Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Dél-Afrika Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Dél-Afrika jelenlegi Kapacitáskihasználtság értéke 77,9 %. A Dél-Afrika Kapacitáskihasználtság értéke 2024. 06. 01.-kor 77,9 %-ra csökkent, miután 2024. 03. 01.-kor még 78,4 % volt. 1971. 03. 01. és 2024. 06. 01. között a GDP átlaga Dél-Afrika esetében 81,38 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 1974. 03. 01.-án érték el 86,20 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-án regisztrálták, 58,30 %-val.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1971. 03. 01. | 84,10 % |
1971. 06. 01. | 84,20 % |
1971. 09. 01. | 83,70 % |
1971. 12. 01. | 83,10 % |
1972. 03. 01. | 83,50 % |
1972. 06. 01. | 83,70 % |
1972. 09. 01. | 83,20 % |
1972. 12. 01. | 84,50 % |
1973. 03. 01. | 84,60 % |
1973. 06. 01. | 84,90 % |
1973. 09. 01. | 85,10 % |
1973. 12. 01. | 85,30 % |
1974. 03. 01. | 86,20 % |
1974. 06. 01. | 85,70 % |
1974. 09. 01. | 85,40 % |
1974. 12. 01. | 84,40 % |
1975. 03. 01. | 83,60 % |
1975. 06. 01. | 83,10 % |
1975. 09. 01. | 83,80 % |
1975. 12. 01. | 84,00 % |
1976. 03. 01. | 84,00 % |
1976. 06. 01. | 83,00 % |
1976. 09. 01. | 81,40 % |
1976. 12. 01. | 81,10 % |
1977. 03. 01. | 79,60 % |
1977. 06. 01. | 79,60 % |
1977. 09. 01. | 79,50 % |
1977. 12. 01. | 79,10 % |
1978. 03. 01. | 80,00 % |
1978. 06. 01. | 80,60 % |
1978. 09. 01. | 80,90 % |
1978. 12. 01. | 81,00 % |
1979. 03. 01. | 81,40 % |
1979. 06. 01. | 81,90 % |
1979. 09. 01. | 82,60 % |
1979. 12. 01. | 83,00 % |
1980. 03. 01. | 84,00 % |
1980. 06. 01. | 84,80 % |
1980. 09. 01. | 84,90 % |
1980. 12. 01. | 85,40 % |
1981. 03. 01. | 86,20 % |
1981. 06. 01. | 86,20 % |
1981. 09. 01. | 86,20 % |
1981. 12. 01. | 85,80 % |
1982. 03. 01. | 85,60 % |
1982. 06. 01. | 84,60 % |
1982. 09. 01. | 83,10 % |
1982. 12. 01. | 82,30 % |
1983. 03. 01. | 81,20 % |
1983. 06. 01. | 80,80 % |
1983. 09. 01. | 81,60 % |
1983. 12. 01. | 82,00 % |
1984. 03. 01. | 82,70 % |
1984. 06. 01. | 83,60 % |
1984. 09. 01. | 82,80 % |
1984. 12. 01. | 81,70 % |
1985. 03. 01. | 81,20 % |
1985. 06. 01. | 81,40 % |
1985. 09. 01. | 80,50 % |
1985. 12. 01. | 79,90 % |
1986. 03. 01. | 78,80 % |
1986. 06. 01. | 77,80 % |
1986. 09. 01. | 78,40 % |
1986. 12. 01. | 78,80 % |
1987. 03. 01. | 79,60 % |
1987. 06. 01. | 80,00 % |
1987. 09. 01. | 80,60 % |
1987. 12. 01. | 80,80 % |
1988. 03. 01. | 82,60 % |
1988. 06. 01. | 83,10 % |
1988. 09. 01. | 84,30 % |
1988. 12. 01. | 84,40 % |
1989. 03. 01. | 84,20 % |
1989. 06. 01. | 85,00 % |
1989. 09. 01. | 83,90 % |
1989. 12. 01. | 83,10 % |
1990. 03. 01. | 81,50 % |
1990. 06. 01. | 81,40 % |
1990. 09. 01. | 81,50 % |
1990. 12. 01. | 81,70 % |
1991. 03. 01. | 80,70 % |
1991. 06. 01. | 81,00 % |
1991. 09. 01. | 80,80 % |
1991. 12. 01. | 80,70 % |
1992. 03. 01. | 80,00 % |
1992. 06. 01. | 79,00 % |
1992. 09. 01. | 76,90 % |
1992. 12. 01. | 77,30 % |
1993. 03. 01. | 77,50 % |
1993. 06. 01. | 77,40 % |
1993. 09. 01. | 78,00 % |
1993. 12. 01. | 78,30 % |
1994. 03. 01. | 78,50 % |
1994. 06. 01. | 79,90 % |
1994. 09. 01. | 79,70 % |
1994. 12. 01. | 82,30 % |
1995. 03. 01. | 84,10 % |
1995. 06. 01. | 83,20 % |
1995. 09. 01. | 82,80 % |
1995. 12. 01. | 82,10 % |
1996. 03. 01. | 81,30 % |
1996. 06. 01. | 81,00 % |
1996. 09. 01. | 81,40 % |
1996. 12. 01. | 81,30 % |
1997. 03. 01. | 81,20 % |
1997. 06. 01. | 81,30 % |
1997. 09. 01. | 80,90 % |
1997. 12. 01. | 81,20 % |
1998. 03. 01. | 80,70 % |
1998. 06. 01. | 80,50 % |
1998. 09. 01. | 79,00 % |
1998. 12. 01. | 79,30 % |
1999. 03. 01. | 79,00 % |
1999. 06. 01. | 78,30 % |
1999. 09. 01. | 78,30 % |
1999. 12. 01. | 79,40 % |
2000. 03. 01. | 78,70 % |
2000. 06. 01. | 79,00 % |
2000. 09. 01. | 79,40 % |
2000. 12. 01. | 80,20 % |
2001. 03. 01. | 80,50 % |
2001. 06. 01. | 79,90 % |
2001. 09. 01. | 78,60 % |
2001. 12. 01. | 80,00 % |
2002. 03. 01. | 80,70 % |
2002. 06. 01. | 81,10 % |
2002. 09. 01. | 81,00 % |
2002. 12. 01. | 80,60 % |
2003. 03. 01. | 82,20 % |
2003. 06. 01. | 80,50 % |
2003. 09. 01. | 80,60 % |
2003. 12. 01. | 82,50 % |
2004. 03. 01. | 85,00 % |
2004. 06. 01. | 83,70 % |
2004. 09. 01. | 85,10 % |
2004. 12. 01. | 85,00 % |
2005. 03. 01. | 84,30 % |
2005. 06. 01. | 85,10 % |
2005. 09. 01. | 85,90 % |
2005. 12. 01. | 86,00 % |
2006. 03. 01. | 85,70 % |
2006. 06. 01. | 85,50 % |
2006. 09. 01. | 85,30 % |
2006. 12. 01. | 85,70 % |
2007. 03. 01. | 86,10 % |
2007. 06. 01. | 85,90 % |
2007. 09. 01. | 85,60 % |
2007. 12. 01. | 85,60 % |
2008. 03. 01. | 85,20 % |
2008. 06. 01. | 84,50 % |
2008. 09. 01. | 84,80 % |
2008. 12. 01. | 80,80 % |
2009. 03. 01. | 77,90 % |
2009. 06. 01. | 78,00 % |
2009. 09. 01. | 77,50 % |
2009. 12. 01. | 78,90 % |
2010. 03. 01. | 79,60 % |
2010. 06. 01. | 80,40 % |
2010. 09. 01. | 79,90 % |
2010. 12. 01. | 80,50 % |
2011. 03. 01. | 80,30 % |
2011. 06. 01. | 81,10 % |
2011. 09. 01. | 80,50 % |
2011. 12. 01. | 80,40 % |
2012. 03. 01. | 80,90 % |
2012. 06. 01. | 82,30 % |
2012. 09. 01. | 81,90 % |
2012. 12. 01. | 83,00 % |
2013. 03. 01. | 79,80 % |
2013. 06. 01. | 81,70 % |
2013. 09. 01. | 82,00 % |
2013. 12. 01. | 82,70 % |
2014. 03. 01. | 81,10 % |
2014. 06. 01. | 80,80 % |
2014. 09. 01. | 80,10 % |
2014. 12. 01. | 81,40 % |
2015. 03. 01. | 80,80 % |
2015. 06. 01. | 80,40 % |
2015. 09. 01. | 79,60 % |
2015. 12. 01. | 80,40 % |
2016. 03. 01. | 81,60 % |
2016. 06. 01. | 81,70 % |
2016. 09. 01. | 81,80 % |
2016. 12. 01. | 81,30 % |
2017. 03. 01. | 80,90 % |
2017. 06. 01. | 81,00 % |
2017. 09. 01. | 81,60 % |
2017. 12. 01. | 81,70 % |
2018. 03. 01. | 80,70 % |
2018. 06. 01. | 80,90 % |
2018. 09. 01. | 81,00 % |
2018. 12. 01. | 81,70 % |
2019. 03. 01. | 81,10 % |
2019. 06. 01. | 81,50 % |
2019. 09. 01. | 80,20 % |
2019. 12. 01. | 79,60 % |
2020. 03. 01. | 77,90 % |
2020. 06. 01. | 58,30 % |
2020. 09. 01. | 71,80 % |
2020. 12. 01. | 77,50 % |
2021. 03. 01. | 76,20 % |
2021. 06. 01. | 78,30 % |
2021. 09. 01. | 78,00 % |
2021. 12. 01. | 77,80 % |
2022. 03. 01. | 78,30 % |
2022. 06. 01. | 77,50 % |
2022. 09. 01. | 78,30 % |
2022. 12. 01. | 78,30 % |
2023. 03. 01. | 78,30 % |
2023. 06. 01. | 77,70 % |
2023. 09. 01. | 78,00 % |
2023. 12. 01. | 78,40 % |
2024. 03. 01. | 78,40 % |
2024. 06. 01. | 77,90 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 77,9 % |
2024. 03. 01. | 78,4 % |
2023. 12. 01. | 78,4 % |
2023. 09. 01. | 78 % |
2023. 06. 01. | 77,7 % |
2023. 03. 01. | 78,3 % |
2022. 12. 01. | 78,3 % |
2022. 09. 01. | 78,3 % |
2022. 06. 01. | 77,5 % |
2022. 03. 01. | 78,3 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇿🇦 Áramtermelés | 20 838 Gigawatt-hour | 21 524 Gigawatt-hour | Havi |
🇿🇦 Aranytermelés | -4,6 % | -3,5 % | Havi |
🇿🇦 Bányászati termelés | 0,7 % | -4,8 % | Havi |
🇿🇦 Cégek csődjei | 128 Companies | 138 Companies | Havi |
🇿🇦 Egyezési index | 107,8 points | 108,9 points | Havi |
🇿🇦 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 52,8 points | 43,6 points | Havi |
🇿🇦 Ipari termelés | -5,2 % | -1,2 % | Havi |
🇿🇦 Ipari termelés hónapról hónapra | 5,2 % | -2,5 % | Havi |
🇿🇦 Járműbejegyzések | 24 367 Units | 25 896 Units | Havi |
🇿🇦 Készletváltozások | 9,561 milliárd ZAR | 3,762 milliárd ZAR | Negyedév |
🇿🇦 Korai jelző | 2,4 % | -1,1 % | Havi |
🇿🇦 Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI) | 50,4 points | 50,3 points | Havi |
🇿🇦 Összetett korai jelző | 99,634 points | 99,585 points | Havi |
🇿🇦 Teljes járműértékesítés | 44 080 Units | 43 680 Units | Havi |
🇿🇦 Üzleti hangulat | 35 points | 30 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Afrika
- 🇩🇿Algéria
- 🇦🇴Angola
- 🇧🇯Benin
- 🇧🇼Botswana
- 🇧🇫Burkina Faso
- 🇧🇮Burundi
- 🇨🇲Kamerun
- 🇨🇻Kap Verde
- 🇨🇫Közép-afrikai Köztársaság
- 🇹🇩Csád
- 🇰🇲Komor-szigetek
- 🇨🇬Kongó
- 🇩🇯Dzsibuti
- 🇪🇬Egyiptom
- 🇬🇶Egyenlítői-Guinea
- 🇪🇷Eritrea
- 🇪🇹Etiópia
- 🇬🇦Gabon
- 🇬🇲Gambia
- 🇬🇭Ghána
- 🇬🇳Guinea
- 🇬🇼Bissau-Guinea
- 🇨🇮Elefántcsontpart
- 🇰🇪Kenia
- 🇱🇸Lesotho
- 🇱🇷Libéria
- 🇱🇾Líbia
- 🇲🇬Madagaszkár
- 🇲🇼Malawi
- 🇲🇱Mali
- 🇲🇷Mauritánia
- 🇲🇺Mauritius
- 🇲🇦Marokkó
- 🇲🇿Mozambik
- 🇳🇦Namíbia
- 🇳🇪Niger
- 🇳🇬Nigéria
- 🇷🇼Ruanda
- 🇸🇹São Tomé és Príncipe
- 🇸🇳Senegál
- 🇸🇨Seychelle-szigetek
- 🇸🇱Sierra Leone
- 🇸🇴Szomália
- Dél-Szudán
- 🇸🇩Sudán
- 🇸🇿Szváziföld
- 🇹🇿Tanzánia
- 🇹🇬Togo
- 🇹🇳Tunézia
- 🇺🇬Uganda
- 🇿🇲Zambia
- 🇿🇼Zimbabwe
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.