Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Izland Kormányzati Költségvetés
Árfolyam
A Izland jelenlegi Kormányzati Költségvetése 1 % of GDP. A Kormányzati Költségvetés Izland csökkent 1 % of GDP-ra 2017. 01. 01.-n, miután 2016. 01. 01.-n még 12,5 % of GDP volt. 1980. 01. 01. és 2023. 01. 01. között a GDP átlaga Izland-ban -1,47 % of GDP volt. A mindenkori csúcsot 2016. 01. 01.-n érték el 12,50 % of GDP-val, míg a legalacsonyabb értéket 2008. 01. 01.-n rögzítették -12,10 % of GDP-val.
Kormányzati Költségvetés ·
Max
államháztartás | |
---|---|
1980. 01. 01. | 1,30 % of GDP |
1981. 01. 01. | 1,30 % of GDP |
1982. 01. 01. | 1,70 % of GDP |
1984. 01. 01. | 2,20 % of GDP |
1999. 01. 01. | 1,30 % of GDP |
2000. 01. 01. | 1,40 % of GDP |
2004. 01. 01. | 0,30 % of GDP |
2005. 01. 01. | 5,00 % of GDP |
2006. 01. 01. | 6,40 % of GDP |
2007. 01. 01. | 5,60 % of GDP |
2014. 01. 01. | 0,30 % of GDP |
2016. 01. 01. | 12,50 % of GDP |
2017. 01. 01. | 1,00 % of GDP |
Kormányzati Költségvetés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2017. 01. 01. | 1 % of GDP |
2016. 01. 01. | 12,5 % of GDP |
2014. 01. 01. | 0,3 % of GDP |
2007. 01. 01. | 5,6 % of GDP |
2006. 01. 01. | 6,4 % of GDP |
2005. 01. 01. | 5 % of GDP |
2004. 01. 01. | 0,3 % of GDP |
2000. 01. 01. | 1,4 % of GDP |
1999. 01. 01. | 1,3 % of GDP |
1984. 01. 01. | 2,2 % of GDP |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati Költségvetés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇮🇸 Állami bevételek | 473,3 milliárd ISK | 536,2 milliárd ISK | Negyedév |
🇮🇸 Állami kiadások | 530,2 milliárd ISK | 469,8 milliárd ISK | Negyedév |
🇮🇸 Állami kiadások | 169,733 milliárd ISK | 177,784 milliárd ISK | Negyedév |
🇮🇸 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 68,9 % of GDP | 75,3 % of GDP | Évente |
🇮🇸 Az államháztartás értéke | 700 Mió. ISK | 5,9 milliárd ISK | Negyedév |
🇮🇸 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 45,1 % of GDP | 46,5 % of GDP | Évente |
🇮🇸 Korrupciós index | 72 Points | 74 Points | Évente |
🇮🇸 Korrupciós rangsor | 19 | 14 | Évente |
🇮🇸 Menekültügyi kérelmek | 165 persons | 180 persons | Havi |
A kormányzati költségvetés részletezett számadása a kormány által kapott bevételeknek (adók és egyéb díjak) és a kormány által tett kifizetéseknek (vásárlások és transzferek). Költségvetési hiány akkor fordul elő, amikor a kormány több pénzt költ, mint amennyi bevétele van. A költségvetési hiány ellentéte a költségvetési többlet.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati Költségvetés?
Kormányzati költségvetés A kormányzati költségvetés, mint a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú eleme, fontos információkat szolgáltat az állami kiadások és bevételek szerkezetéről, valamint azok hosszú távú fenntarthatóságáról. Az Eulerpool oldalán a felhasználók részletes és naprakész adatokat találhatnak, amelyek segítenek megérteni az államháztartás működését és annak hatásait a gazdaság egészére. Ebben a részletes leírásban megvizsgáljuk, hogy mi is az a kormányzati költségvetés, hogyan épül fel, milyen főbb kategóriákat foglal magában, és milyen szerepe van a gazdaságban. A kormányzati költségvetés alapvetően az állam éves gazdasági tervét jelenti, amely tartalmazza az összes várható bevételt és kiadást. Ez az eszköz nem csak a közszolgáltatások finanszírozását biztosítja, de fontos szerepet játszik a gazdaság stabilitásának megőrzésében, a gazdasági növekedés elősegítésében, valamint a társadalmi és regionális egyenlőtlenségek csökkentésében. A költségvetés készítésének folyamata hosszadalmas és bonyolult, mivel számos politikai, gazdasági és társadalmi szempontot figyelembe kell venni. Az állami bevételek elsősorban adókból, járulékokból, illetékekből és egyéb állami díjakból származnak. Az adók közé tartoznak a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az áfa, valamint a különböző helyi adók, míg a járulékok tipikusan a társadalombiztosítási rendszerek finanszírozására szolgálnak. Az állami bevételek pontos összetétele és nagysága függ az adott ország adórendszerétől, gazdasági helyzetétől és politikai prioritásaitól. Az állami kiadások sokféle területet érintenek, beleértve a közszolgáltatásokat, az infrastruktúra fejlesztést, a védelmi kiadásokat, az oktatást, az egészségügyet és a szociális juttatásokat. Az állam ezek révén biztosítja a közszolgáltatások megfelelő színvonalát, elősegíti a gazdasági növekedést és védőhálót nyújt a rászorulóknak. A kiadások felosztásában és prioritásaiban jelentős különbségek lehetnek az egyes országok között, függően azok fejlődési szintjétől, gazdasági szerkezetétől és politikai rendszerétől. Fontos szerepet játszik a költségvetési egyensúly, amely azt mutatja, hogy a bevételek és kiadások hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ha az állami bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor költségvetési többletről beszélünk, míg ennek ellenkezője esetében költségvetési hiánnyal állunk szemben. Tartós költségvetési hiány esetén az állam külső források igénybevételére kényszerül, például kölcsönöket vesz fel, ami hosszú távon az államadósság növekedéséhez vezethet. Ezért a költségvetési politika egyik fő célja a fiskális fenntarthatóság biztosítása, azaz az államháztartás hosszú távú egyensúlyának megőrzése. A költségvetési politika nem csak a közszolgáltatások finanszírozásáról szól, hanem jelentős hatást gyakorol a gazdaság egészére is. Például a költségvetési expanzió, azaz a kiadások növelése és/vagy az adók csökkentése révén ösztönözhető a gazdasági növekedés rövid távon. Ugyanakkor, ha a költségvetési politika túlzottan laza, az infláció felgyorsulásához és a költségvetési hiány növekedéséhez vezethet. A költségvetési szigorítás, vagyis a kiadások csökkentése és/vagy az adók emelése viszont hosszú távon stabilizálhatja a gazdaságot, de rövid távon recesszióhoz is vezethet. Ezeket a hatásokat figyelembe véve alkotják meg az állami döntéshozók a költségvetési terveket, próbálva megtalálni az egyensúlyt a gazdasági ösztönzés és a fiskális fegyelem között. A kormányzati költségvetés elemzése tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, milyen irányba halad egy adott ország gazdasági politikája és milyen hatások várhatók a jövőben. Az Eulerpool oldalán elérhető részletes adatbázis ebben nyújt értékes segítséget szakértők, kutatók és döntéshozók számára egyaránt. A felhasználók nem csak az aktuális költségvetési adatokat érhetik el, de történelmi összehasonlításokat is végezhetnek, trendeket azonosíthatnak és előrejelzéseket készíthetnek a jövőbeni fejlődésre vonatkozóan. Összefoglalva, a kormányzati költségvetés alapvető szerepet játszik a gazdaság működésében és a társadalmi jólét biztosításában. Az állami kiadások és bevételek tervezése, valamint a költségvetési egyensúly fenntartása bonyolult és sokirányú feladat, amely számtalan tényezőtől függ. Az Eulerpool oldalán elérhető adatok és elemzések révén betekintést nyerhetünk ezekbe a folyamatokba, és jobban megérthetjük a kormányzati költségvetés működését és gazdasági hatásait.