Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Izland Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Izland országban 9 %. A Kamatláb Izland országban 9 %-re csökkent 2024. 10. 01. napján, miután 2024. 08. 01. napján 9,25 % volt. 1998. 03. 02. és 2024. 10. 02. között az átlagos GDP Izland országban 6,76 % volt. A csúcsértéket 2008. 10. 28. napon érték el 18,00 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 11. 18. napon rögzítették 0,75 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
1998. 09. 01. | 7,08 % |
1999. 02. 01. | 7,41 % |
1999. 06. 01. | 7,82 % |
1999. 09. 01. | 8,33 % |
2000. 01. 01. | 8,97 % |
2000. 02. 01. | 9,47 % |
2000. 06. 01. | 9,83 % |
2000. 10. 01. | 10,42 % |
2001. 03. 01. | 10,55 % |
2001. 11. 01. | 9,97 % |
2002. 03. 01. | 9,38 % |
2002. 04. 01. | 9,02 % |
2002. 05. 01. | 8,65 % |
2002. 06. 01. | 8,29 % |
2002. 07. 01. | 8,15 % |
2002. 08. 01. | 7,59 % |
2002. 09. 01. | 7,22 % |
2002. 10. 01. | 6,71 % |
2002. 11. 01. | 6,34 % |
2002. 12. 01. | 5,86 % |
2003. 02. 01. | 5,40 % |
2004. 05. 01. | 5,29 % |
2004. 06. 01. | 5,59 % |
2004. 07. 01. | 6,06 % |
2004. 09. 01. | 6,30 % |
2004. 10. 01. | 6,76 % |
2004. 12. 01. | 7,46 % |
2005. 02. 01. | 8,15 % |
2005. 03. 01. | 8,50 % |
2005. 06. 01. | 8,84 % |
2005. 09. 01. | 9,41 % |
2005. 12. 01. | 9,86 % |
2006. 01. 01. | 10,09 % |
2006. 03. 01. | 10,20 % |
2006. 05. 01. | 10,53 % |
2006. 07. 01. | 11,21 % |
2006. 08. 01. | 11,88 % |
2006. 09. 01. | 12,43 % |
2006. 11. 01. | 12,87 % |
2006. 12. 01. | 13,20 % |
2007. 02. 01. | 13,30 % |
2007. 05. 01. | 13,30 % |
2007. 07. 01. | 13,30 % |
2007. 09. 01. | 13,30 % |
2007. 10. 01. | 13,30 % |
2007. 11. 01. | 13,75 % |
2007. 12. 01. | 13,75 % |
2008. 01. 01. | 13,75 % |
2008. 02. 01. | 13,75 % |
2008. 03. 01. | 14,38 % |
2008. 04. 01. | 15,25 % |
2008. 05. 01. | 15,50 % |
2008. 06. 01. | 15,50 % |
2008. 07. 01. | 15,50 % |
2008. 08. 01. | 15,50 % |
2008. 09. 01. | 15,50 % |
2008. 10. 01. | 14,38 % |
2008. 11. 01. | 18,00 % |
2008. 12. 01. | 18,00 % |
2009. 01. 01. | 18,00 % |
2009. 02. 01. | 18,00 % |
2009. 03. 01. | 17,50 % |
2009. 04. 01. | 16,25 % |
2009. 05. 01. | 14,25 % |
2009. 06. 01. | 12,50 % |
2009. 07. 01. | 12,00 % |
2009. 08. 01. | 12,00 % |
2009. 09. 01. | 12,00 % |
2009. 10. 01. | 12,00 % |
2009. 11. 01. | 11,50 % |
2009. 12. 01. | 10,50 % |
2010. 01. 01. | 9,75 % |
2010. 02. 01. | 9,50 % |
2010. 03. 01. | 9,25 % |
2010. 04. 01. | 9,00 % |
2010. 05. 01. | 8,75 % |
2010. 06. 01. | 8,25 % |
2010. 07. 01. | 8,00 % |
2010. 08. 01. | 7,50 % |
2010. 09. 01. | 6,63 % |
2010. 10. 01. | 6,25 % |
2010. 11. 01. | 5,88 % |
2010. 12. 01. | 5,00 % |
2011. 01. 01. | 4,50 % |
2011. 02. 01. | 4,38 % |
2011. 03. 01. | 4,25 % |
2011. 04. 01. | 4,25 % |
2011. 05. 01. | 4,25 % |
2011. 06. 01. | 4,25 % |
2011. 07. 01. | 4,25 % |
2011. 08. 01. | 4,38 % |
2011. 09. 01. | 4,50 % |
2011. 10. 01. | 4,50 % |
2011. 11. 01. | 4,63 % |
2011. 12. 01. | 4,75 % |
2012. 01. 01. | 4,75 % |
2012. 02. 01. | 4,75 % |
2012. 03. 01. | 4,88 % |
2012. 04. 01. | 5,00 % |
2012. 05. 01. | 5,25 % |
2012. 06. 01. | 5,63 % |
2012. 07. 01. | 5,75 % |
2012. 08. 01. | 5,75 % |
2012. 10. 01. | 5,75 % |
2012. 11. 01. | 5,88 % |
2012. 12. 01. | 6,00 % |
2013. 01. 01. | 6,00 % |
2013. 02. 01. | 6,00 % |
2013. 03. 01. | 6,00 % |
2013. 04. 01. | 6,00 % |
2013. 05. 01. | 6,00 % |
2013. 06. 01. | 6,00 % |
2013. 07. 01. | 6,00 % |
2013. 08. 01. | 6,00 % |
2013. 09. 01. | 6,00 % |
2013. 10. 01. | 6,00 % |
2013. 11. 01. | 6,00 % |
2013. 12. 01. | 6,00 % |
2014. 01. 01. | 6,00 % |
2014. 02. 01. | 6,00 % |
2014. 03. 01. | 6,00 % |
2014. 04. 01. | 6,00 % |
2014. 05. 01. | 5,63 % |
2014. 06. 01. | 5,25 % |
2014. 07. 01. | 5,25 % |
2014. 08. 01. | 5,25 % |
2014. 09. 01. | 5,25 % |
2014. 10. 01. | 5,25 % |
2014. 11. 01. | 5,13 % |
2014. 12. 01. | 4,75 % |
2015. 01. 01. | 4,50 % |
2015. 02. 01. | 4,50 % |
2015. 03. 01. | 4,50 % |
2015. 04. 01. | 4,50 % |
2015. 05. 01. | 4,50 % |
2015. 06. 01. | 4,75 % |
2015. 07. 01. | 5,00 % |
2015. 08. 01. | 5,25 % |
2015. 09. 01. | 5,50 % |
2015. 10. 01. | 5,50 % |
2015. 11. 01. | 5,69 % |
2015. 12. 01. | 5,75 % |
2016. 01. 01. | 5,75 % |
2016. 02. 01. | 5,75 % |
2016. 03. 01. | 5,75 % |
2016. 04. 01. | 5,75 % |
2016. 05. 01. | 5,75 % |
2016. 06. 01. | 5,75 % |
2016. 07. 01. | 5,75 % |
2016. 08. 01. | 5,50 % |
2016. 09. 01. | 5,25 % |
2016. 10. 01. | 5,25 % |
2016. 11. 01. | 5,25 % |
2016. 12. 01. | 5,13 % |
2017. 01. 01. | 5,00 % |
2017. 02. 01. | 5,00 % |
2017. 03. 01. | 5,00 % |
2017. 04. 01. | 5,00 % |
2017. 05. 01. | 4,88 % |
2017. 06. 01. | 4,63 % |
2017. 07. 01. | 4,50 % |
2017. 08. 01. | 4,50 % |
2017. 09. 01. | 4,50 % |
2017. 10. 01. | 4,38 % |
2017. 11. 01. | 4,25 % |
2017. 12. 01. | 4,25 % |
2018. 01. 01. | 4,25 % |
2018. 02. 01. | 4,25 % |
2018. 03. 01. | 4,25 % |
2018. 04. 01. | 4,25 % |
2018. 05. 01. | 4,25 % |
2018. 06. 01. | 4,25 % |
2018. 07. 01. | 4,25 % |
2018. 08. 01. | 4,25 % |
2018. 09. 01. | 4,25 % |
2018. 10. 01. | 4,25 % |
2018. 11. 01. | 4,38 % |
2018. 12. 01. | 4,50 % |
2019. 01. 01. | 4,50 % |
2019. 02. 01. | 4,50 % |
2019. 03. 01. | 4,50 % |
2019. 04. 01. | 4,50 % |
2019. 05. 01. | 4,25 % |
2019. 06. 01. | 3,88 % |
2019. 07. 01. | 3,75 % |
2019. 08. 01. | 3,63 % |
2019. 09. 01. | 3,50 % |
2019. 10. 01. | 3,38 % |
2019. 11. 01. | 3,13 % |
2019. 12. 01. | 3,00 % |
2020. 01. 01. | 3,00 % |
2020. 02. 01. | 2,88 % |
2020. 03. 01. | 2,38 % |
2020. 04. 01. | 1,75 % |
2020. 05. 01. | 1,38 % |
2020. 06. 01. | 1,00 % |
2020. 07. 01. | 1,00 % |
2020. 08. 01. | 1,00 % |
2020. 09. 01. | 1,00 % |
2020. 10. 01. | 1,00 % |
2020. 11. 01. | 0,88 % |
2020. 12. 01. | 0,75 % |
2021. 01. 01. | 0,75 % |
2021. 02. 01. | 0,75 % |
2021. 03. 01. | 0,75 % |
2021. 04. 01. | 0,75 % |
2021. 05. 01. | 0,88 % |
2021. 06. 01. | 1,00 % |
2021. 07. 01. | 1,00 % |
2021. 08. 01. | 1,13 % |
2021. 10. 01. | 1,38 % |
2021. 11. 01. | 1,75 % |
2021. 12. 01. | 2,00 % |
2022. 01. 01. | 2,00 % |
2022. 02. 01. | 2,38 % |
2022. 03. 01. | 2,75 % |
2022. 04. 01. | 2,75 % |
2022. 05. 01. | 3,25 % |
2022. 06. 01. | 4,25 % |
2022. 07. 01. | 4,75 % |
2022. 08. 01. | 5,13 % |
2022. 09. 01. | 5,50 % |
2022. 10. 01. | 5,63 % |
2022. 11. 01. | 5,88 % |
2022. 12. 01. | 6,00 % |
2023. 01. 01. | 6,00 % |
2023. 02. 01. | 6,25 % |
2023. 03. 01. | 7,00 % |
2023. 04. 01. | 7,50 % |
2023. 05. 01. | 8,13 % |
2023. 06. 01. | 8,75 % |
2023. 07. 01. | 8,75 % |
2023. 08. 01. | 9,00 % |
2023. 09. 01. | 9,25 % |
2023. 10. 01. | 9,25 % |
2023. 11. 01. | 9,25 % |
2023. 12. 01. | 9,25 % |
2024. 01. 01. | 9,25 % |
2024. 02. 01. | 9,25 % |
2024. 03. 01. | 9,25 % |
2024. 04. 01. | 9,25 % |
2024. 05. 01. | 9,25 % |
2024. 06. 01. | 9,25 % |
2024. 07. 01. | 9,25 % |
2024. 08. 01. | 9,25 % |
2024. 10. 01. | 9,00 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 10. 01. | 9 % |
2024. 08. 01. | 9,25 % |
2024. 07. 01. | 9,25 % |
2024. 06. 01. | 9,25 % |
2024. 05. 01. | 9,25 % |
2024. 04. 01. | 9,25 % |
2024. 03. 01. | 9,25 % |
2024. 02. 01. | 9,25 % |
2024. 01. 01. | 9,25 % |
2023. 12. 01. | 9,25 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇸 Bankok mérlege | 5,771 Bio. ISK | 5,711 Bio. ISK | Havi |
🇮🇸 Devizatartalékok | 899,118 milliárd ISK | 912,336 milliárd ISK | Havi |
🇮🇸 Interbanki kamatláb | 9,21 % | 9,21 % | frequency_daily |
🇮🇸 Készpénzállomány M0 | 122,6 milliárd ISK | 139,4 milliárd ISK | Havi |
🇮🇸 Központi bank mérlege | 933,906 milliárd ISK | 922,882 milliárd ISK | Havi |
🇮🇸 Magánadósság GDP-hez | 242,91 % | 275,32 % | Évente |
🇮🇸 Pénzmennyiség M1 | 750,9 milliárd ISK | 753,1 milliárd ISK | Havi |
🇮🇸 Pénzmennyiség M2 | 2,106 Bio. ISK | 2,095 Bio. ISK | Havi |
🇮🇸 Pénzmennyiség M3 | 3,049 Bio. ISK | 3,028 Bio. ISK | Havi |
Izlandon az irányadó kamatlábat az Izlandi Központi Bank (Seðlabanki Íslands) Kormányzótanácsa határozza meg. A legfontosabb kamatláb a hét napos lekötési betét kamata 2014 májusa óta. Korábban a bank kulcskamata az intézményeknek biztosított fedezett hitelek kamata volt, de a válság nyomán a banki betétek kamata nagyobb befolyást gyakorolt a pénzpiacokra, mivel a központi banki hitelek iránti kereslet korlátozott volt. Ezért a bank kulcskamata a hét napos lekötési betét kamata.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.