Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Dominikai Köztársaság Minimálbér
Árfolyam
A jelenlegi Minimálbér értéke Dominikai Köztársaság-ban 14 835 DOP/Hónap. A Minimálbér Dominikai Köztársaság-ban 14 835 DOP/Hónap-ra emelkedett 2023. 01. 01.-án/én, miután 2022. 01. 01.-án 12 900 DOP/Hónap volt. 2000. 01. 01. és 2024. 01. 01. között az átlagos GDP Dominikai Köztársaság-ban 7013,48 DOP/Hónap volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2024. 01. 01.-án/én értük el 15 428,00 DOP/Hónap, míg a legalacsonyabb értéket 2000. 01. 01.-án/én rögzítettük 1757,00 DOP/Hónap.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
2000. 01. 01. | 1757,00 DOP/Month |
2001. 01. 01. | 2075,00 DOP/Month |
2002. 01. 01. | 2240,00 DOP/Month |
2003. 01. 01. | 2365,00 DOP/Month |
2004. 01. 01. | 3000,00 DOP/Month |
2005. 01. 01. | 3900,00 DOP/Month |
2006. 01. 01. | 3900,00 DOP/Month |
2007. 01. 01. | 4485,00 DOP/Month |
2008. 01. 01. | 4485,00 DOP/Month |
2009. 01. 01. | 5158,00 DOP/Month |
2010. 01. 01. | 5158,00 DOP/Month |
2011. 01. 01. | 6035,00 DOP/Month |
2012. 01. 01. | 6035,00 DOP/Month |
2013. 01. 01. | 6880,00 DOP/Month |
2014. 01. 01. | 6880,00 DOP/Month |
2015. 01. 01. | 7843,00 DOP/Month |
2016. 01. 01. | 7843,00 DOP/Month |
2017. 01. 01. | 8863,00 DOP/Month |
2018. 01. 01. | 9412,00 DOP/Month |
2019. 01. 01. | 10 730,00 DOP/Month |
2020. 01. 01. | 10 730,00 DOP/Month |
2021. 01. 01. | 12 400,00 DOP/Month |
2022. 01. 01. | 12 900,00 DOP/Month |
2023. 01. 01. | 14 835,00 DOP/Month |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 01. 01. | 14 835 DOP/Hónap |
2022. 01. 01. | 12 900 DOP/Hónap |
2021. 01. 01. | 12 400 DOP/Hónap |
2020. 01. 01. | 10 730 DOP/Hónap |
2019. 01. 01. | 10 730 DOP/Hónap |
2018. 01. 01. | 9412 DOP/Hónap |
2017. 01. 01. | 8863 DOP/Hónap |
2016. 01. 01. | 7843 DOP/Hónap |
2015. 01. 01. | 7843 DOP/Hónap |
2014. 01. 01. | 6880 DOP/Hónap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇩🇴 Foglalkoztatási ráta | 61,7 % | 60,7 % | Negyedév |
🇩🇴 Munkanélküliségi ráta | 5,3 % | 5,1 % | Negyedév |
🇩🇴 Munkavállalási arány | 64,9 % | 64,1 % | Negyedév |
🇩🇴 Népesség | 10,62 Mió. | 10,54 Mió. | Évente |
A Dominikai Köztársaságban a minimálbérek a kisvállalkozásoknál érvényes havi bérminimumra utalnak. A mikro- és kisvállalkozások az ország mikro-, kis- és középvállalkozásainak körülbelül 97%-át teszik ki, amelyek összesen a formális cégek 99%-át alkotják, és általában a formális foglalkoztatás 61%-ához járulnak hozzá.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.