Tedd meg életed legjobb befektetéseit.

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
🇮🇳

India Acélgyártás

Árfolyam

12,3 Mió. Tonnes
Változás +/-
+0 Tonnes
Változás %
+0 %

Az Acélgyártás jelenlegi értéke India-ban 12,3 Mió. Tonnes. Az Acélgyártás India-ban csökkent 12,3 Mió. Tonnes-ra 2024. 07. 01.-én, miután 2024. 06. 01.-én 12,3 Mió. Tonnes volt. 1980. 01. 01.-tól 2024. 08. 01.-ig az átlagos GDP India-ban 4,10 Mió. Tonnes volt. A minden idők legmagasabb értékét 2024. 03. 01.-én érték el 12,70 Mió. Tonnes-val, míg a legalacsonyabb értéket 1987. 01. 01.-én rögzítették 0 Tonnes-val.

Forrás: World Steel Association

Acélgyártás

  • Max

Acélgyártás

Acélgyártás Története

DátumÉrték
2024. 07. 01.12,3 Mió. Tonnes
2024. 06. 01.12,3 Mió. Tonnes
2024. 05. 01.12,2 Mió. Tonnes
2024. 04. 01.12,1 Mió. Tonnes
2024. 03. 01.12,7 Mió. Tonnes
2024. 02. 01.11,8 Mió. Tonnes
2024. 01. 01.12,5 Mió. Tonnes
2023. 12. 01.12,1 Mió. Tonnes
2023. 11. 01.11,7 Mió. Tonnes
2023. 10. 01.12,1 Mió. Tonnes
1
2
3
4
5
...
54

Hasonló makrogazdasági mutatók Acélgyártás-hoz

NévJelenlegElőzőFrekvencia
🇮🇳
Áramtermelés
134 935,87 Gigawatt-hour139 791,55 Gigawatt-hourHavi
🇮🇳
Autógyártás
151 538 Units171 437 UnitsHavi
🇮🇳
Bányászati termelés
6,56 %6,69 %Havi
🇮🇳
Betétnövekedés
11,8 %11,5 %frequency_biweekly
🇮🇳
Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI)
56,5 points57,5 pointsHavi
🇮🇳
Gyártási termelés
4,6 %2,6 %Havi
🇮🇳
Ipari termelés
5 %4,9 %Havi
🇮🇳
Ipari termelés hónapról hónapra
-2,97 %4,67 %Havi
🇮🇳
Járműbejegyzések
160 306 Units168 912 UnitsHavi
🇮🇳
Kapacitáskihasználtság
75,8 %74 %Negyedév
🇮🇳
Készletváltozások
544,48 milliárd INR461,83 milliárd INRNegyedév
🇮🇳
Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI)
58,3 points60,7 pointsHavi
🇮🇳
Összetett korai jelző
100,308 points100,178 pointsHavi
🇮🇳
Szolgáltatások PMI
57,7 points60,9 pointsHavi
🇮🇳
Teljes járműértékesítés
315 689 Units308 779 UnitsHavi
🇮🇳
Üzleti hangulat
130,3 points135,4 pointsNegyedév

Mi a(z) Acélgyártás?

Acéltermelés Az acéltermelés, amely a világ gazdaságainak alapvető ágazata, jelentős szerepet játszik a makroökonómiai folyamatokban. Az acélipar, beleértve a kohászatot és a kapcsolódó gyártási tevékenységeket, elengedhetetlen az infrastrukturális fejlesztésekhez, az ipari termeléshez és a technológiai innovációhoz. Az eulerpool makrogazdasági adatbázis segítségével mélyrehatóan elemezhetjük a globális és nemzeti szintű acéltermelési trendeket, amely lehetővé teszi a gazdasági elemzők, befektetők és üzleti döntéshozók számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Az acélgyártás során használt alapanyagok, például a vasérc, a szén és a mészkő, mind hozzájárulnak a végtermék minőségéhez és mennyiségéhez. Az acélgyártási eljárások két fő típusra oszthatók: az elsődleges acélgyártás (nagykohók és közvetlen redukció) és a másodlagos acélgyártás (elektromos ívkemencék). Az elsődleges acélgyártás során vasércből és kokszból állítanak elő nyersacélt, míg a másodlagos acélgyártás során újrahasznosított acélhulladékból készül acél. A globális acéltermelés központjai közé tartozik Kína, India, az Egyesült Államok és az Európai Unió. Kína messze a legnagyobb acéltermelő ország, termelése az összes globális acéltermelés több mint felét teszi ki. Az európai acélipar jelentős modernizációs és környezetvédelmi kihívásokkal néz szembe, amelyek kihatnak a termelési költségekre és a piaci versenyképességre. Az acéltermelés és annak gazdasági hatásai széles körű következményekkel járnak. Az acélipar az egyik legnagyobb munkaadó ágazat, és sok ezer embernek biztosít megélhetést világszerte. Az acéltermelés növekedése, illetve csökkenése közvetlen hatással van az összes kapcsolódó iparágra, beleértve az autóipart, az építőipart és a gépipart. Az acélgyártás jelentős energiafogyasztó ágazat, ezért a globális acélpiac alakulását jelentős mértékben befolyásolják az energiaárak és az energiapolitikai változások. Az acéliparban a karbonsemlegességre való törekvés egyre inkább előtérbe kerül, ami új technológiák alkalmazását igényli. Ezek közé tartoznak a hidrogénalapú acélgyártási eljárások és a megújuló energiaforrások integrációja az ipari folyamatokba. A makrogazdasági környezet változásai kihatnak az acélpiacra. A gazdasági növekedés, az építőipari beruházások és az ipari termelés mind-mind meghatározó tényezők az acélkereslet szempontjából. A gazdasági visszaesések, mint például a 2008-as pénzügyi válság, jelentős mértékben visszavetették az acélkeresletet, míg a gazdasági fellendülés időszakaiban az acélpiac is gyors növekedést mutatott. Eulerpool, mint professzionális makrogazdasági adatplatform, különös figyelmet fordít az acéltermelési adatokra és azok elemzésére. Az oldalunkon elérhető acéltermelési statisztikák és trendek segítségével könnyedén nyomon követhetők az iparágat érintő változások. Az adatokat használhatják közgazdászok, piaci elemzők és vállalati döntéshozók a piaci stratégiák kialakításában és a gazdasági előrejelzések pontosításában. Az acéltermelés globális szintű változásai következtében az iparág folyamatosan alkalmazkodik a piaci igényekhez és a technológiai újdonságokhoz. Az újrahasznosítás egyre fontosabb szerepet játszik az acélgyártásban, hozzájárulva a fenntarthatósághoz és a környezetvédelemhez. Az újrahasznosított acélhulladék felhasználásával csökkenthető az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás, ami különösen fontos a jelenlegi klímaváltozás elleni küzdelemben. Az acélipar nemzetközi kereskedelmének szabályozása is kiemelt jelentőséggel bír. A vámok, kvóták és kereskedelmi egyezmények nagymértékben befolyásolják az acélkereskedelem volumeneit és árait. Az acélpiaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell ezekhez a szabályozási változásokhoz, hogy versenyképesek maradhassanak a nemzetközi piacon. Összességében az acéltermelés és az acélipar kulcsszerepet játszik a globális gazdaságban. Az acéltermelési adatok és trendek elemzése elengedhetetlen a gazdasági döntéshozók számára. Az eulerpool makrogazdasági adatbázisában megtalálható átfogó acélpiaci adatelemzések segítenek megérteni az iparág dinamikáját és a gazdasági változások hatásait. Az acéltermelési adatok folyamatos nyomon követése lehetőséget nyújt az ipari szereplők számára, hogy időben reagáljanak a piaci változásokra és fenntartható növekedési stratégiákat dolgozzanak ki.