Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Izrael Gyártási termelés
Árfolyam
A Izrael jelenlegi Gyártási termelés értéke 2,77 %. A Izrael Gyártási termelés növekedett 2,77 %-ra 2023. 07. 01.-án, miután 2023. 05. 01.-án 1,69 % volt. 2005. 01. 01.-tól 2024. 03. 01.-ig a GDP átlaga Izrael-ban 3,34 % volt. A történelmi csúcsot 2022. 09. 01.-án érték el 34,68 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2016. 10. 01.-án rögzítették -18,42 %-val.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
2005. 01. 01. | 5,82 % |
2005. 02. 01. | 2,21 % |
2005. 03. 01. | 0,97 % |
2005. 04. 01. | 12,60 % |
2005. 05. 01. | 7,35 % |
2005. 06. 01. | 2,67 % |
2005. 07. 01. | 8,07 % |
2005. 08. 01. | 5,67 % |
2005. 09. 01. | 16,67 % |
2005. 11. 01. | 6,92 % |
2005. 12. 01. | 8,40 % |
2006. 01. 01. | 5,63 % |
2006. 02. 01. | 5,14 % |
2006. 03. 01. | 5,64 % |
2006. 04. 01. | 2,69 % |
2006. 05. 01. | 8,87 % |
2006. 06. 01. | 9,65 % |
2006. 07. 01. | 10,38 % |
2006. 08. 01. | 6,61 % |
2006. 09. 01. | 3,31 % |
2006. 10. 01. | 34,19 % |
2006. 11. 01. | 11,39 % |
2006. 12. 01. | 9,98 % |
2007. 01. 01. | 8,67 % |
2007. 02. 01. | 7,98 % |
2007. 03. 01. | 5,68 % |
2007. 04. 01. | 6,90 % |
2007. 05. 01. | 6,98 % |
2007. 06. 01. | 3,72 % |
2007. 07. 01. | 9,17 % |
2007. 08. 01. | 4,56 % |
2007. 10. 01. | 8,05 % |
2007. 12. 01. | 7,04 % |
2008. 01. 01. | 10,15 % |
2008. 02. 01. | 8,82 % |
2008. 03. 01. | 10,43 % |
2008. 04. 01. | 22,06 % |
2008. 05. 01. | 2,72 % |
2008. 06. 01. | 12,40 % |
2008. 07. 01. | 6,30 % |
2008. 08. 01. | 6,94 % |
2008. 09. 01. | 10,31 % |
2008. 11. 01. | 2,16 % |
2008. 12. 01. | 4,49 % |
2009. 10. 01. | 12,48 % |
2010. 01. 01. | 3,62 % |
2010. 02. 01. | 5,10 % |
2010. 03. 01. | 5,39 % |
2010. 04. 01. | 23,80 % |
2010. 05. 01. | 17,59 % |
2010. 06. 01. | 13,84 % |
2010. 07. 01. | 16,46 % |
2010. 08. 01. | 7,83 % |
2010. 10. 01. | 5,99 % |
2010. 11. 01. | 4,57 % |
2010. 12. 01. | 2,18 % |
2011. 01. 01. | 7,42 % |
2011. 02. 01. | 5,74 % |
2011. 03. 01. | 8,85 % |
2011. 08. 01. | 2,90 % |
2011. 09. 01. | 18,25 % |
2011. 11. 01. | 5,19 % |
2011. 12. 01. | 3,87 % |
2012. 01. 01. | 3,05 % |
2012. 02. 01. | 0,31 % |
2012. 04. 01. | 14,22 % |
2012. 05. 01. | 7,44 % |
2012. 06. 01. | 4,88 % |
2012. 07. 01. | 10,34 % |
2012. 08. 01. | 10,28 % |
2012. 09. 01. | 1,30 % |
2012. 10. 01. | 7,11 % |
2012. 11. 01. | 6,09 % |
2012. 12. 01. | 0,28 % |
2013. 01. 01. | 2,37 % |
2013. 02. 01. | 5,08 % |
2013. 04. 01. | 0,58 % |
2013. 10. 01. | 9,25 % |
2013. 12. 01. | 9,43 % |
2014. 02. 01. | 4,25 % |
2014. 03. 01. | 3,67 % |
2014. 08. 01. | 5,07 % |
2014. 09. 01. | 18,12 % |
2014. 11. 01. | 4,60 % |
2015. 01. 01. | 0,26 % |
2015. 03. 01. | 16,46 % |
2015. 04. 01. | 2,49 % |
2015. 05. 01. | 3,18 % |
2015. 06. 01. | 9,52 % |
2015. 07. 01. | 1,55 % |
2015. 08. 01. | 4,69 % |
2015. 11. 01. | 5,26 % |
2015. 12. 01. | 5,70 % |
2016. 05. 01. | 2,44 % |
2016. 06. 01. | 2,82 % |
2016. 08. 01. | 3,84 % |
2016. 09. 01. | 23,09 % |
2017. 01. 01. | 6,93 % |
2017. 03. 01. | 0,45 % |
2017. 04. 01. | 3,62 % |
2017. 05. 01. | 0,88 % |
2017. 07. 01. | 4,18 % |
2017. 10. 01. | 24,06 % |
2017. 11. 01. | 1,76 % |
2017. 12. 01. | 1,24 % |
2018. 01. 01. | 4,99 % |
2018. 02. 01. | 6,06 % |
2018. 04. 01. | 8,24 % |
2018. 05. 01. | 4,72 % |
2018. 06. 01. | 2,35 % |
2018. 07. 01. | 5,51 % |
2018. 08. 01. | 9,63 % |
2018. 10. 01. | 8,58 % |
2018. 12. 01. | 0,34 % |
2019. 01. 01. | 1,90 % |
2019. 02. 01. | 1,40 % |
2019. 03. 01. | 5,59 % |
2019. 04. 01. | 3,23 % |
2019. 06. 01. | 1,72 % |
2019. 07. 01. | 5,94 % |
2019. 09. 01. | 27,65 % |
2019. 11. 01. | 5,28 % |
2019. 12. 01. | 12,03 % |
2020. 01. 01. | 1,28 % |
2020. 02. 01. | 7,51 % |
2020. 03. 01. | 1,84 % |
2020. 06. 01. | 8,81 % |
2020. 08. 01. | 7,21 % |
2020. 09. 01. | 4,26 % |
2020. 10. 01. | 10,14 % |
2020. 11. 01. | 4,68 % |
2020. 12. 01. | 4,47 % |
2021. 03. 01. | 6,47 % |
2021. 04. 01. | 30,96 % |
2021. 05. 01. | 3,84 % |
2021. 06. 01. | 4,47 % |
2021. 07. 01. | 2,18 % |
2021. 08. 01. | 3,88 % |
2021. 10. 01. | 13,40 % |
2021. 11. 01. | 3,27 % |
2021. 12. 01. | 3,81 % |
2022. 01. 01. | 14,50 % |
2022. 02. 01. | 18,67 % |
2022. 03. 01. | 14,14 % |
2022. 04. 01. | 0,23 % |
2022. 05. 01. | 15,95 % |
2022. 06. 01. | 13,02 % |
2022. 07. 01. | 5,16 % |
2022. 08. 01. | 16,47 % |
2022. 09. 01. | 34,68 % |
2022. 11. 01. | 11,60 % |
2022. 12. 01. | 3,67 % |
2023. 01. 01. | 4,12 % |
2023. 02. 01. | 3,98 % |
2023. 03. 01. | 0,61 % |
2023. 05. 01. | 1,69 % |
2023. 07. 01. | 2,77 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 07. 01. | 2,77 % |
2023. 05. 01. | 1,69 % |
2023. 03. 01. | 0,61 % |
2023. 02. 01. | 3,98 % |
2023. 01. 01. | 4,12 % |
2022. 12. 01. | 3,67 % |
2022. 11. 01. | 11,6 % |
2022. 09. 01. | 34,68 % |
2022. 08. 01. | 16,47 % |
2022. 07. 01. | 5,16 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇱 Bányászati termelés | 8 % | -5,05 % | Havi |
🇮🇱 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 52,9 points | 50,9 points | Havi |
🇮🇱 Gyártási termelés Hh. | 2,3 % | -0,1 % | Havi |
🇮🇱 Ipari termelés | 3,2 % | -11,1 % | Havi |
🇮🇱 Ipari termelés hónapról hónapra | -14,4 % | 8,2 % | Havi |
🇮🇱 Készletváltozások | 3,727 milliárd ILS | 8,565 milliárd ILS | Negyedév |
🇮🇱 Korai jelző | 0,04 % | -0,08 % | Havi |
🇮🇱 Üzleti hangulat | 17,33 points | 15,7 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.