Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Indonézia Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kapacitáskihasználtság jelenlegi értéke Indonézia-ban 73,7 %. A Kapacitáskihasználtság Indonézia-ban megnőtt 73,7 %-ra 2024. 06. 01.-án, miután 73,61 % volt 2024. 03. 01.-án. 2003. 03. 01.-től 2024. 09. 01.-ig az átlagos GDP Indonézia-ban 73,11 % volt. A rekordmagas értéket 2014. 12. 01. érte el 79,78 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2003. 03. 01. rögzítették 62,43 % értékkel.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
2003. 03. 01. | 62,43 % |
2003. 06. 01. | 64,04 % |
2003. 09. 01. | 66,70 % |
2003. 12. 01. | 67,60 % |
2004. 03. 01. | 69,67 % |
2004. 06. 01. | 73,63 % |
2004. 09. 01. | 70,49 % |
2004. 12. 01. | 72,03 % |
2005. 03. 01. | 71,15 % |
2005. 06. 01. | 69,84 % |
2005. 09. 01. | 71,72 % |
2005. 12. 01. | 71,85 % |
2006. 03. 01. | 69,18 % |
2006. 06. 01. | 64,96 % |
2006. 09. 01. | 66,26 % |
2006. 12. 01. | 71,41 % |
2007. 03. 01. | 71,51 % |
2007. 06. 01. | 73,10 % |
2007. 09. 01. | 71,75 % |
2007. 12. 01. | 73,26 % |
2008. 03. 01. | 71,22 % |
2008. 06. 01. | 71,57 % |
2008. 09. 01. | 74,30 % |
2008. 12. 01. | 73,84 % |
2009. 03. 01. | 70,91 % |
2009. 06. 01. | 73,96 % |
2009. 09. 01. | 74,96 % |
2009. 12. 01. | 74,15 % |
2010. 03. 01. | 70,62 % |
2010. 06. 01. | 70,04 % |
2010. 09. 01. | 71,68 % |
2010. 12. 01. | 71,31 % |
2011. 03. 01. | 71,08 % |
2011. 06. 01. | 75,73 % |
2011. 09. 01. | 74,22 % |
2011. 12. 01. | 72,06 % |
2012. 03. 01. | 72,81 % |
2012. 06. 01. | 73,95 % |
2012. 09. 01. | 74,49 % |
2012. 12. 01. | 73,14 % |
2013. 03. 01. | 72,49 % |
2013. 06. 01. | 72,62 % |
2013. 09. 01. | 73,18 % |
2013. 12. 01. | 73,10 % |
2014. 03. 01. | 75,54 % |
2014. 06. 01. | 76,97 % |
2014. 09. 01. | 78,18 % |
2014. 12. 01. | 79,78 % |
2015. 03. 01. | 73,06 % |
2015. 06. 01. | 77,82 % |
2015. 09. 01. | 75,36 % |
2015. 12. 01. | 75,23 % |
2016. 03. 01. | 75,75 % |
2016. 06. 01. | 77,01 % |
2016. 09. 01. | 76,21 % |
2016. 12. 01. | 76,28 % |
2017. 03. 01. | 76,92 % |
2017. 06. 01. | 77,06 % |
2017. 09. 01. | 75,99 % |
2017. 12. 01. | 75,05 % |
2018. 03. 01. | 76,27 % |
2018. 06. 01. | 78,40 % |
2018. 09. 01. | 75,33 % |
2018. 12. 01. | 75,18 % |
2019. 03. 01. | 76,10 % |
2019. 06. 01. | 77,18 % |
2019. 09. 01. | 75,42 % |
2019. 12. 01. | 74,41 % |
2020. 03. 01. | 74,09 % |
2020. 06. 01. | 69,28 % |
2020. 09. 01. | 71,77 % |
2020. 12. 01. | 71,96 % |
2021. 03. 01. | 73,38 % |
2021. 06. 01. | 75,33 % |
2021. 09. 01. | 73,30 % |
2021. 12. 01. | 72,60 % |
2022. 03. 01. | 73,08 % |
2022. 06. 01. | 73,22 % |
2022. 09. 01. | 73,67 % |
2022. 12. 01. | 71,49 % |
2023. 03. 01. | 72,33 % |
2023. 06. 01. | 74,88 % |
2023. 09. 01. | 75,17 % |
2023. 12. 01. | 73,91 % |
2024. 03. 01. | 73,61 % |
2024. 06. 01. | 73,70 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 73,7 % |
2024. 03. 01. | 73,61 % |
2023. 12. 01. | 73,91 % |
2023. 09. 01. | 75,17 % |
2023. 06. 01. | 74,88 % |
2023. 03. 01. | 72,33 % |
2022. 12. 01. | 71,49 % |
2022. 09. 01. | 73,67 % |
2022. 06. 01. | 73,22 % |
2022. 03. 01. | 73,08 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇩 Autógyártás | 1,18 Mió. Units | 1,214 Mió. Units | Évente |
🇮🇩 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 50,7 points | 52,1 points | Havi |
🇮🇩 Ipari termelés | 0,51 % | 3,47 % | Negyedév |
🇮🇩 Járműbejegyzések | 72 667 Units | 76 304 Units | Havi |
🇮🇩 Készletváltozások | 73,341 Bio. IDR | 66,605 Bio. IDR | Negyedév |
🇮🇩 Motorkerékpár-értékesítések | 528 715 Units | 573 886 Units | Havi |
🇮🇩 Összetett korai jelző | 100,447 points | 100,249 points | Havi |
🇮🇩 Üzleti hangulat | 14,11 points | 13,17 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇹Bhutan
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.