Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Magyarország Részmunkaidős foglalkoztatás
Árfolyam
A Részmunkaidős foglalkoztatás jelenlegi értéke Magyarország-ban 197 400 . A Részmunkaidős foglalkoztatás Magyarország-ban 2023. 12. 01.-án/-én 197 400 -ra emelkedett, miután 2023. 09. 01.-án/-én 176 500 volt. 1998. 06. 01. és 2024. 03. 01. között az átlagos GDP Magyarország-ban 183 462,75 volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2012. 12. 01.-án/-én, 265 200,00 -val/-vel érték el, míg a legalacsonyabb értéket 2000. 12. 01.-án/-én 111 900,00 -val/-vel rögzítették.
Részmunkaidős foglalkoztatás ·
Max
Részmunkaidő | |
---|---|
1998. 06. 01. | 117 300,00 |
1999. 03. 01. | 121 200,00 |
1999. 06. 01. | 125 500,00 |
1999. 09. 01. | 123 600,00 |
1999. 12. 01. | 123 300,00 |
2000. 03. 01. | 117 400,00 |
2000. 06. 01. | 114 400,00 |
2000. 09. 01. | 113 700,00 |
2000. 12. 01. | 111 900,00 |
2001. 03. 01. | 119 400,00 |
2001. 06. 01. | 115 700,00 |
2001. 09. 01. | 121 000,00 |
2001. 12. 01. | 121 600,00 |
2002. 03. 01. | 117 700,00 |
2002. 06. 01. | 119 300,00 |
2002. 09. 01. | 119 800,00 |
2002. 12. 01. | 121 700,00 |
2003. 03. 01. | 141 700,00 |
2003. 06. 01. | 144 100,00 |
2003. 09. 01. | 146 100,00 |
2003. 12. 01. | 150 600,00 |
2004. 03. 01. | 167 500,00 |
2004. 06. 01. | 167 100,00 |
2004. 09. 01. | 170 200,00 |
2004. 12. 01. | 172 900,00 |
2005. 03. 01. | 143 800,00 |
2005. 06. 01. | 160 500,00 |
2005. 09. 01. | 152 900,00 |
2005. 12. 01. | 147 800,00 |
2006. 03. 01. | 141 400,00 |
2006. 06. 01. | 151 300,00 |
2006. 09. 01. | 148 600,00 |
2006. 12. 01. | 140 900,00 |
2007. 03. 01. | 143 300,00 |
2007. 06. 01. | 149 100,00 |
2007. 09. 01. | 154 800,00 |
2007. 12. 01. | 153 300,00 |
2008. 03. 01. | 155 200,00 |
2008. 06. 01. | 161 000,00 |
2008. 09. 01. | 170 500,00 |
2008. 12. 01. | 176 200,00 |
2009. 03. 01. | 174 500,00 |
2009. 06. 01. | 193 700,00 |
2009. 09. 01. | 205 900,00 |
2009. 12. 01. | 198 500,00 |
2010. 03. 01. | 194 200,00 |
2010. 06. 01. | 199 500,00 |
2010. 09. 01. | 213 100,00 |
2010. 12. 01. | 212 900,00 |
2011. 03. 01. | 213 900,00 |
2011. 06. 01. | 243 400,00 |
2011. 09. 01. | 250 400,00 |
2011. 12. 01. | 244 400,00 |
2012. 03. 01. | 235 800,00 |
2012. 06. 01. | 248 700,00 |
2012. 09. 01. | 263 300,00 |
2012. 12. 01. | 265 200,00 |
2013. 03. 01. | 245 900,00 |
2013. 06. 01. | 253 700,00 |
2013. 09. 01. | 246 600,00 |
2013. 12. 01. | 242 300,00 |
2014. 03. 01. | 245 700,00 |
2014. 06. 01. | 240 800,00 |
2014. 09. 01. | 250 500,00 |
2014. 12. 01. | 243 200,00 |
2015. 03. 01. | 249 000,00 |
2015. 06. 01. | 240 900,00 |
2015. 09. 01. | 235 300,00 |
2015. 12. 01. | 221 800,00 |
2016. 03. 01. | 206 600,00 |
2016. 06. 01. | 212 900,00 |
2016. 09. 01. | 206 600,00 |
2016. 12. 01. | 201 700,00 |
2017. 03. 01. | 193 700,00 |
2017. 06. 01. | 190 200,00 |
2017. 09. 01. | 178 600,00 |
2017. 12. 01. | 191 100,00 |
2018. 03. 01. | 179 600,00 |
2018. 06. 01. | 185 200,00 |
2018. 09. 01. | 194 700,00 |
2018. 12. 01. | 189 700,00 |
2019. 03. 01. | 196 000,00 |
2019. 06. 01. | 197 300,00 |
2019. 09. 01. | 201 000,00 |
2019. 12. 01. | 187 200,00 |
2020. 03. 01. | 206 000,00 |
2020. 06. 01. | 239 000,00 |
2020. 09. 01. | 207 900,00 |
2020. 12. 01. | 192 400,00 |
2021. 03. 01. | 213 800,00 |
2021. 06. 01. | 210 400,00 |
2021. 09. 01. | 203 900,00 |
2021. 12. 01. | 205 700,00 |
2022. 03. 01. | 193 600,00 |
2022. 06. 01. | 193 800,00 |
2022. 09. 01. | 195 200,00 |
2022. 12. 01. | 194 500,00 |
2023. 03. 01. | 185 000,00 |
2023. 06. 01. | 182 500,00 |
2023. 09. 01. | 176 500,00 |
2023. 12. 01. | 197 400,00 |
Részmunkaidős foglalkoztatás Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 197 400 |
2023. 09. 01. | 176 500 |
2023. 06. 01. | 182 500 |
2023. 03. 01. | 185 000 |
2022. 12. 01. | 194 500 |
2022. 09. 01. | 195 200 |
2022. 06. 01. | 193 800 |
2022. 03. 01. | 193 600 |
2021. 12. 01. | 205 700 |
2021. 09. 01. | 203 900 |
Hasonló makrogazdasági mutatók Részmunkaidős foglalkoztatás-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇭🇺 Állásajánlatok | 70 125 | 74 450 | Negyedév |
🇭🇺 Állásajánlatok aránya | 2,2 % | 2,2 % | Negyedév |
🇭🇺 Bérek | 652 047 HUF/Month | 645 265 HUF/Month | Havi |
🇭🇺 Bérnövekedés | 13,5 % | 13,9 % | Havi |
🇭🇺 Foglalkoztatási ráta | 65,217 % | 65,29 % | Havi |
🇭🇺 Foglalkoztatottak | 4,745 Mió. | 4,745 Mió. | Havi |
🇭🇺 Foglalkoztatottsági változás | 0,3 % | 0,1 % | Negyedév |
🇭🇺 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 1,5 % | 1,5 % | Negyedév |
🇭🇺 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 12,7 % | 13,1 % | Havi |
🇭🇺 Minimálbérek | 675,27 EUR/Month | 675,27 EUR/Month | Negyedév |
🇭🇺 Munkaerőköltségek | 193,724 points | 167,984 points | Negyedév |
🇭🇺 Munkanélküli személyek | 218 653 | 224 213 | Havi |
🇭🇺 Munkanélküliségi ráta | 4,3 % | 4,4 % | Havi |
🇭🇺 Munkavállalási arány | 68,328 % | 68,215 % | Havi |
🇭🇺 Népesség | 9,6 Mió. | 9,69 Mió. | Évente |
🇭🇺 Női nyugdíjkorhatár | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇭🇺 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇭🇺 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 4,4 Mió. | 4,417 Mió. | Negyedév |
🇭🇺 Termelékenység | 117,724 points | 117,486 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Részmunkaidős foglalkoztatás?
A 'Részmunkaidős Foglalkoztatás' Makrogazdasági Kategória Szakmai SEO-optimalizált Leírása A részmunkaidős foglalkoztatás a munkaerőpiac egyik jelentős szegmense, amely számos gazdasági, társadalmi és makrogazdasági tényezőre van hatással. Az Eulerpool weboldal a makrogazdasági adatok megjelenítésével foglalkozik, ennek keretében fontosnak tartjuk bemutatni a részmunkaidős foglalkoztatás jellemzőit, kihívásait és hatásait. A részmunkaidős foglalkoztatás olyan munkavállalási forma, ahol az alkalmazott heti munkaideje kevesebb, mint a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozó törvényi előírás. Ez a foglalkoztatási forma különösen népszerű a diákok, kismamák, nyugdíjasok, valamint azok körében, akik valamilyen okból nem tudnak vagy nem akarnak teljes munkaidőben dolgozni. A részmunkaidős állások jellemzői közé tartoznak a rugalmas munkaidő-beosztás, a rövidebb munkaórák, és gyakran a részleges juttatások is. A részmunkaidős foglalkoztatásnak számos gazdasági előnye van. Egyrészt hozzájárul a munkanélküliség csökkentéséhez, hiszen olyan személyek számára is lehetőséget biztosít a munkavállalásra, akik különféle okok miatt nem tudnak teljes munkaidőben elhelyezkedni. Másrészt elősegíti a munkaerő-piaci rugalmasságot, mivel lehetőséget biztosít a vállalatok számára munkaerő-állományuk rugalmas bővítésére vagy csökkentésére a piaci körülmények változásának megfelelően. A részmunkaidős foglalkoztatás tehát nem csupán az egyén szintjén jelent előnyt, hanem makrogazdasági szinten is fontos szerepet játszik. A gazdasági növekedés szempontjából a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárul a munkaerő-kínálat növeléséhez, ami különösen fontos a fejlett országokban, ahol az öregedő népesség és a csökkenő születésszám miatt egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerőpiac fenntarthatósága. Ugyanakkor a részmunkaidős foglalkoztatásnak vannak kihívásai és korlátai is. A részmunkaidős dolgozók általában alacsonyabb órabért kapnak, mint teljes munkaidős társaik, és sok esetben nem részesülnek ugyanazokban a juttatásokban, mint például a nyugdíjjárulék vagy az egészségbiztosítás. Emellett a részmunkaidős foglalkoztatás gyakran összefügg az atipikus foglalkoztatási formákkal, mint például a szerződéses vagy ideiglenes munkák, amelyek bizonytalanságot és alacsonyabb munkahelyi biztonságot jelentenek a munkavállalók számára. Makrogazdasági szinten a részmunkaidős foglalkoztatás hatása összetett. Gazdasági recesszió idején a vállalatok gyakran csökkentik a teljes munkaidős állások számát, és részmunkaidős foglalkoztatottakat alkalmaznak, hogy rugalmasabban reagálhassanak a piaci változásokra. Ez átmenetileg csökkentheti a feszültségeket a munkaerőpiacon, de hosszabb távon kedvezőtlen hatással lehet a fogyasztásra, mivel a részmunkaidős dolgozók alacsonyabb jövedelmükkel kevesebbet költenek. Egy másik fontos szempont a részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében a munkaidő megoszlása. A részmunkaidős munkahelyek lehetőséget adnak a munka és a magánélet jobb egyensúlyára. Sok esetben a részmunkaidős állások teszik lehetővé az anyák visszatérését a munkaerőpiacra a gyermekgondozási időszak után, vagy a friss nyugdíjasok számára, hogy aktívak maradjanak és kiegészítő jövedelmet szerezzenek. Ebből a szempontból a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárulhat a társadalmi kohézió javításához és a szociális ellátórendszerek terheinek csökkentéséhez. Részmunkaidős állások kialakítása és támogatása szempontjából a politika és a szabályozási környezet is kulcsfontosságú. A részmunkaidős foglalkoztatás növelése érdekében fontos a megfelelő jogi és szabályozási keretek kialakítása, amelyek biztosítják a részmunkaidős dolgozók jogainak védelmét és a méltányos bérezést. Emellett szükség van aktív munkaerőpiaci politikákra is, amelyek ösztönzik a részmunkaidős munkalehetőségek teremtését és támogatják az atipikus foglalkoztatási formák rugalmas kezelését. Összefoglalva, a részmunkaidős foglalkoztatás egy sokoldalú és jelentős munkavállalási forma, amely számos gazdasági és társadalmi előnnyel jár. Bár kihívásokkal is szembesül, megfelelő politikai és szabályozási keretek között hatékonyan hozzájárulhat a munkaerőpiac dinamizmusának növeléséhez és a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez. Az Eulerpool weboldalon elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy objektív és átfogó adatokat biztosítsunk a részmunkaidős foglalkoztatás alakulásáról, hogy felhasználóink megalapozott döntéseket hozhassanak gazdasági tevékenységeik során.