Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Irak Készpénztartalék-ráta
Árfolyam
A jelenlegi Készpénztartalék-ráta Irak országban 10 %. A Készpénztartalék-ráta Irak országban 2024. 04. 01. napján csökkent 10 %-re, miután 2024. 03. 01. napján még 10 % volt. 2009. 01. 01. és 2024. 05. 01. között az átlagos GDP Irak országban 15,29 % volt. A az eddigi legmagasabb értéket 2009. 01. 01. napján érték el, melynek értéke 25,00 % volt, míg a legalacsonyabb értéket 2023. 12. 01. napján regisztrálták, 10,00 %.
Készpénztartalék-ráta ·
Max
Készpénzarány | |
---|---|
2009. 01. 01. | 25,00 % |
2009. 02. 01. | 25,00 % |
2009. 03. 01. | 25,00 % |
2009. 04. 01. | 25,00 % |
2009. 05. 01. | 25,00 % |
2009. 06. 01. | 25,00 % |
2009. 07. 01. | 25,00 % |
2009. 08. 01. | 25,00 % |
2009. 09. 01. | 25,00 % |
2009. 10. 01. | 25,00 % |
2009. 11. 01. | 25,00 % |
2009. 12. 01. | 25,00 % |
2010. 01. 01. | 25,00 % |
2010. 02. 01. | 25,00 % |
2010. 03. 01. | 25,00 % |
2010. 04. 01. | 20,00 % |
2010. 05. 01. | 20,00 % |
2010. 06. 01. | 20,00 % |
2010. 07. 01. | 20,00 % |
2010. 08. 01. | 15,00 % |
2010. 09. 01. | 15,00 % |
2010. 10. 01. | 15,00 % |
2010. 11. 01. | 15,00 % |
2010. 12. 01. | 15,00 % |
2011. 01. 01. | 15,00 % |
2011. 02. 01. | 15,00 % |
2011. 03. 01. | 15,00 % |
2011. 04. 01. | 15,00 % |
2011. 05. 01. | 15,00 % |
2011. 06. 01. | 15,00 % |
2011. 07. 01. | 15,00 % |
2011. 08. 01. | 15,00 % |
2011. 09. 01. | 15,00 % |
2011. 10. 01. | 15,00 % |
2011. 11. 01. | 15,00 % |
2011. 12. 01. | 15,00 % |
2012. 01. 01. | 15,00 % |
2012. 02. 01. | 15,00 % |
2012. 03. 01. | 15,00 % |
2012. 04. 01. | 15,00 % |
2012. 05. 01. | 15,00 % |
2012. 06. 01. | 15,00 % |
2012. 07. 01. | 15,00 % |
2012. 08. 01. | 15,00 % |
2012. 09. 01. | 15,00 % |
2012. 10. 01. | 15,00 % |
2012. 11. 01. | 15,00 % |
2012. 12. 01. | 15,00 % |
2013. 01. 01. | 15,00 % |
2013. 02. 01. | 15,00 % |
2013. 03. 01. | 15,00 % |
2013. 04. 01. | 15,00 % |
2013. 05. 01. | 15,00 % |
2013. 06. 01. | 15,00 % |
2013. 07. 01. | 15,00 % |
2013. 08. 01. | 15,00 % |
2013. 09. 01. | 15,00 % |
2013. 10. 01. | 15,00 % |
2013. 11. 01. | 15,00 % |
2013. 12. 01. | 15,00 % |
2014. 01. 01. | 15,00 % |
2014. 02. 01. | 15,00 % |
2014. 03. 01. | 15,00 % |
2014. 04. 01. | 15,00 % |
2014. 05. 01. | 15,00 % |
2014. 06. 01. | 15,00 % |
2014. 07. 01. | 15,00 % |
2014. 08. 01. | 15,00 % |
2014. 09. 01. | 15,00 % |
2014. 10. 01. | 15,00 % |
2014. 11. 01. | 15,00 % |
2014. 12. 01. | 15,00 % |
2015. 01. 01. | 15,00 % |
2015. 02. 01. | 15,00 % |
2015. 03. 01. | 15,00 % |
2015. 04. 01. | 15,00 % |
2015. 05. 01. | 15,00 % |
2015. 06. 01. | 15,00 % |
2015. 07. 01. | 15,00 % |
2015. 08. 01. | 15,00 % |
2015. 09. 01. | 15,00 % |
2015. 10. 01. | 15,00 % |
2015. 11. 01. | 15,00 % |
2015. 12. 01. | 15,00 % |
2016. 01. 01. | 15,00 % |
2016. 02. 01. | 15,00 % |
2016. 03. 01. | 15,00 % |
2016. 04. 01. | 15,00 % |
2016. 05. 01. | 15,00 % |
2016. 06. 01. | 15,00 % |
2016. 07. 01. | 15,00 % |
2016. 08. 01. | 15,00 % |
2016. 09. 01. | 15,00 % |
2016. 10. 01. | 15,00 % |
2016. 11. 01. | 15,00 % |
2016. 12. 01. | 15,00 % |
2017. 01. 01. | 15,00 % |
2017. 02. 01. | 15,00 % |
2017. 03. 01. | 15,00 % |
2017. 04. 01. | 15,00 % |
2017. 05. 01. | 15,00 % |
2017. 06. 01. | 15,00 % |
2017. 07. 01. | 15,00 % |
2017. 08. 01. | 15,00 % |
2017. 09. 01. | 15,00 % |
2017. 10. 01. | 15,00 % |
2017. 11. 01. | 15,00 % |
2017. 12. 01. | 15,00 % |
2018. 01. 01. | 15,00 % |
2018. 02. 01. | 15,00 % |
2018. 03. 01. | 15,00 % |
2018. 04. 01. | 15,00 % |
2018. 05. 01. | 15,00 % |
2018. 06. 01. | 15,00 % |
2018. 07. 01. | 15,00 % |
2018. 08. 01. | 15,00 % |
2018. 09. 01. | 15,00 % |
2018. 10. 01. | 15,00 % |
2018. 11. 01. | 15,00 % |
2018. 12. 01. | 15,00 % |
2019. 01. 01. | 15,00 % |
2019. 02. 01. | 15,00 % |
2019. 03. 01. | 15,00 % |
2019. 04. 01. | 15,00 % |
2019. 05. 01. | 15,00 % |
2019. 06. 01. | 15,00 % |
2019. 07. 01. | 15,00 % |
2019. 08. 01. | 15,00 % |
2019. 09. 01. | 15,00 % |
2019. 10. 01. | 15,00 % |
2019. 11. 01. | 15,00 % |
2019. 12. 01. | 15,00 % |
2020. 01. 01. | 15,00 % |
2020. 02. 01. | 15,00 % |
2020. 03. 01. | 15,00 % |
2020. 04. 01. | 15,00 % |
2020. 05. 01. | 13,00 % |
2020. 06. 01. | 13,00 % |
2020. 07. 01. | 13,00 % |
2020. 08. 01. | 13,00 % |
2020. 09. 01. | 13,00 % |
2020. 10. 01. | 13,00 % |
2020. 11. 01. | 13,00 % |
2020. 12. 01. | 13,00 % |
2021. 01. 01. | 13,00 % |
2021. 02. 01. | 13,00 % |
2021. 03. 01. | 13,00 % |
2021. 04. 01. | 13,00 % |
2021. 05. 01. | 13,00 % |
2021. 06. 01. | 13,00 % |
2021. 07. 01. | 13,00 % |
2021. 08. 01. | 13,00 % |
2021. 09. 01. | 13,00 % |
2021. 10. 01. | 13,00 % |
2021. 11. 01. | 13,00 % |
2021. 12. 01. | 13,00 % |
2022. 01. 01. | 13,00 % |
2022. 02. 01. | 13,00 % |
2022. 03. 01. | 13,00 % |
2022. 04. 01. | 13,00 % |
2022. 05. 01. | 13,00 % |
2022. 06. 01. | 13,00 % |
2022. 07. 01. | 13,00 % |
2022. 08. 01. | 13,00 % |
2022. 09. 01. | 13,00 % |
2022. 10. 01. | 13,00 % |
2022. 11. 01. | 13,00 % |
2022. 12. 01. | 13,00 % |
2023. 01. 01. | 13,00 % |
2023. 02. 01. | 13,00 % |
2023. 03. 01. | 13,00 % |
2023. 04. 01. | 13,00 % |
2023. 05. 01. | 13,00 % |
2023. 06. 01. | 13,00 % |
2023. 07. 01. | 13,00 % |
2023. 08. 01. | 13,00 % |
2023. 09. 01. | 13,00 % |
2023. 10. 01. | 13,00 % |
2023. 11. 01. | 13,00 % |
2023. 12. 01. | 10,00 % |
2024. 01. 01. | 10,00 % |
2024. 02. 01. | 10,00 % |
2024. 03. 01. | 10,00 % |
2024. 04. 01. | 10,00 % |
Készpénztartalék-ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 04. 01. | 10 % |
2024. 03. 01. | 10 % |
2024. 02. 01. | 10 % |
2024. 01. 01. | 10 % |
2023. 12. 01. | 10 % |
2023. 11. 01. | 13 % |
2023. 10. 01. | 13 % |
2023. 09. 01. | 13 % |
2023. 08. 01. | 13 % |
2023. 07. 01. | 13 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Készpénztartalék-ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇶 Devizatartalékok | 142,534 Bio. IQD | 141,693 Bio. IQD | Havi |
🇮🇶 Kamatláb | 7,5 % | 7,5 % | frequency_daily |
🇮🇶 Készpénzállomány M0 | 143,06 Bio. IQD | 144,667 Bio. IQD | Havi |
🇮🇶 Pénzmennyiség M1 | 154,353 Bio. IQD | 152,397 Bio. IQD | Havi |
🇮🇶 Pénzmennyiség M2 | 173,618 Bio. IQD | 171,496 Bio. IQD | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Készpénztartalék-ráta?
A "Cash Reserve Ratio" (CRR), vagy magyarul a "Készpénztartalék Ráta" a központi bankok által előírt szabályozás, amely meghatározza, hogy a kereskedelmi bankoknak mekkora összeget kell készpénzben tartaniuk az ügyfélbetéteik egy meghatározott százalékában. Ezen aránynak a célja, hogy biztosítsa a bankok likviditását és stabilitását, miközben szerepet játszik a pénzkínálat szabályozásában is. Eulerpool, mint profi makrogazdasági adatokkal foglalkozó weboldal, részletesen bemutatja ezt a kulcsfontosságú gazdasági mutatót. Elsőként, nézzük meg, mit is jelent pontosan a Cash Reserve Ratio. A CRR egy mechanizmus, amelynek révén a központi bankok, mint például a Magyar Nemzeti Bank (MNB), szabályozzák a pénzmennyiséget a gazdaságban. A központi bank meghatározza, hogy a kereskedelmi bankoknak az ügyféltől gyűjtött betéteik mekkora hányadát kell készpénzben vagy központi banknál vezetett számlán tartaniuk. Ez az arány lehet állandó vagy időszakosan változó, az ország gazdasági helyzetétől és a központi bank aktuális monetáris politikájától függően. A CRR-nek több fontos szerepe van a makrogazdaságban. Először is, szabályozza a bankok likviditását. Egy magas CRR biztosítja, hogy a bankok mindig elegendő készpénzzel rendelkezzenek a napi tranzakcióik gördülékeny lebonyolításához. Ha a CRR túl alacsony, fennáll a veszélye annak, hogy a bankok kimerítik készpénztartalékaikat, ami stresszhelyzetet okozhat a pénzügyi rendszerben. Másodszor, a Cash Reserve Ratio fontos eszköz a központi bankok kezében a pénzkínálat szabályozására. Ha a központi bank meg kívánja szigorítani a monetáris politikát, megnövelheti a CRR-t, ezáltal csökkentve a bankok által nyújtható hitelek összegét. Ez alapvetően összehúzza a pénzkínálatot, ami magasabb kamatlábakat eredményez és visszafogja az inflációt. Ezzel szemben, ha a központi bank könnyíteni akar a monetáris politikán, csökkentheti a CRR-t, így több pénzt engedve a bankoknak a hitelezésre, ami ösztönzi a gazdasági növekedést. Ezen kívül, a CRR fontos szerepet játszik a pénzügyi stabilitás megőrzésében is. A gazdasági válságok során a központi bankok gyakran emelik a CRR-t, hogy biztosítsák a bankok megfelelő likviditását és csökkentsék a pénzügyi rendszer kockázatát. Továbbá, egy magasabb CRR arra kényszeríti a bankokat, hogy jobban figyeljenek a kockázatkezelésükre, mivel kevesebb szabad forrással gazdálkodhatnak. A CRR bevezetése és változtatása hatással van az egész pénzügyi rendszerre és a gazdaságra. Például, ha a központi bank drasztikusan növeli a CRR-t, az a banki hitelek költségének emelkedéséhez vezethet, mivel a bankoknak kevesebb pénzük marad a hitelezésre. Ez közvetlen hatással van a vállalati beruházásokra és a fogyasztói költésekre, ami befolyásolja a gazdasági növekedést. Magyarországon a CRR szabályozása a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik. Az MNB időről időre módosítja a CRR-t a gazdasági környezet és a monetáris célok elérése érdekében. Az MNB hivatalos közleményeiben és gazdasági jelentéseiben rendszeresen beszámol a CRR változásairól és azok gazdasági hatásairól. Az Eulerpool weboldalon részletes adatokat és elemzéseket találhatunk a CRR-ről és annak változásairól Magyarországon és más országokban. Az adatok grafikonokon és táblázatokban jelennek meg, amelyek segítenek a felhasználóknak átlátni és megérteni a CRR dinamikáját és annak hatását a gazdaságra. Emellett az Eulerpool szakértői elemzéseket és kommentárokat biztosít, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak a CRR szerepébe és jelentőségében a gazdasági politikában. Összefoglalva, a Cash Reserve Ratio (Készpénztartalék Ráta) egy kulcsfontosságú eszköz a központi bankok kezében a pénzügyi stabilitás és a makrogazdasági egyensúly fenntartásában. Míg elsődleges célja a bankok likviditásának biztosítása, a CRR hatékonyan alkalmazható a pénzkínálat szabályozására és a gazdasági ciklus kiegyenlítésére. A CRR változásai közvetlenül hatnak a pénzpiacokra, a hitelezési költségekre és a gazdasági növekedésre, így figyelemmel kísérése elengedhetetlen mind a pénzügyi szakemberek, mind a gazdaság iránt érdeklődők számára. Az Eulerpool weboldal átfogó és naprakész adatbázisa kiváló forrást nyújt mindazok számára, akik mélyebben szeretnék megérteni e lényeges makrogazdasági mutató működését és hatását.