Tedd meg életed legjobb befektetéseit.

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
🇮🇩

Indonézia Munkaerő-részvételi ráta

Árfolyam

68,63 %
Változás +/-
+0,55 %
Változás %
+0,80 %

A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Indonézia-ban 68,63 %. A Munkaerő-részvételi ráta Indonézia-ban 2022. 01. 01.-án/én 68,63 %-ra emelkedett, miután 2021. 01. 01.-án/én 68,08 % volt. 1990. 01. 01. és 2023. 01. 01. között az átlagos GDP Indonézia-ban 65,76 % volt. Minden idők legmagasabb értéke 2019. 01. 01.-án/én volt 69,32 %, míg a legalacsonyabb értéket 1991. 01. 01.-án/én jegyezték fel 57,14 %-vel.

Forrás: Statistics Indonesia

Munkaerő-részvételi ráta

  • Max

Munkavállalási arány

Munkaerő-részvételi ráta Története

DátumÉrték
2022. 01. 01.68,63 %
2021. 01. 01.68,08 %
2020. 01. 01.67,77 %
2019. 01. 01.69,32 %
2018. 01. 01.69,2 %
2017. 01. 01.69,02 %
2016. 01. 01.68,06 %
2015. 01. 01.65,76 %
2014. 01. 01.69,17 %
2013. 01. 01.69,21 %
1
2
3
4

Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz

NévJelenlegElőzőFrekvencia
🇮🇩
Foglalkoztatottak
138,633 Mió. 135,297 Mió. Évente
🇮🇩
Gyártási bérek
3,026 Mió. IDR/Month3,205 Mió. IDR/MonthNegyedév
🇮🇩
Minimálbérek
5,067 Mió. IDR /Month4,9 Mió. IDR /MonthÉvente
🇮🇩
Munkanélküli személyek
7,989 Mió. 8,426 Mió. Évente
🇮🇩
Munkanélküliségi ráta
4,82 %5,32 %Negyedév
🇮🇩
Népesség
278,7 Mió. 275,8 Mió. Évente
🇮🇩
Női nyugdíjkorhatár
58 Years58 YearsÉvente
🇮🇩
Nyugdíjkorhatár férfiaknak
58 Years58 YearsÉvente

A munkaerő részvételi arány a foglalkoztatottak és az állást kereső munkanélküliek száma elosztva a munkaképes korú népesség teljes számával.

Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?

A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.