Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Magyarország Gyártási termelés
Árfolyam
A Magyarország jelenlegi Gyártási termelés értéke 2,1 %. A Magyarország Gyártási termelés növekedett 2,1 %-ra 2024. 02. 01.-án, miután 2023. 01. 01.-án 0,7 % volt. 1993. 01. 01.-tól 2024. 06. 01.-ig a GDP átlaga Magyarország-ban 6,05 % volt. A történelmi csúcsot 2021. 04. 01.-án érték el 63,20 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01.-án rögzítették -38,40 %-val.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
1993. 02. 01. | 2,80 % |
1993. 03. 01. | 6,20 % |
1993. 04. 01. | 4,30 % |
1993. 05. 01. | 4,40 % |
1993. 06. 01. | 3,70 % |
1993. 07. 01. | 8,70 % |
1993. 08. 01. | 10,00 % |
1993. 09. 01. | 3,30 % |
1993. 10. 01. | 2,30 % |
1993. 11. 01. | 8,60 % |
1993. 12. 01. | 2,90 % |
1994. 01. 01. | 17,00 % |
1994. 02. 01. | 9,00 % |
1994. 03. 01. | 3,90 % |
1994. 04. 01. | 1,30 % |
1994. 05. 01. | 9,60 % |
1994. 06. 01. | 8,90 % |
1994. 07. 01. | 3,10 % |
1994. 08. 01. | 16,60 % |
1994. 09. 01. | 15,00 % |
1994. 10. 01. | 12,80 % |
1994. 11. 01. | 12,10 % |
1994. 12. 01. | 9,90 % |
1995. 01. 01. | 11,60 % |
1995. 02. 01. | 12,50 % |
1995. 03. 01. | 12,20 % |
1995. 04. 01. | 6,60 % |
1995. 05. 01. | 18,10 % |
1995. 06. 01. | 3,80 % |
1995. 07. 01. | 8,80 % |
1995. 08. 01. | 3,60 % |
1995. 09. 01. | 3,30 % |
1995. 10. 01. | 6,90 % |
1995. 11. 01. | 1,80 % |
1996. 01. 01. | 2,20 % |
1996. 02. 01. | 1,80 % |
1996. 04. 01. | 10,20 % |
1996. 05. 01. | 0,10 % |
1996. 06. 01. | 3,00 % |
1996. 07. 01. | 10,40 % |
1996. 08. 01. | 0,50 % |
1996. 09. 01. | 6,10 % |
1996. 10. 01. | 7,50 % |
1996. 11. 01. | 8,60 % |
1996. 12. 01. | 7,90 % |
1997. 01. 01. | 10,40 % |
1997. 02. 01. | 11,50 % |
1997. 03. 01. | 9,50 % |
1997. 04. 01. | 19,80 % |
1997. 05. 01. | 5,50 % |
1997. 06. 01. | 21,60 % |
1997. 07. 01. | 14,70 % |
1997. 08. 01. | 17,60 % |
1997. 09. 01. | 25,40 % |
1997. 10. 01. | 18,40 % |
1997. 11. 01. | 16,80 % |
1997. 12. 01. | 22,40 % |
1998. 01. 01. | 18,20 % |
1998. 02. 01. | 18,60 % |
1998. 03. 01. | 26,80 % |
1998. 04. 01. | 13,60 % |
1998. 05. 01. | 24,20 % |
1998. 06. 01. | 19,20 % |
1998. 07. 01. | 21,40 % |
1998. 08. 01. | 18,10 % |
1998. 09. 01. | 15,80 % |
1998. 10. 01. | 11,30 % |
1998. 11. 01. | 14,30 % |
1998. 12. 01. | 13,70 % |
1999. 01. 01. | 6,80 % |
1999. 02. 01. | 2,80 % |
1999. 03. 01. | 10,00 % |
1999. 04. 01. | 9,70 % |
1999. 05. 01. | 5,70 % |
1999. 06. 01. | 11,80 % |
1999. 07. 01. | 6,50 % |
1999. 08. 01. | 16,90 % |
1999. 09. 01. | 17,80 % |
1999. 10. 01. | 19,20 % |
1999. 11. 01. | 22,70 % |
1999. 12. 01. | 17,80 % |
2000. 01. 01. | 21,10 % |
2000. 02. 01. | 30,30 % |
2000. 03. 01. | 25,40 % |
2000. 04. 01. | 15,50 % |
2000. 05. 01. | 34,80 % |
2000. 06. 01. | 22,90 % |
2000. 07. 01. | 23,90 % |
2000. 08. 01. | 27,20 % |
2000. 09. 01. | 19,70 % |
2000. 10. 01. | 19,40 % |
2000. 11. 01. | 17,50 % |
2000. 12. 01. | 14,00 % |
2001. 01. 01. | 25,10 % |
2001. 02. 01. | 13,10 % |
2001. 03. 01. | 5,50 % |
2001. 04. 01. | 15,00 % |
2001. 05. 01. | 10,60 % |
2001. 06. 01. | 2,10 % |
2001. 07. 01. | 3,50 % |
2001. 08. 01. | 3,80 % |
2001. 10. 01. | 9,20 % |
2001. 11. 01. | 0,50 % |
2002. 02. 01. | 4,20 % |
2002. 03. 01. | 5,00 % |
2002. 04. 01. | 7,30 % |
2002. 06. 01. | 6,60 % |
2002. 07. 01. | 12,50 % |
2002. 09. 01. | 13,40 % |
2002. 11. 01. | 6,50 % |
2002. 12. 01. | 16,00 % |
2003. 01. 01. | 7,20 % |
2003. 03. 01. | 6,40 % |
2003. 04. 01. | 4,30 % |
2003. 05. 01. | 6,00 % |
2003. 06. 01. | 6,90 % |
2003. 07. 01. | 6,60 % |
2003. 08. 01. | 8,70 % |
2003. 09. 01. | 11,60 % |
2003. 10. 01. | 13,60 % |
2003. 11. 01. | 9,40 % |
2003. 12. 01. | 18,80 % |
2004. 01. 01. | 10,90 % |
2004. 02. 01. | 17,10 % |
2004. 03. 01. | 15,00 % |
2004. 04. 01. | 11,50 % |
2004. 05. 01. | 9,00 % |
2004. 06. 01. | 16,80 % |
2004. 07. 01. | 6,00 % |
2004. 08. 01. | 7,40 % |
2004. 09. 01. | 7,20 % |
2004. 10. 01. | 5,70 % |
2004. 11. 01. | 10,00 % |
2004. 12. 01. | 3,10 % |
2005. 01. 01. | 3,90 % |
2005. 02. 01. | 1,10 % |
2005. 03. 01. | 1,30 % |
2005. 04. 01. | 10,30 % |
2005. 05. 01. | 14,20 % |
2005. 06. 01. | 6,70 % |
2005. 07. 01. | 5,60 % |
2005. 08. 01. | 12,50 % |
2005. 09. 01. | 9,40 % |
2005. 10. 01. | 10,70 % |
2005. 11. 01. | 9,00 % |
2005. 12. 01. | 6,80 % |
2006. 01. 01. | 13,80 % |
2006. 02. 01. | 12,20 % |
2006. 03. 01. | 16,20 % |
2006. 04. 01. | 2,50 % |
2006. 05. 01. | 11,70 % |
2006. 06. 01. | 9,50 % |
2006. 07. 01. | 13,30 % |
2006. 08. 01. | 9,50 % |
2006. 09. 01. | 9,60 % |
2006. 10. 01. | 11,30 % |
2006. 11. 01. | 12,40 % |
2006. 12. 01. | 9,80 % |
2007. 01. 01. | 13,90 % |
2007. 02. 01. | 12,70 % |
2007. 03. 01. | 5,90 % |
2007. 04. 01. | 11,10 % |
2007. 05. 01. | 2,40 % |
2007. 06. 01. | 8,10 % |
2007. 07. 01. | 12,20 % |
2007. 08. 01. | 10,20 % |
2007. 09. 01. | 6,40 % |
2007. 10. 01. | 8,80 % |
2007. 11. 01. | 5,00 % |
2007. 12. 01. | 6,30 % |
2008. 01. 01. | 7,20 % |
2008. 02. 01. | 14,80 % |
2008. 03. 01. | 2,90 % |
2008. 04. 01. | 13,00 % |
2008. 05. 01. | 4,40 % |
2008. 06. 01. | 0,50 % |
2008. 07. 01. | 0,10 % |
2008. 09. 01. | 0,40 % |
2009. 12. 01. | 3,80 % |
2010. 01. 01. | 5,30 % |
2010. 02. 01. | 10,30 % |
2010. 03. 01. | 5,30 % |
2010. 04. 01. | 11,20 % |
2010. 05. 01. | 16,10 % |
2010. 06. 01. | 17,40 % |
2010. 07. 01. | 10,40 % |
2010. 08. 01. | 20,50 % |
2010. 09. 01. | 11,30 % |
2010. 10. 01. | 9,70 % |
2010. 11. 01. | 16,40 % |
2010. 12. 01. | 8,30 % |
2011. 01. 01. | 15,10 % |
2011. 02. 01. | 16,40 % |
2011. 03. 01. | 10,30 % |
2011. 04. 01. | 7,60 % |
2011. 05. 01. | 7,90 % |
2011. 07. 01. | 1,10 % |
2011. 08. 01. | 4,90 % |
2011. 09. 01. | 3,70 % |
2011. 10. 01. | 4,30 % |
2011. 11. 01. | 3,30 % |
2011. 12. 01. | 3,40 % |
2012. 01. 01. | 2,00 % |
2012. 02. 01. | 0,80 % |
2012. 05. 01. | 0,80 % |
2012. 06. 01. | 0,60 % |
2012. 07. 01. | 0,50 % |
2013. 04. 01. | 5,70 % |
2013. 07. 01. | 6,20 % |
2013. 09. 01. | 5,10 % |
2013. 10. 01. | 5,60 % |
2013. 11. 01. | 4,10 % |
2013. 12. 01. | 8,30 % |
2014. 01. 01. | 7,70 % |
2014. 02. 01. | 9,90 % |
2014. 03. 01. | 12,50 % |
2014. 04. 01. | 11,00 % |
2014. 05. 01. | 11,50 % |
2014. 06. 01. | 13,20 % |
2014. 07. 01. | 13,10 % |
2014. 08. 01. | 0,20 % |
2014. 09. 01. | 8,10 % |
2014. 10. 01. | 2,30 % |
2014. 11. 01. | 6,30 % |
2014. 12. 01. | 9,00 % |
2015. 01. 01. | 6,50 % |
2015. 02. 01. | 5,60 % |
2015. 03. 01. | 11,50 % |
2015. 04. 01. | 7,00 % |
2015. 05. 01. | 2,10 % |
2015. 06. 01. | 11,90 % |
2015. 07. 01. | 4,00 % |
2015. 08. 01. | 7,50 % |
2015. 09. 01. | 9,30 % |
2015. 10. 01. | 10,00 % |
2015. 11. 01. | 9,80 % |
2015. 12. 01. | 10,10 % |
2016. 02. 01. | 7,30 % |
2016. 04. 01. | 5,30 % |
2016. 05. 01. | 9,50 % |
2016. 08. 01. | 11,80 % |
2016. 11. 01. | 1,60 % |
2016. 12. 01. | 0,20 % |
2017. 01. 01. | 6,50 % |
2017. 02. 01. | 2,90 % |
2017. 03. 01. | 13,10 % |
2017. 05. 01. | 9,10 % |
2017. 06. 01. | 3,00 % |
2017. 07. 01. | 0,30 % |
2017. 08. 01. | 6,50 % |
2017. 09. 01. | 5,50 % |
2017. 10. 01. | 8,10 % |
2017. 11. 01. | 2,80 % |
2018. 01. 01. | 9,10 % |
2018. 02. 01. | 4,00 % |
2018. 04. 01. | 7,60 % |
2018. 05. 01. | 0,20 % |
2018. 06. 01. | 4,30 % |
2018. 07. 01. | 6,10 % |
2018. 08. 01. | 1,30 % |
2018. 10. 01. | 5,30 % |
2018. 11. 01. | 3,60 % |
2018. 12. 01. | 6,10 % |
2019. 01. 01. | 4,00 % |
2019. 02. 01. | 6,90 % |
2019. 03. 01. | 8,10 % |
2019. 04. 01. | 6,40 % |
2019. 05. 01. | 9,40 % |
2019. 07. 01. | 12,40 % |
2019. 08. 01. | 0,60 % |
2019. 09. 01. | 11,90 % |
2019. 10. 01. | 6,20 % |
2019. 11. 01. | 4,10 % |
2020. 01. 01. | 3,70 % |
2020. 02. 01. | 4,50 % |
2020. 09. 01. | 3,40 % |
2020. 10. 01. | 0,30 % |
2020. 11. 01. | 3,80 % |
2020. 12. 01. | 8,80 % |
2021. 02. 01. | 1,50 % |
2021. 03. 01. | 16,40 % |
2021. 04. 01. | 63,20 % |
2021. 05. 01. | 40,30 % |
2021. 06. 01. | 21,80 % |
2021. 07. 01. | 7,50 % |
2021. 08. 01. | 1,30 % |
2021. 11. 01. | 1,30 % |
2021. 12. 01. | 4,40 % |
2022. 01. 01. | 8,30 % |
2022. 02. 01. | 5,10 % |
2022. 03. 01. | 3,50 % |
2022. 04. 01. | 3,40 % |
2022. 05. 01. | 9,90 % |
2022. 06. 01. | 1,10 % |
2022. 07. 01. | 3,80 % |
2022. 08. 01. | 15,40 % |
2022. 09. 01. | 12,60 % |
2022. 10. 01. | 6,90 % |
2022. 11. 01. | 2,00 % |
2022. 12. 01. | 3,60 % |
2023. 01. 01. | 0,70 % |
2024. 02. 01. | 2,10 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 02. 01. | 2,1 % |
2023. 01. 01. | 0,7 % |
2022. 12. 01. | 3,6 % |
2022. 11. 01. | 2 % |
2022. 10. 01. | 6,9 % |
2022. 09. 01. | 12,6 % |
2022. 08. 01. | 15,4 % |
2022. 07. 01. | 3,8 % |
2022. 06. 01. | 1,1 % |
2022. 05. 01. | 9,9 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇭🇺 Áramtermelés | 2993,062 Gigawatt-hour | 3032,019 Gigawatt-hour | Havi |
🇭🇺 Bányászati termelés | 7,4 % | 19,1 % | Havi |
🇭🇺 Elektromos autók engedélyezései | 864 Units | 781 Units | Havi |
🇭🇺 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 49,7 points | 47,7 points | Havi |
🇭🇺 Ipari termelés | -7,2 % | -9,5 % | Havi |
🇭🇺 Ipari termelés hónapról hónapra | 0,5 % | -1,3 % | Havi |
🇭🇺 Járműbejegyzések | 11 724 Units | 9531 Units | Havi |
🇭🇺 Kapacitáskihasználtság | 76,1 % | 70 % | Negyedév |
🇭🇺 Készletváltozások | -372,398 milliárd HUF | -1,068 Bio. HUF | Negyedév |
🇭🇺 Személygépkocsi-újbejegyzések YoY | 23,9 % | 5,7 % | Havi |
🇭🇺 Új rendelések | 83,4 points | 113,6 points | Havi |
🇭🇺 Üzleti hangulat | -11,3 points | -8,7 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.