Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Japán Népesség
Árfolyam
A Japán jelenlegi Népesség értéke 124,95 Mió. . A Japán Népesség 2022. 01. 01.-n 124,95 Mió. -ra csökkent, miután 2021. 01. 01.-n 125,5 Mió. volt. 1950. 01. 01. és 2023. 01. 01. között az átlagos GDP Japán-ban 114,50 Mió. volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2010. 01. 01.-n érték el 128,06 Mió. -val, míg a legalacsonyabb értéket 1950. 01. 01.-n rögzítették 83,20 Mió. értékkel.
Népesség ·
Max
Népesség | |
---|---|
1950. 01. 01. | 83,20 Mió. |
1951. 01. 01. | 84,54 Mió. |
1952. 01. 01. | 85,81 Mió. |
1953. 01. 01. | 86,98 Mió. |
1954. 01. 01. | 88,24 Mió. |
1955. 01. 01. | 89,28 Mió. |
1956. 01. 01. | 90,17 Mió. |
1957. 01. 01. | 90,93 Mió. |
1958. 01. 01. | 91,77 Mió. |
1959. 01. 01. | 92,64 Mió. |
1960. 01. 01. | 93,42 Mió. |
1961. 01. 01. | 94,29 Mió. |
1962. 01. 01. | 95,18 Mió. |
1963. 01. 01. | 96,16 Mió. |
1964. 01. 01. | 97,18 Mió. |
1965. 01. 01. | 98,28 Mió. |
1966. 01. 01. | 99,04 Mió. |
1967. 01. 01. | 100,20 Mió. |
1968. 01. 01. | 101,33 Mió. |
1969. 01. 01. | 102,54 Mió. |
1970. 01. 01. | 103,72 Mió. |
1971. 01. 01. | 105,15 Mió. |
1972. 01. 01. | 107,60 Mió. |
1973. 01. 01. | 109,10 Mió. |
1974. 01. 01. | 110,57 Mió. |
1975. 01. 01. | 111,94 Mió. |
1976. 01. 01. | 113,09 Mió. |
1977. 01. 01. | 114,17 Mió. |
1978. 01. 01. | 115,19 Mió. |
1979. 01. 01. | 116,16 Mió. |
1980. 01. 01. | 117,06 Mió. |
1981. 01. 01. | 117,90 Mió. |
1982. 01. 01. | 118,73 Mió. |
1983. 01. 01. | 119,54 Mió. |
1984. 01. 01. | 120,31 Mió. |
1985. 01. 01. | 121,05 Mió. |
1986. 01. 01. | 121,66 Mió. |
1987. 01. 01. | 122,24 Mió. |
1988. 01. 01. | 122,75 Mió. |
1989. 01. 01. | 123,21 Mió. |
1990. 01. 01. | 123,61 Mió. |
1991. 01. 01. | 124,10 Mió. |
1992. 01. 01. | 124,57 Mió. |
1993. 01. 01. | 124,94 Mió. |
1994. 01. 01. | 125,27 Mió. |
1995. 01. 01. | 125,57 Mió. |
1996. 01. 01. | 125,86 Mió. |
1997. 01. 01. | 126,17 Mió. |
1998. 01. 01. | 126,49 Mió. |
1999. 01. 01. | 126,69 Mió. |
2000. 01. 01. | 126,93 Mió. |
2001. 01. 01. | 127,29 Mió. |
2002. 01. 01. | 127,44 Mió. |
2003. 01. 01. | 127,62 Mió. |
2004. 01. 01. | 127,69 Mió. |
2005. 01. 01. | 127,77 Mió. |
2006. 01. 01. | 127,77 Mió. |
2007. 01. 01. | 127,77 Mió. |
2008. 01. 01. | 127,69 Mió. |
2009. 01. 01. | 127,51 Mió. |
2010. 01. 01. | 128,06 Mió. |
2011. 01. 01. | 127,80 Mió. |
2012. 01. 01. | 127,52 Mió. |
2013. 01. 01. | 127,30 Mió. |
2014. 01. 01. | 127,08 Mió. |
2015. 01. 01. | 127,10 Mió. |
2016. 01. 01. | 126,93 Mió. |
2017. 01. 01. | 126,71 Mió. |
2018. 01. 01. | 126,25 Mió. |
2019. 01. 01. | 126,01 Mió. |
2020. 01. 01. | 126,15 Mió. |
2021. 01. 01. | 125,50 Mió. |
2022. 01. 01. | 124,95 Mió. |
Népesség Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 01. 01. | 124,95 Mió. |
2021. 01. 01. | 125,5 Mió. |
2020. 01. 01. | 126,15 Mió. |
2019. 01. 01. | 126,01 Mió. |
2018. 01. 01. | 126,25 Mió. |
2017. 01. 01. | 126,71 Mió. |
2016. 01. 01. | 126,93 Mió. |
2015. 01. 01. | 127,1 Mió. |
2014. 01. 01. | 127,08 Mió. |
2013. 01. 01. | 127,3 Mió. |
Hasonló makrogazdasági mutatók Népesség-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇯🇵 Állásajánlatok | 836 938 | 832 062 | Havi |
🇯🇵 Állások és jelentkezések aránya | 1,24 | 1,26 | Havi |
🇯🇵 Bérek | 332 301 JPY/Month | 339 957 JPY/Month | Havi |
🇯🇵 Bérnövekedés | 2,1 % | 1 % | Havi |
🇯🇵 Foglalkoztatási ráta | 61,4 % | 61,2 % | Havi |
🇯🇵 Foglalkoztatottak | 67,61 Mió. | 67,51 Mió. | Havi |
🇯🇵 Gyártási bérek | 355 857 JPY/Month | 354 140 JPY/Month | Havi |
🇯🇵 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 3,2 % | 3,8 % | Havi |
🇯🇵 Minimálbérek | 1002 JPY/Hour | 961 JPY/Hour | Évente |
🇯🇵 Munkanélküli személyek | 1,72 Mió. | 1,71 Mió. | Havi |
🇯🇵 Munkanélküliségi ráta | 2,5 % | 2,5 % | Havi |
🇯🇵 Munkavállalási arány | 63,3 % | 63,1 % | Havi |
🇯🇵 Női nyugdíjkorhatár | 64 Years | 64 Years | Évente |
🇯🇵 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 64 Years | 64 Years | Évente |
🇯🇵 Részmunkaidő | 7,65 Mió. | 7,693 Mió. | Havi |
🇯🇵 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 23,77 Mió. | 23,009 Mió. | Havi |
🇯🇵 Termelékenység | 105 points | 104,6 points | Havi |
🇯🇵 Túlóra kompenzáció YoY | -0,6 % | -0,5 % | Havi |
🇯🇵 Valós jövedelem bónuszok nélkül | 1,1 % | -1,3 % | Havi |
🇯🇵 Valós kereset bónuszokkal együtt | 0 % | -0,4 % | Havi |
Japán népessége a világ teljes népességének 1,85 százalékát teszi ki, ami azt jelenti, hogy a Föld minden 55. lakosa japán.
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Népesség?
A "Népesség" kategória a makrogazdasági adatok egyik legkritikusabb összetevője, amely alapvető hatással van a gazdasági fejlődésre és a társadalmi struktúrákra. Az eulerpool weboldalon számos makrogazdasági adatot kínálunk, amelyek segítségével felhasználóink mélyreható elemzéseket végezhetnek és megalapozott döntéseket hozhatnak. Az alábbiakban a "Népesség" kategóriájáról adunk átfogó képet. A népesség számos szempontból fontos gazdasági mutató. Először is, a népesség nagysága és összetétele közvetlen hatással van a munkaerőpiacra. A munkaképes korú lakosság aránya meghatározza, hogy mekkora munkaerő áll rendelkezésre, ami befolyásolja a termelékenységet és a gazdasági növekedést. A népesség elöregedése például csökkentheti a munkaerő kínálatát és növelheti a nyugdíjrendszerre nehezedő terheket. Ezzel szemben a fiatal népesség nagyobb aránya hosszú távon növeli a munkaerőpiac kínálatát, de rövid távon jelentős oktatási és szociális kiadásokat igényelhet. A népességnövekedés üteme szintén fontos makrogazdasági tényező. Gyors népességnövekedés esetén a gazdaság nak alkalmazkodnia kell az új lakosok igényeihez, ami infrastruktúrális beruházásokat és szolgáltatások bővítését igényli. Ugyanakkor a lassú népességnövekedés vagy népességcsökkenés hosszú távon fenntarthatósági problémákat vethet fel, mint például a munkaerő hiánya vagy a csökkenő fogyasztás. Az urbanizáció és a népesség területi eloszlása szintén kiemelkedően fontos. Az urbanizáció mértéke befolyásolja a gazdasági tevékenységek koncentrációját, az infrastruktúra kihasználtságát, és a regionális fejlettségi különbségeket. Magas urbanizációs arány mellett a városi központok jelentős gazdasági növekedést és innovációs központokat jelenthetnek, ugyanakkor a városi lakosság arányának növekedése kihívásokat is hozhat, mint például a lakhatási költségek növekedése és az infrastruktúra túlterheltsége. Egy másik fontos aspektus a népesség demográfiai összetétele. Az életkor, a nemek aránya, a családszerkezet és az iskolázottság szintén jelentős hatással vannak a gazdaság különböző szegmenseire. A fiatalabb generációk általában nagyobb fogyasztási igényekkel rendelkeznek, míg az idősebb generációk esetében a egészségügyi és szociális szolgáltatások iránti kereslet növekszik. Az iskolázottság pedig közvetlenül befolyásolja a munkaerőpiaci versenyképességet és a gazdasági teljesítményt. A migráció is szoros összefüggésben áll a népesség alakulásával. A bevándorlási és kivándorlási tendenciák jelentős hatással lehetnek az egyes országok gazdaságára. A bevándorlók gyakran munkaerőhiányt pótló szerepet töltenek be, különösen olyan iparágakban, ahol helyi munkaerő hiánya tapasztalható. Ugyanakkor a kivándorlás esetén fennáll a veszélye annak, hogy a magasan képzett munkaerő elhagyja az országot, ami hátráltathatja a gazdasági növekedést és az innovációt. A népesség egészségi állapota is jelentős gazdasági tényező. Az egészséges lakosság magasabb termelékenységet és kevesebb egészségügyi kiadást jelent, míg a rossz egészségi állapotú népesség csökkentheti a gazdasági teljesítményt és növelheti az állami kiadásokat. Az eulerpool platformján elérhető adatok segítségével lehetősége van a felhasználóknak nyomon követni az egészségi állapot változásait és annak gazdasági hatásait. Fontos továbbá megemlíteni a születési és halálozási rátákat, amelyek alapvetően meghatározzák a népesség növekedésének ütemét. A magas születési ráta hosszú távon növekvő munkaerő-kínálatot és fogyasztói bázist biztosíthat, míg a magas halálozási ráta demográfiai krízishez vezethet. Az ezekre a mutatókra vonatkozó adatokat folyamatosan frissítjük, hogy felhasználóink mindig naprakész információkkal rendelkezzenek. Végül, de nem utolsó sorban, a népesség jövedelmi viszonyai is kulcsfontosságúak. A jövedelemeloszlás egyenlőtlenségei jelentős gazdasági és társadalmi kihívásokat jelenthetnek. A jóléti államoknak törekedniük kell a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére, hogy fenntartható gazdasági növekedést és társadalmi kohéziót érjenek el. Az eulerpool ezen adatok széleskörű elemzését is lehetővé teszi felhasználói számára. Összefoglalva, a "Népesség" kategória számos olyan makrogazdasági tényezőt tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi elemzésekhez. Az eulerpool platformján elérhető adatok részletes és megbízható forrást biztosítanak minden, a népességgel kapcsolatos elemzéshez és döntéshozáshoz. Reméljük, hogy e részletes leírás segíti Önt abban, hogy jobban megértse a népesség gazdasági jelentőségét és az eulerpool által nyújtott lehetőségeket.