Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Spanyolország Munkaerő-részvételi ráta
Árfolyam
A jelenlegi Munkaerő-részvételi ráta értéke Spanyolország-ban 58,63 %. A Munkaerő-részvételi ráta Spanyolország-ban 2024. 03. 01.-án/én 58,63 %-re csökkent, miután 2023. 12. 01.-án/én 58,83 % volt. 1976. 09. 01.-től 2024. 06. 01.-ig az átlagos GDP Spanyolország-ban 54,54 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 2012. 09. 01.-án/én érte el, 60,55 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 1985. 06. 01.-án/én rögzítették, 48,88 %-val/vel.
Munkaerő-részvételi ráta ·
Max
Munkavállalási arány | |
---|---|
1976. 09. 01. | 52,46 % |
1976. 12. 01. | 52,11 % |
1977. 03. 01. | 51,84 % |
1977. 06. 01. | 51,42 % |
1977. 09. 01. | 51,61 % |
1977. 12. 01. | 51,67 % |
1978. 03. 01. | 51,46 % |
1978. 06. 01. | 51,05 % |
1978. 09. 01. | 51,13 % |
1978. 12. 01. | 51,01 % |
1979. 03. 01. | 50,96 % |
1979. 06. 01. | 50,51 % |
1979. 09. 01. | 50,77 % |
1979. 12. 01. | 50,73 % |
1980. 03. 01. | 50,55 % |
1980. 06. 01. | 50,13 % |
1980. 09. 01. | 50,09 % |
1980. 12. 01. | 50,05 % |
1981. 03. 01. | 49,84 % |
1981. 06. 01. | 49,54 % |
1981. 09. 01. | 49,71 % |
1981. 12. 01. | 49,77 % |
1982. 03. 01. | 49,64 % |
1982. 06. 01. | 49,42 % |
1982. 09. 01. | 49,71 % |
1982. 12. 01. | 49,81 % |
1983. 03. 01. | 49,58 % |
1983. 06. 01. | 49,42 % |
1983. 09. 01. | 49,78 % |
1983. 12. 01. | 49,75 % |
1984. 03. 01. | 49,49 % |
1984. 06. 01. | 49,17 % |
1984. 09. 01. | 49,30 % |
1984. 12. 01. | 49,36 % |
1985. 03. 01. | 49,21 % |
1985. 06. 01. | 48,88 % |
1985. 09. 01. | 48,95 % |
1985. 12. 01. | 49,02 % |
1986. 03. 01. | 49,01 % |
1986. 06. 01. | 48,93 % |
1986. 09. 01. | 49,06 % |
1986. 12. 01. | 49,27 % |
1987. 03. 01. | 49,44 % |
1987. 06. 01. | 50,06 % |
1987. 09. 01. | 50,67 % |
1987. 12. 01. | 50,82 % |
1988. 03. 01. | 50,82 % |
1988. 06. 01. | 50,66 % |
1988. 09. 01. | 51,00 % |
1988. 12. 01. | 50,60 % |
1989. 03. 01. | 50,55 % |
1989. 06. 01. | 50,44 % |
1989. 09. 01. | 50,73 % |
1989. 12. 01. | 50,72 % |
1990. 03. 01. | 50,79 % |
1990. 06. 01. | 50,68 % |
1990. 09. 01. | 50,86 % |
1990. 12. 01. | 50,96 % |
1991. 03. 01. | 50,78 % |
1991. 06. 01. | 50,68 % |
1991. 09. 01. | 51,03 % |
1991. 12. 01. | 50,86 % |
1992. 03. 01. | 50,61 % |
1992. 06. 01. | 50,62 % |
1992. 09. 01. | 50,75 % |
1992. 12. 01. | 50,73 % |
1993. 03. 01. | 50,50 % |
1993. 06. 01. | 50,69 % |
1993. 09. 01. | 51,03 % |
1993. 12. 01. | 51,06 % |
1994. 03. 01. | 50,95 % |
1994. 06. 01. | 51,02 % |
1994. 09. 01. | 51,00 % |
1994. 12. 01. | 50,95 % |
1995. 03. 01. | 50,90 % |
1995. 06. 01. | 50,81 % |
1995. 09. 01. | 51,10 % |
1995. 12. 01. | 51,01 % |
1996. 03. 01. | 51,03 % |
1996. 06. 01. | 51,08 % |
1996. 09. 01. | 51,49 % |
1996. 12. 01. | 51,47 % |
1997. 03. 01. | 51,35 % |
1997. 06. 01. | 51,45 % |
1997. 09. 01. | 51,73 % |
1997. 12. 01. | 51,83 % |
1998. 03. 01. | 51,63 % |
1998. 06. 01. | 51,75 % |
1998. 09. 01. | 52,26 % |
1998. 12. 01. | 52,20 % |
1999. 03. 01. | 52,06 % |
1999. 06. 01. | 52,15 % |
1999. 09. 01. | 52,68 % |
1999. 12. 01. | 52,94 % |
2000. 03. 01. | 53,10 % |
2000. 06. 01. | 53,38 % |
2000. 09. 01. | 53,90 % |
2000. 12. 01. | 53,98 % |
2001. 03. 01. | 52,57 % |
2001. 06. 01. | 52,73 % |
2001. 09. 01. | 53,23 % |
2001. 12. 01. | 53,41 % |
2002. 03. 01. | 54,06 % |
2002. 06. 01. | 54,48 % |
2002. 09. 01. | 54,92 % |
2002. 12. 01. | 54,95 % |
2003. 03. 01. | 55,28 % |
2003. 06. 01. | 55,65 % |
2003. 09. 01. | 56,15 % |
2003. 12. 01. | 56,25 % |
2004. 03. 01. | 56,24 % |
2004. 06. 01. | 56,55 % |
2004. 09. 01. | 56,93 % |
2004. 12. 01. | 57,12 % |
2005. 03. 01. | 57,38 % |
2005. 06. 01. | 57,86 % |
2005. 09. 01. | 57,86 % |
2005. 12. 01. | 58,08 % |
2006. 03. 01. | 58,30 % |
2006. 06. 01. | 58,63 % |
2006. 09. 01. | 58,74 % |
2006. 12. 01. | 58,88 % |
2007. 03. 01. | 58,90 % |
2007. 06. 01. | 59,23 % |
2007. 09. 01. | 59,50 % |
2007. 12. 01. | 59,47 % |
2008. 03. 01. | 59,67 % |
2008. 06. 01. | 60,07 % |
2008. 09. 01. | 60,23 % |
2008. 12. 01. | 60,35 % |
2009. 03. 01. | 60,39 % |
2009. 06. 01. | 60,30 % |
2009. 09. 01. | 60,05 % |
2009. 12. 01. | 59,99 % |
2010. 03. 01. | 60,09 % |
2010. 06. 01. | 60,41 % |
2010. 09. 01. | 60,37 % |
2010. 12. 01. | 60,25 % |
2011. 03. 01. | 60,16 % |
2011. 06. 01. | 60,44 % |
2011. 09. 01. | 60,44 % |
2011. 12. 01. | 60,29 % |
2012. 03. 01. | 60,31 % |
2012. 06. 01. | 60,50 % |
2012. 09. 01. | 60,55 % |
2012. 12. 01. | 60,23 % |
2013. 03. 01. | 60,18 % |
2013. 06. 01. | 60,00 % |
2013. 09. 01. | 60,04 % |
2013. 12. 01. | 59,86 % |
2014. 03. 01. | 59,46 % |
2014. 06. 01. | 59,63 % |
2014. 09. 01. | 59,53 % |
2014. 12. 01. | 59,77 % |
2015. 03. 01. | 59,45 % |
2015. 06. 01. | 59,79 % |
2015. 09. 01. | 59,50 % |
2015. 12. 01. | 59,43 % |
2016. 03. 01. | 59,29 % |
2016. 06. 01. | 59,41 % |
2016. 09. 01. | 59,28 % |
2016. 12. 01. | 58,95 % |
2017. 03. 01. | 58,78 % |
2017. 06. 01. | 58,84 % |
2017. 09. 01. | 58,92 % |
2017. 12. 01. | 58,80 % |
2018. 03. 01. | 58,46 % |
2018. 06. 01. | 58,80 % |
2018. 09. 01. | 58,73 % |
2018. 12. 01. | 58,61 % |
2019. 03. 01. | 58,35 % |
2019. 06. 01. | 58,74 % |
2019. 09. 01. | 58,72 % |
2019. 12. 01. | 58,74 % |
2020. 03. 01. | 58,18 % |
2020. 06. 01. | 55,54 % |
2020. 09. 01. | 57,83 % |
2020. 12. 01. | 58,19 % |
2021. 03. 01. | 57,56 % |
2021. 06. 01. | 58,42 % |
2021. 09. 01. | 59,01 % |
2021. 12. 01. | 58,53 % |
2022. 03. 01. | 58,36 % |
2022. 06. 01. | 58,60 % |
2022. 09. 01. | 58,76 % |
2022. 12. 01. | 58,40 % |
2023. 03. 01. | 58,44 % |
2023. 06. 01. | 58,85 % |
2023. 09. 01. | 59,29 % |
2023. 12. 01. | 58,83 % |
2024. 03. 01. | 58,63 % |
Munkaerő-részvételi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 58,63 % |
2023. 12. 01. | 58,83 % |
2023. 09. 01. | 59,29 % |
2023. 06. 01. | 58,85 % |
2023. 03. 01. | 58,44 % |
2022. 12. 01. | 58,4 % |
2022. 09. 01. | 58,76 % |
2022. 06. 01. | 58,6 % |
2022. 03. 01. | 58,36 % |
2021. 12. 01. | 58,53 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Munkaerő-részvételi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇪🇸 Állásajánlatok | 47 156 | 34 885 | Havi |
🇪🇸 Állásajánlatok aránya | 0,9 % | 0,8 % | Negyedév |
🇪🇸 Bérek | 2206,06 EUR/Month | 2359,38 EUR/Month | Negyedév |
🇪🇸 Bérnövekedés | 4 % | 3,7 % | Negyedév |
🇪🇸 Foglalkoztatási ráta | 52,42 % | 52,26 % | Negyedév |
🇪🇸 Foglalkoztatottak | 21,823 Mió. | 21,685 Mió. | Negyedév |
🇪🇸 Foglalkoztatottsági változás | 0,6 % | 0 % | Negyedév |
🇪🇸 Gyártási bérek | 2531,56 EUR/Month | 2722,508 EUR/Month | Negyedév |
🇪🇸 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 4,2 % | 4,3 % | Negyedév |
🇪🇸 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 26,5 % | 26,5 % | Havi |
🇪🇸 Minimálbérek | 1323 EUR/Month | 1260 EUR/Month | Negyedév |
🇪🇸 Munkaerőköltségek | 109,456 points | 106,248 points | Negyedév |
🇪🇸 Munkanélküli személyek | 2,727 Mió. | 2,76 Mió. | Havi |
🇪🇸 Munkanélküliség változása | -46 780 | -58 700 | Havi |
🇪🇸 Munkanélküliségi ráta | 12,29 % | 11,8 % | Negyedév |
🇪🇸 Népesség | 48,59 Mió. | 48,09 Mió. | Évente |
🇪🇸 Női nyugdíjkorhatár | 66,5 Years | 66,33 Years | Évente |
🇪🇸 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 66,5 Years | 66,33 Years | Évente |
🇪🇸 Részmunkaidő | 2,794 Mió. | 2,943 Mió. | Negyedév |
🇪🇸 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 19,029 Mió. | 18,742 Mió. | Negyedév |
🇪🇸 Termelékenység | 104,584 points | 103,523 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Munkaerő-részvételi ráta?
A munkaerő-piaci részvételi ráta a gazdaság egy meghatározó mutatója, amely képes átfogó képet adni az ország munkaerő-piaci helyzetéről. Az Eulerpool weboldalnak célja, hogy részletes és átfogó makrogazdasági adatokat nyújtson, így a munkaerő-piaci részvételi ráta elemzése alapvető fontosságú számunkra. A munkaerő-piaci részvételi ráta azt mutatja meg, hogy az aktív munkaképes korú lakosság mekkora része vesz részt gazdaságilag aktívan, azaz dolgozik vagy aktívan keres munkát. Ez a mutató kifejezetten fontos, mivel számos gazdasági előrejelzés és elemzés alapját képezi. A munkaerő-piaci részvételi ráta számítása során az aktív munkaképes korú lakosság számát viszonyítják a teljes munkaképes korú lakosság számához. Az aktív munkaképes korú lakosság alatt általában a 15 és 64 év közöttieket értjük, de ez országonként változhat a nyugdíjkorhatár és más ország-specifikus tényezők függvényében. A részvételi ráta növekedése azt jelzi, hogy több ember vesz részt a munkaerőpiacon, ami általában a gazdasági növekedés és prosperitás jele. Ezzel szemben a részvételi ráta csökkenése arra utal, hogy kevesebb ember vesz részt aktívan a gazdaságban, ami számos okból eredhet, például demográfiai változások, képzettségi szint változása vagy a munkahelyek számának csökkenése következtében. A munkaerő-piaci részvételi ráta elemzésének jelentőségét több tényező is meghatározza. Elsőként, a magasabb részvételi ráta azt sugallja, hogy több ember rendelkezik munkával vagy keres munkát, ami erősebb gazdaságot és alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezhet. Ezenkívül, a részvételi ráta segít megérteni a potenciális munkaerőpiaci tartalékokat, azaz azon embereket, akik potenciálisan beléphetnének a munkaerőpiacra, ha kedvezőbb feltételek állnának rendelkezésre. A munkaerő-piaci részvételi ráta nemcsak önmagában értelmezhető adat, hanem más gazdasági adatokkal együtt is jelentős betekintést nyújt a gazdasági helyzetbe. Például, ha a GDP növekszik, de a munkaerő-piaci részvételi ráta csökken, akkor azt jelentheti, hogy a gazdasági növekedés nem eredményezi a munkaerő-piaci lehetőségek bővülését. Ezzel szemben, ha mind a GDP, mind a részvételi ráta növekszik, az erős és fenntartható gazdasági növekedést jelez. A nemek közötti különbségek is fontos szempontot képeznek a munkaerő-piaci részvételi ráták vizsgálatakor. Számos országban a női munkaerő-piaci részvétel alacsonyabb a férfiakénál, ami kulturális, oktatási és társadalmi tényezőkre vezethető vissza. Az ilyen típusú adatok elemzése segíthet abban, hogy a kormányok és policy-makerek speciális intézkedéseket dolgozhassanak ki a női foglalkoztatottság növelése érdekében. Hasonlóan fontos a korcsoportok szerinti vizsgálat is. A fiatalok (15-24 év) munkaerő-piaci részvételi rátája gyakran alacsonyabb, amit gyakran az oktatásban való részvétel magas szintje magyaráz. Ugyanakkor az idősebb korosztály (55-64 év) részvétele is különbözhet, amelyet a nyugdíjazási szabályok, a munkahelyi körülmények vagy az egészségi állapot befolyásolhatnak. Az ilyen típusú korcsoportos bontás révén mélyebb megértést nyerhetünk arról, hogy mely korosztályokat kell különösen támogatni a foglalkoztatási politikák megtervezése során. Nemzetközi összehasonlítások révén is komoly betekintést nyerhetünk. A különböző országok munkaerő-piaci részvételi rátáinak összehasonlítása segít megérteni, hogy hol áll az adott ország a globális munkaerőpiaci spektrumban. Az OECD és az Eurostat által publikált adatok lehetővé teszik az ilyen típusú összehasonlító elemzéseket, amelyek értékesek lehetnek a gazdaságpolitikai döntéshozatalban. Az Eulerpool oldalán található részletes makrogazdasági adatok biztosítják, hogy a felhasználók széles körű és mélyreható elemzéseket végezzenek a munkaerő-piaci részvételi rátával kapcsolatban. Az adatok rendszeres frissítése és a különböző elemző eszközök támogatása révén a platform lehetőséget ad a gazdaság megértésére bármilyen szögből, legyen szó nemzeti, regionális vagy globális szintről. Összefoglalva, a munkaerő-piaci részvételi ráta egy összetett és sokdimenziós mutató, amely alapvető szerepet játszik a gazdasági elemzésekben és előrejelzésekben. A részletekbe menő elemzés révén képesek vagyunk mélyebb betekintést nyerni az ország gazdasági helyzetébe, és azonosítani azokat a területeket, ahol javításokra lehet szükség. Az Eulerpool célkitűzése, hogy ezeket az adatokat elérhetővé és érthetővé tegye mindenki számára, aki érdeklődik a gazdasági folyamatok iránt, ezzel is hozzájárulva egy jobban működő és átlátható munkaerőpiac kialakításához.