Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Katar Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Katar jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 108,921 milliárd QAR. A Katar Kormányzati kiadások értéke 2021. 01. 01.-en 108,921 milliárd QAR-ra csökkent, miután 2020. 01. 01.-en 115,411 milliárd QAR volt. 1974. 01. 01.-től 2022. 01. 01.-ig az átlagos GDP Katar-ban 44,55 milliárd QAR volt. A mindenkori csúcsot 2013. 01. 01.-en 163,23 milliárd QAR-val érték el, míg a legalacsonyabb értéket 1974. 01. 01.-en 1,94 milliárd QAR rögzítették.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1974. 01. 01. | 1,94 milliárd QAR |
1975. 01. 01. | 3,18 milliárd QAR |
1976. 01. 01. | 3,37 milliárd QAR |
1977. 01. 01. | 4,24 milliárd QAR |
1978. 01. 01. | 3,97 milliárd QAR |
1979. 01. 01. | 5,83 milliárd QAR |
1980. 01. 01. | 7,65 milliárd QAR |
1981. 01. 01. | 10,11 milliárd QAR |
1982. 01. 01. | 10,04 milliárd QAR |
1983. 01. 01. | 9,46 milliárd QAR |
1984. 01. 01. | 10,20 milliárd QAR |
1985. 01. 01. | 8,69 milliárd QAR |
1986. 01. 01. | 8,95 milliárd QAR |
1987. 01. 01. | 8,96 milliárd QAR |
1988. 01. 01. | 12,69 milliárd QAR |
1989. 01. 01. | 9,51 milliárd QAR |
1990. 01. 01. | 10,32 milliárd QAR |
1991. 01. 01. | 10,29 milliárd QAR |
1992. 01. 01. | 11,48 milliárd QAR |
1993. 01. 01. | 11,55 milliárd QAR |
1994. 01. 01. | 10,89 milliárd QAR |
1995. 01. 01. | 11,71 milliárd QAR |
1996. 01. 01. | 14,06 milliárd QAR |
1997. 01. 01. | 15,84 milliárd QAR |
1998. 01. 01. | 14,95 milliárd QAR |
1999. 01. 01. | 15,59 milliárd QAR |
2000. 01. 01. | 18,25 milliárd QAR |
2001. 01. 01. | 17,38 milliárd QAR |
2002. 01. 01. | 18,79 milliárd QAR |
2003. 01. 01. | 21,92 milliárd QAR |
2004. 01. 01. | 28,27 milliárd QAR |
2005. 01. 01. | 32,76 milliárd QAR |
2006. 01. 01. | 49,75 milliárd QAR |
2007. 01. 01. | 52,32 milliárd QAR |
2008. 01. 01. | 66,53 milliárd QAR |
2009. 01. 01. | 82,38 milliárd QAR |
2010. 01. 01. | 99,55 milliárd QAR |
2011. 01. 01. | 123,81 milliárd QAR |
2012. 01. 01. | 153,99 milliárd QAR |
2013. 01. 01. | 163,23 milliárd QAR |
2014. 01. 01. | 116,11 milliárd QAR |
2015. 01. 01. | 119,09 milliárd QAR |
2016. 01. 01. | 107,94 milliárd QAR |
2017. 01. 01. | 103,27 milliárd QAR |
2018. 01. 01. | 108,65 milliárd QAR |
2019. 01. 01. | 118,54 milliárd QAR |
2020. 01. 01. | 115,41 milliárd QAR |
2021. 01. 01. | 108,92 milliárd QAR |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2021. 01. 01. | 108,921 milliárd QAR |
2020. 01. 01. | 115,411 milliárd QAR |
2019. 01. 01. | 118,535 milliárd QAR |
2018. 01. 01. | 108,649 milliárd QAR |
2017. 01. 01. | 103,274 milliárd QAR |
2016. 01. 01. | 107,941 milliárd QAR |
2015. 01. 01. | 119,085 milliárd QAR |
2014. 01. 01. | 116,105 milliárd QAR |
2013. 01. 01. | 163,227 milliárd QAR |
2012. 01. 01. | 153,994 milliárd QAR |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇶🇦 államháztartás | 0 % of GDP | 0,2 % of GDP | Évente |
🇶🇦 Állami bevételek | 297,789 milliárd QAR | 193,726 milliárd QAR | Évente |
🇶🇦 Állami kiadások | 208,742 milliárd QAR | 192,135 milliárd QAR | Évente |
🇶🇦 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 46,9 % of GDP | 58,4 % of GDP | Évente |
🇶🇦 Az államháztartás értéke | 1,4 milliárd QAR | 12 milliárd QAR | Negyedév |
🇶🇦 Korrupciós index | 58 Points | 58 Points | Évente |
🇶🇦 Korrupciós rangsor | 40 | 40 | Évente |
A kormányzati kiadások az állami költekezést jelentik áruk és szolgáltatások tekintetében, és jelentős összetevőjét képezik a GDP-nek. A kormányzati költési politikák, mint például a költségvetési célok kitűzése, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkaprogramok, rendkívül hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.