. | 1,50 % |
2016. 08. 01. | 1,20 % |
2016. 09. 01. | 0,40 % |
2016. 11. 01. | 1,30 % |
2016. 12. 01. | 2,30 % |
2017. 01. 01. | 6,10 % |
2017. 02. 01. | 6,50 % |
2017. 03. 01. | 6,80 % |
2017. 04. 01. | 7,60 % |
2017. 05. 01. | 6,90 % |
2017. 06. 01. | 4,80 % |
2017. 07. 01. | 4,90 % |
2017. 08. 01. | 4,60 % |
2017. 09. 01. | 2,20 % |
2017. 10. 01. | 1,10 % |
2017. 11. 01. | 5,60 % |
2017. 12. 01. | 4,40 % |
2018. 01. 01. | 6,20 % |
2018. 02. 01. | 6,00 % |
2018. 03. 01. | 6,50 % |
2018. 04. 01. | 4,90 % |
2018. 05. 01. | 4,00 % |
2018. 06. 01. | 3,50 % |
2018. 07. 01. | 3,20 % |
2018. 08. 01. | 3,80 % |
2018. 09. 01. | 7,60 % |
2018. 10. 01. | 7,90 % |
2018. 11. 01. | 0,10 % |
2019. 02. 01. | 0,80 % |
2019. 03. 01. | 8,80 % |
2019. 04. 01. | 9,30 % |
2019. 05. 01. | 3,80 % |
2019. 06. 01. | 2,50 % |
2019. 07. 01. | 1,80 % |
2019. 08. 01. | 4,30 % |
2019. 09. 01. | 4,70 % |
2019. 10. 01. | 1,50 % |
2019. 11. 01. | 8,50 % |
2019. 12. 01. | 11,50 % |
2020. 01. 01. | 7,80 % |
2020. 02. 01. | 11,00 % |
2020. 03. 01. | 7,60 % |
2020. 04. 01. | 1,70 % |
2020. 06. 01. | 4,00 % |
2020. 08. 01. | 0,10 % |
2020. 09. 01. | 2,90 % |
2020. 10. 01. | 1,90 % |
2020. 11. 01. | 4,60 % |
2020. 12. 01. | 10,80 % |
2021. 01. 01. | 3,00 % |
2021. 02. 01. | 9,10 % |
2021. 03. 01. | 10,10 % |
2021. 04. 01. | 8,30 % |
2021. 05. 01. | 5,30 % |
2021. 07. 01. | 7,90 % |
2021. 08. 01. | 4,70 % |
2021. 09. 01. | 5,30 % |
2021. 10. 01. | 2,10 % |
2021. 11. 01. | 4,70 % |
2021. 12. 01. | 8,50 % |
2022. 02. 01. | 8,50 % |
2022. 03. 01. | 11,80 % |
2022. 04. 01. | 3,60 % |
2022. 05. 01. | 3,10 % |
2022. 06. 01. | 8,30 % |
2022. 08. 01. | 4,30 % |
2022. 09. 01. | 2,60 % |
2022. 10. 01. | 1,60 % |
2022. 11. 01. | 3,10 % |
2023. 01. 01. | 1,60 % |
2023. 02. 01. | 3,40 % |
2023. 03. 01. | 11,30 % |
2023. 04. 01. | 4,30 % |
2023. 06. 01. | 4,10 % |
2023. 07. 01. | 0,60 % |
2023. 08. 01. | 3,40 % |
2023. 09. 01. | 4,40 % |
2023. 10. 01. | 2,60 % |
2023. 11. 01. | 5,90 % |
2023. 12. 01. | 10,50 % |
2024. 01. 01. | 6,90 % |
2024. 02. 01. | 7,90 % |
2024. 03. 01. | 3,80 % |
2024. 04. 01. | 3,90 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 04. 01. | 3,9 % |
2024. 03. 01. | 3,8 % |
2024. 02. 01. | 7,9 % |
2024. 01. 01. | 6,9 % |
2023. 12. 01. | 10,5 % |
2023. 11. 01. | 5,9 % |
2023. 10. 01. | 2,6 % |
2023. 09. 01. | 4,4 % |
2023. 08. 01. | 3,4 % |
2023. 07. 01. | 0,6 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇰🇿 Bányászati termelés | -1,5 % | -1,3 % | Havi |
🇰🇿 Cementgyártás | 1,288 Mió. Tonnes | 1,098 Mió. Tonnes | Havi |
🇰🇿 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 52,2 points | 51,5 points | Havi |
🇰🇿 Ipari termelés | 2,1 % | 1,4 % | Havi |
🇰🇿 Ipari termelés hónapról hónapra | -2,3 % | -3,2 % | Havi |
🇰🇿 Járműbejegyzések | 4,712 Mió. Units | 4,691 Mió. Units | Havi |
🇰🇿 Készletváltozások | 396,884 milliárd KZT | 3,637 Bio. KZT | Negyedév |
🇰🇿 Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI) | 50,9 points | 47,7 points | Havi |
🇰🇿 Réztermelés | 38 237 Tonnes | 42 638 Tonnes | Havi |
🇰🇿 Szolgáltatások PMI | 50,5 points | 50,7 points | Havi |
🇰🇿 Üzleti hangulat | 6 points | 0 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.