Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Dánia Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Dánia országban 2,85 %. A Kamatláb Dánia országban 2,85 %-re csökkent 2024. 10. 01. napján, miután 2024. 09. 01. napján 3,1 % volt. 1987. 08. 31. és 2024. 10. 17. között az átlagos GDP Dánia országban 3,18 % volt. A csúcsértéket 1989. 11. 30. napon érték el 11,00 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2021. 10. 31. napon rögzítették -0,60 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
1987. 09. 01. | 8,75 % |
1987. 10. 01. | 8,75 % |
1987. 11. 01. | 8,75 % |
1987. 12. 01. | 8,50 % |
1988. 01. 01. | 8,25 % |
1988. 02. 01. | 8,25 % |
1988. 03. 01. | 8,25 % |
1988. 04. 01. | 8,25 % |
1988. 05. 01. | 8,25 % |
1988. 06. 01. | 8,13 % |
1988. 07. 01. | 7,88 % |
1988. 08. 01. | 7,75 % |
1988. 09. 01. | 7,75 % |
1988. 10. 01. | 7,75 % |
1988. 11. 01. | 7,75 % |
1988. 12. 01. | 7,75 % |
1989. 01. 01. | 7,75 % |
1989. 02. 01. | 7,75 % |
1989. 03. 01. | 7,88 % |
1989. 04. 01. | 8,25 % |
1989. 05. 01. | 8,50 % |
1989. 06. 01. | 8,75 % |
1989. 07. 01. | 9,00 % |
1989. 08. 01. | 9,00 % |
1989. 09. 01. | 9,00 % |
1989. 10. 01. | 9,50 % |
1989. 11. 01. | 10,50 % |
1989. 12. 01. | 11,00 % |
1990. 01. 01. | 11,00 % |
1990. 02. 01. | 11,00 % |
1990. 03. 01. | 10,75 % |
1990. 04. 01. | 10,25 % |
1990. 05. 01. | 10,00 % |
1990. 06. 01. | 9,75 % |
1990. 07. 01. | 9,50 % |
1990. 08. 01. | 9,50 % |
1990. 09. 01. | 9,50 % |
1990. 10. 01. | 9,50 % |
1990. 11. 01. | 9,50 % |
1990. 12. 01. | 9,50 % |
1991. 01. 01. | 9,50 % |
1991. 02. 01. | 9,50 % |
1991. 03. 01. | 9,50 % |
1991. 04. 01. | 9,50 % |
1991. 05. 01. | 9,25 % |
1991. 06. 01. | 9,00 % |
1991. 07. 01. | 9,00 % |
1991. 08. 01. | 9,25 % |
1991. 09. 01. | 9,50 % |
1991. 10. 01. | 9,25 % |
1991. 11. 01. | 9,00 % |
1991. 12. 01. | 9,25 % |
1992. 01. 01. | 9,50 % |
1992. 02. 01. | 9,50 % |
1992. 03. 01. | 9,50 % |
1992. 04. 01. | 9,50 % |
1992. 05. 01. | 9,50 % |
1992. 06. 01. | 9,50 % |
1992. 07. 01. | 9,50 % |
1992. 08. 01. | 9,50 % |
1992. 09. 01. | 9,50 % |
1992. 10. 01. | 9,50 % |
1992. 11. 01. | 9,50 % |
1992. 12. 01. | 9,50 % |
1993. 01. 01. | 9,50 % |
1993. 02. 01. | 10,00 % |
1993. 03. 01. | 10,00 % |
1993. 04. 01. | 9,38 % |
1993. 05. 01. | 8,75 % |
1993. 06. 01. | 8,00 % |
1993. 07. 01. | 8,50 % |
1993. 08. 01. | 9,25 % |
1993. 09. 01. | 8,75 % |
1993. 10. 01. | 7,75 % |
1993. 11. 01. | 6,88 % |
1993. 12. 01. | 6,38 % |
1994. 01. 01. | 6,00 % |
1994. 02. 01. | 5,63 % |
1994. 03. 01. | 5,50 % |
1994. 04. 01. | 5,38 % |
1994. 05. 01. | 5,13 % |
1994. 06. 01. | 5,00 % |
1994. 07. 01. | 5,00 % |
1994. 08. 01. | 5,00 % |
1994. 09. 01. | 5,00 % |
1994. 10. 01. | 5,00 % |
1994. 11. 01. | 5,00 % |
1994. 12. 01. | 5,00 % |
1995. 01. 01. | 5,00 % |
1995. 02. 01. | 5,00 % |
1995. 03. 01. | 5,50 % |
1995. 04. 01. | 6,00 % |
1995. 05. 01. | 6,00 % |
1995. 06. 01. | 6,00 % |
1995. 07. 01. | 5,88 % |
1995. 08. 01. | 5,38 % |
1995. 09. 01. | 5,00 % |
1995. 10. 01. | 5,00 % |
1995. 11. 01. | 4,88 % |
1995. 12. 01. | 4,50 % |
1996. 01. 01. | 4,13 % |
1996. 02. 01. | 4,00 % |
1996. 03. 01. | 3,88 % |
1996. 04. 01. | 3,50 % |
1996. 05. 01. | 3,25 % |
1996. 06. 01. | 3,25 % |
1996. 07. 01. | 3,25 % |
1996. 08. 01. | 3,25 % |
1996. 09. 01. | 3,25 % |
1996. 10. 01. | 3,25 % |
1996. 11. 01. | 3,25 % |
1996. 12. 01. | 3,25 % |
1997. 01. 01. | 3,25 % |
1997. 02. 01. | 3,25 % |
1997. 03. 01. | 3,25 % |
1997. 04. 01. | 3,25 % |
1997. 05. 01. | 3,25 % |
1997. 06. 01. | 3,25 % |
1997. 07. 01. | 3,25 % |
1997. 08. 01. | 3,25 % |
1997. 09. 01. | 3,25 % |
1997. 10. 01. | 3,38 % |
1997. 11. 01. | 3,50 % |
1997. 12. 01. | 3,50 % |
1998. 01. 01. | 3,50 % |
1998. 02. 01. | 3,50 % |
1998. 03. 01. | 3,50 % |
1998. 04. 01. | 3,50 % |
1998. 05. 01. | 3,63 % |
1998. 06. 01. | 3,75 % |
1998. 07. 01. | 3,75 % |
1998. 08. 01. | 3,75 % |
1998. 09. 01. | 4,00 % |
1998. 10. 01. | 4,25 % |
1998. 11. 01. | 4,13 % |
1998. 12. 01. | 3,75 % |
1999. 01. 01. | 3,50 % |
1999. 02. 01. | 3,38 % |
1999. 03. 01. | 3,25 % |
1999. 04. 01. | 3,00 % |
1999. 05. 01. | 2,75 % |
1999. 06. 01. | 2,75 % |
1999. 07. 01. | 2,75 % |
1999. 08. 01. | 2,75 % |
1999. 09. 01. | 2,75 % |
1999. 10. 01. | 2,75 % |
1999. 11. 01. | 2,88 % |
1999. 12. 01. | 3,00 % |
2000. 01. 01. | 3,00 % |
2000. 02. 01. | 3,13 % |
2000. 03. 01. | 3,38 % |
2000. 04. 01. | 3,63 % |
2000. 05. 01. | 3,75 % |
2000. 06. 01. | 4,00 % |
2000. 07. 01. | 4,25 % |
2000. 08. 01. | 4,25 % |
2000. 09. 01. | 4,38 % |
2000. 10. 01. | 4,63 % |
2000. 11. 01. | 4,75 % |
2000. 12. 01. | 4,75 % |
2001. 01. 01. | 4,75 % |
2001. 02. 01. | 4,75 % |
2001. 03. 01. | 4,75 % |
2001. 04. 01. | 4,75 % |
2001. 05. 01. | 4,63 % |
2001. 06. 01. | 4,50 % |
2001. 07. 01. | 4,50 % |
2001. 08. 01. | 4,38 % |
2001. 09. 01. | 4,00 % |
2001. 10. 01. | 3,75 % |
2001. 11. 01. | 3,50 % |
2001. 12. 01. | 3,25 % |
2002. 01. 01. | 3,25 % |
2002. 02. 01. | 3,25 % |
2002. 03. 01. | 3,25 % |
2002. 04. 01. | 3,25 % |
2002. 05. 01. | 3,25 % |
2002. 06. 01. | 3,25 % |
2002. 07. 01. | 3,25 % |
2002. 08. 01. | 3,25 % |
2002. 09. 01. | 3,25 % |
2002. 10. 01. | 3,25 % |
2002. 11. 01. | 3,25 % |
2002. 12. 01. | 3,00 % |
2003. 01. 01. | 2,75 % |
2003. 02. 01. | 2,75 % |
2003. 03. 01. | 2,63 % |
2003. 04. 01. | 2,50 % |
2003. 05. 01. | 2,50 % |
2003. 06. 01. | 2,25 % |
2003. 07. 01. | 2,00 % |
2003. 08. 01. | 2,00 % |
2003. 09. 01. | 2,00 % |
2003. 10. 01. | 2,00 % |
2003. 11. 01. | 2,00 % |
2003. 12. 01. | 2,00 % |
2004. 01. 01. | 2,00 % |
2004. 02. 01. | 2,00 % |
2004. 03. 01. | 2,00 % |
2004. 04. 01. | 2,00 % |
2004. 05. 01. | 2,00 % |
2004. 06. 01. | 2,00 % |
2004. 07. 01. | 2,00 % |
2004. 08. 01. | 2,00 % |
2004. 09. 01. | 2,00 % |
2004. 10. 01. | 2,00 % |
2004. 11. 01. | 2,00 % |
2004. 12. 01. | 2,00 % |
2005. 01. 01. | 2,00 % |
2005. 02. 01. | 2,00 % |
2005. 03. 01. | 2,00 % |
2005. 04. 01. | 2,00 % |
2005. 05. 01. | 2,00 % |
2005. 06. 01. | 2,00 % |
2005. 07. 01. | 2,00 % |
2005. 08. 01. | 2,00 % |
2005. 09. 01. | 2,00 % |
2005. 10. 01. | 2,00 % |
2005. 11. 01. | 2,00 % |
2005. 12. 01. | 2,13 % |
2006. 01. 01. | 2,25 % |
2006. 02. 01. | 2,25 % |
2006. 03. 01. | 2,38 % |
2006. 04. 01. | 2,50 % |
2006. 05. 01. | 2,50 % |
2006. 06. 01. | 2,63 % |
2006. 07. 01. | 2,75 % |
2006. 08. 01. | 2,88 % |
2006. 09. 01. | 3,00 % |
2006. 10. 01. | 3,13 % |
2006. 11. 01. | 3,25 % |
2006. 12. 01. | 3,38 % |
2007. 01. 01. | 3,50 % |
2007. 02. 01. | 3,50 % |
2007. 03. 01. | 3,63 % |
2007. 04. 01. | 3,75 % |
2007. 05. 01. | 3,75 % |
2007. 06. 01. | 3,88 % |
2007. 07. 01. | 4,00 % |
2007. 08. 01. | 4,00 % |
2007. 09. 01. | 4,00 % |
2007. 10. 01. | 4,00 % |
2007. 11. 01. | 4,00 % |
2007. 12. 01. | 4,00 % |
2008. 01. 01. | 4,00 % |
2008. 02. 01. | 4,00 % |
2008. 03. 01. | 4,00 % |
2008. 04. 01. | 4,00 % |
2008. 05. 01. | 4,00 % |
2008. 06. 01. | 4,00 % |
2008. 07. 01. | 4,13 % |
2008. 08. 01. | 4,25 % |
2008. 09. 01. | 4,25 % |
2008. 10. 01. | 4,38 % |
2008. 11. 01. | 4,25 % |
2008. 12. 01. | 3,75 % |
2009. 01. 01. | 3,13 % |
2009. 02. 01. | 2,75 % |
2009. 03. 01. | 2,38 % |
2009. 04. 01. | 1,88 % |
2009. 05. 01. | 1,58 % |
2009. 06. 01. | 1,30 % |
2009. 07. 01. | 1,20 % |
2009. 08. 01. | 1,10 % |
2009. 09. 01. | 0,95 % |
2009. 10. 01. | 0,90 % |
2009. 11. 01. | 0,90 % |
2009. 12. 01. | 0,88 % |
2010. 01. 01. | 0,77 % |
2010. 02. 01. | 0,70 % |
2010. 03. 01. | 0,65 % |
2010. 04. 01. | 0,60 % |
2010. 05. 01. | 0,50 % |
2010. 06. 01. | 0,40 % |
2010. 07. 01. | 0,40 % |
2010. 08. 01. | 0,40 % |
2010. 09. 01. | 0,40 % |
2010. 10. 01. | 0,50 % |
2010. 11. 01. | 0,60 % |
2010. 12. 01. | 0,60 % |
2011. 01. 01. | 0,60 % |
2011. 02. 01. | 0,60 % |
2011. 03. 01. | 0,60 % |
2011. 04. 01. | 0,73 % |
2011. 05. 01. | 0,85 % |
2011. 06. 01. | 0,85 % |
2011. 07. 01. | 0,98 % |
2011. 08. 01. | 1,05 % |
2011. 09. 01. | 0,95 % |
2011. 10. 01. | 0,90 % |
2011. 11. 01. | 0,73 % |
2011. 12. 01. | 0,40 % |
2012. 01. 01. | 0,25 % |
2012. 02. 01. | 0,25 % |
2012. 03. 01. | 0,25 % |
2012. 04. 01. | 0,25 % |
2012. 05. 01. | 0,20 % |
2012. 06. 01. | 0,15 % |
2022. 09. 01. | 0,65 % |
2022. 10. 01. | 0,95 % |
2022. 11. 01. | 1,25 % |
2022. 12. 01. | 1,50 % |
2023. 01. 01. | 1,75 % |
2023. 02. 01. | 1,92 % |
2023. 03. 01. | 2,35 % |
2023. 04. 01. | 2,60 % |
2023. 05. 01. | 2,73 % |
2023. 06. 01. | 2,98 % |
2023. 07. 01. | 3,23 % |
2023. 08. 01. | 3,35 % |
2023. 09. 01. | 3,48 % |
2023. 10. 01. | 3,60 % |
2023. 11. 01. | 3,60 % |
2023. 12. 01. | 3,60 % |
2024. 01. 01. | 3,60 % |
2024. 02. 01. | 3,60 % |
2024. 03. 01. | 3,60 % |
2024. 04. 01. | 3,60 % |
2024. 05. 01. | 3,60 % |
2024. 06. 01. | 3,48 % |
2024. 07. 01. | 3,35 % |
2024. 08. 01. | 3,35 % |
2024. 09. 01. | 3,10 % |
2024. 10. 01. | 2,85 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 10. 01. | 2,85 % |
2024. 09. 01. | 3,1 % |
2024. 08. 01. | 3,35 % |
2024. 07. 01. | 3,35 % |
2024. 06. 01. | 3,475 % |
2024. 05. 01. | 3,6 % |
2024. 04. 01. | 3,6 % |
2024. 03. 01. | 3,6 % |
2024. 02. 01. | 3,6 % |
2024. 01. 01. | 3,6 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇩🇰 A magánszektor felé nyújtott hitelek | 522,608 milliárd DKK | 511,33 milliárd DKK | Havi |
🇩🇰 Bankok mérlege | 4,769 Bio. DKK | 4,71 Bio. DKK | Havi |
🇩🇰 Devizatartalékok | 638,8 milliárd DKK | 637,4 milliárd DKK | Havi |
🇩🇰 Hitelkamatláb | 3,5 % | 3,5 % | frequency_daily |
🇩🇰 Interbanki kamatláb | 3,623 % | 3,623 % | frequency_daily |
🇩🇰 Készpénzállomány M0 | 58,119 milliárd DKK | 58,882 milliárd DKK | Havi |
🇩🇰 Központi bank mérlege | 682,4 milliárd DKK | 678,8 milliárd DKK | Havi |
🇩🇰 Magánadósság GDP-hez | 259,5 % | 257,6 % | Évente |
🇩🇰 Pénzmennyiség M1 | 1,49 Bio. DKK | 1,506 Bio. DKK | Havi |
🇩🇰 Pénzmennyiség M2 | 1,753 Bio. DKK | 1,773 Bio. DKK | Havi |
🇩🇰 Pénzmennyiség M3 | 1,906 Bio. DKK | 1,917 Bio. DKK | Havi |
Dániában a kamatláb-döntéseket a Dán Nemzeti Bank (Danmarks Nationalbank) Kormányzó Tanácsa hozza meg. A fő kamatláb az aktuális számlabetétekre vonatkozó kamatláb. A Dán Nemzeti Bank az Európai Központi Bank (ECB) által meghatározott irányt követi, és a kulcskamatot megemelik vagy csökkentik, amikor az ECB megváltoztatja a refinanszírozási rátát. A Dán Nemzeti Bank fő politikai célkitűzése, hogy az euró árfolyamát 2,25%-os sávon belül tartsa, akár 7,46038 korona felett, akár alatt, annak érdekében, hogy az infláció alacsony maradjon és stabilitást biztosítson az exportálók számára.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.