Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Kolumbia Kamatláb
Árfolyam
A jelenlegi Kamatláb értéke Kolumbia országban 11,5 %. A Kamatláb Kolumbia országban 11,5 %-re csökkent 2024. 06. 01. napján, miután 2024. 05. 01. napján 11,75 % volt. 1998. 02. 13. és 2024. 06. 28. között az átlagos GDP Kolumbia országban 8,58 % volt. A csúcsértéket 1998. 05. 28. napon érték el 32,00 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 09. 25. napon rögzítették 1,75 %-val.
Kamatláb ·
Max
Kamatláb | |
---|---|
1998. 05. 01. | 30,67 % |
1998. 11. 01. | 30,57 % |
1998. 12. 01. | 26,80 % |
1999. 01. 01. | 26,00 % |
1999. 02. 01. | 24,50 % |
1999. 03. 01. | 22,23 % |
1999. 04. 01. | 19,54 % |
1999. 05. 01. | 18,52 % |
1999. 06. 01. | 18,00 % |
1999. 07. 01. | 17,80 % |
1999. 08. 01. | 16,50 % |
1999. 09. 01. | 16,00 % |
1999. 10. 01. | 15,58 % |
1999. 11. 01. | 13,96 % |
1999. 12. 01. | 12,40 % |
2000. 01. 01. | 12,00 % |
2000. 02. 01. | 12,00 % |
2000. 03. 01. | 12,00 % |
2000. 04. 01. | 12,00 % |
2000. 05. 01. | 12,00 % |
2000. 06. 01. | 12,00 % |
2000. 07. 01. | 12,00 % |
2000. 08. 01. | 12,00 % |
2000. 09. 01. | 12,00 % |
2000. 10. 01. | 12,00 % |
2000. 11. 01. | 12,00 % |
2000. 12. 01. | 12,00 % |
2001. 01. 01. | 12,00 % |
2001. 02. 01. | 12,00 % |
2001. 03. 01. | 11,68 % |
2001. 04. 01. | 11,50 % |
2001. 05. 01. | 11,50 % |
2001. 06. 01. | 11,50 % |
2001. 07. 01. | 11,46 % |
2001. 08. 01. | 10,54 % |
2001. 09. 01. | 9,76 % |
2001. 10. 01. | 9,37 % |
2001. 11. 01. | 8,92 % |
2001. 12. 01. | 8,64 % |
2002. 01. 01. | 8,31 % |
2002. 02. 01. | 8,00 % |
2002. 03. 01. | 7,71 % |
2002. 04. 01. | 6,71 % |
2002. 05. 01. | 6,04 % |
2002. 06. 01. | 5,50 % |
2002. 07. 01. | 5,25 % |
2002. 08. 01. | 5,25 % |
2002. 09. 01. | 5,25 % |
2002. 10. 01. | 5,25 % |
2002. 11. 01. | 5,25 % |
2002. 12. 01. | 5,25 % |
2003. 01. 01. | 5,67 % |
2003. 02. 01. | 6,25 % |
2003. 03. 01. | 6,25 % |
2003. 04. 01. | 6,33 % |
2003. 05. 01. | 7,25 % |
2003. 06. 01. | 7,25 % |
2003. 07. 01. | 7,25 % |
2003. 08. 01. | 7,25 % |
2003. 09. 01. | 7,25 % |
2003. 10. 01. | 7,25 % |
2003. 11. 01. | 7,25 % |
2003. 12. 01. | 7,25 % |
2004. 01. 01. | 7,25 % |
2004. 02. 01. | 7,13 % |
2004. 03. 01. | 6,88 % |
2004. 04. 01. | 6,75 % |
2004. 05. 01. | 6,75 % |
2004. 06. 01. | 6,75 % |
2004. 07. 01. | 6,75 % |
2004. 08. 01. | 6,75 % |
2004. 09. 01. | 6,75 % |
2004. 10. 01. | 6,75 % |
2004. 11. 01. | 6,75 % |
2004. 12. 01. | 6,63 % |
2005. 01. 01. | 6,50 % |
2005. 02. 01. | 6,50 % |
2005. 03. 01. | 6,50 % |
2005. 04. 01. | 6,50 % |
2005. 05. 01. | 6,50 % |
2005. 06. 01. | 6,50 % |
2005. 07. 01. | 6,50 % |
2005. 08. 01. | 6,50 % |
2005. 09. 01. | 6,25 % |
2005. 10. 01. | 6,00 % |
2005. 11. 01. | 6,00 % |
2005. 12. 01. | 6,00 % |
2006. 01. 01. | 6,00 % |
2006. 02. 01. | 6,00 % |
2006. 03. 01. | 6,00 % |
2006. 04. 01. | 6,00 % |
2006. 05. 01. | 6,24 % |
2006. 06. 01. | 6,33 % |
2006. 07. 01. | 6,50 % |
2006. 08. 01. | 6,59 % |
2006. 09. 01. | 6,75 % |
2006. 10. 01. | 7,01 % |
2006. 11. 01. | 7,25 % |
2006. 12. 01. | 7,35 % |
2007. 01. 01. | 7,53 % |
2007. 02. 01. | 7,78 % |
2007. 03. 01. | 8,05 % |
2007. 04. 01. | 8,25 % |
2007. 05. 01. | 8,58 % |
2007. 06. 01. | 8,86 % |
2007. 07. 01. | 9,02 % |
2007. 08. 01. | 9,25 % |
2007. 09. 01. | 9,25 % |
2007. 10. 01. | 9,25 % |
2007. 11. 01. | 9,30 % |
2007. 12. 01. | 9,50 % |
2008. 01. 01. | 9,50 % |
2008. 02. 01. | 9,55 % |
2008. 03. 01. | 9,75 % |
2008. 04. 01. | 9,75 % |
2008. 05. 01. | 9,75 % |
2008. 06. 01. | 9,75 % |
2008. 07. 01. | 9,78 % |
2008. 08. 01. | 10,00 % |
2008. 09. 01. | 10,00 % |
2008. 10. 01. | 10,00 % |
2008. 11. 01. | 10,00 % |
2008. 12. 01. | 9,84 % |
2009. 01. 01. | 9,50 % |
2009. 02. 01. | 9,02 % |
2009. 03. 01. | 7,77 % |
2009. 04. 01. | 7,00 % |
2009. 05. 01. | 6,04 % |
2009. 06. 01. | 4,87 % |
2009. 07. 01. | 4,50 % |
2009. 08. 01. | 4,50 % |
2009. 09. 01. | 4,44 % |
2009. 10. 01. | 4,00 % |
2009. 11. 01. | 3,88 % |
2009. 12. 01. | 3,50 % |
2010. 01. 01. | 3,50 % |
2010. 02. 01. | 3,50 % |
2010. 03. 01. | 3,50 % |
2010. 04. 01. | 3,50 % |
2010. 05. 01. | 3,02 % |
2010. 06. 01. | 3,00 % |
2010. 07. 01. | 3,00 % |
2010. 08. 01. | 3,00 % |
2010. 09. 01. | 3,00 % |
2010. 10. 01. | 3,00 % |
2010. 11. 01. | 3,00 % |
2010. 12. 01. | 3,00 % |
2011. 01. 01. | 3,00 % |
2011. 02. 01. | 3,13 % |
2011. 03. 01. | 3,88 % |
2011. 04. 01. | 4,50 % |
2011. 05. 01. | 3,88 % |
2011. 06. 01. | 4,13 % |
2011. 07. 01. | 4,38 % |
2011. 08. 01. | 4,50 % |
2011. 09. 01. | 4,50 % |
2011. 10. 01. | 4,50 % |
2011. 11. 01. | 4,63 % |
2011. 12. 01. | 4,75 % |
2012. 01. 01. | 4,88 % |
2012. 02. 01. | 5,13 % |
2012. 03. 01. | 5,25 % |
2012. 04. 01. | 5,25 % |
2012. 05. 01. | 5,25 % |
2012. 06. 01. | 5,25 % |
2012. 07. 01. | 5,13 % |
2012. 08. 01. | 4,88 % |
2012. 09. 01. | 4,75 % |
2012. 10. 01. | 4,75 % |
2012. 11. 01. | 4,63 % |
2012. 12. 01. | 4,38 % |
2013. 01. 01. | 4,19 % |
2013. 02. 01. | 3,88 % |
2013. 03. 01. | 3,50 % |
2013. 04. 01. | 3,25 % |
2013. 05. 01. | 3,25 % |
2013. 06. 01. | 3,25 % |
2013. 07. 01. | 3,25 % |
2013. 08. 01. | 3,25 % |
2013. 09. 01. | 3,25 % |
2013. 10. 01. | 3,25 % |
2013. 11. 01. | 3,25 % |
2013. 12. 01. | 3,25 % |
2014. 01. 01. | 3,25 % |
2014. 02. 01. | 3,25 % |
2014. 03. 01. | 3,25 % |
2014. 04. 01. | 3,38 % |
2014. 05. 01. | 3,63 % |
2014. 06. 01. | 3,88 % |
2014. 07. 01. | 4,13 % |
2014. 08. 01. | 4,38 % |
2014. 09. 01. | 4,50 % |
2014. 10. 01. | 4,50 % |
2014. 11. 01. | 4,50 % |
2014. 12. 01. | 4,50 % |
2015. 01. 01. | 4,50 % |
2015. 02. 01. | 4,50 % |
2015. 03. 01. | 4,50 % |
2015. 04. 01. | 4,50 % |
2015. 05. 01. | 4,50 % |
2015. 06. 01. | 4,50 % |
2015. 07. 01. | 4,50 % |
2015. 08. 01. | 4,50 % |
2015. 09. 01. | 4,63 % |
2015. 10. 01. | 5,00 % |
2015. 11. 01. | 5,38 % |
2015. 12. 01. | 5,63 % |
2016. 01. 01. | 5,88 % |
2016. 02. 01. | 6,13 % |
2016. 03. 01. | 6,38 % |
2016. 04. 01. | 6,75 % |
2016. 05. 01. | 7,13 % |
2016. 06. 01. | 7,38 % |
2016. 07. 01. | 7,63 % |
2016. 08. 01. | 7,75 % |
2016. 09. 01. | 7,75 % |
2016. 10. 01. | 7,75 % |
2016. 11. 01. | 7,75 % |
2016. 12. 01. | 7,63 % |
2017. 01. 01. | 7,50 % |
2017. 02. 01. | 7,38 % |
2017. 03. 01. | 7,13 % |
2017. 04. 01. | 6,75 % |
2017. 05. 01. | 6,38 % |
2017. 06. 01. | 6,00 % |
2017. 07. 01. | 5,63 % |
2017. 08. 01. | 5,38 % |
2017. 09. 01. | 5,25 % |
2017. 10. 01. | 5,19 % |
2017. 11. 01. | 4,88 % |
2017. 12. 01. | 4,75 % |
2018. 01. 01. | 4,63 % |
2018. 02. 01. | 4,50 % |
2018. 03. 01. | 4,50 % |
2018. 04. 01. | 4,38 % |
2018. 05. 01. | 4,25 % |
2018. 06. 01. | 4,25 % |
2018. 07. 01. | 4,25 % |
2018. 08. 01. | 4,25 % |
2018. 09. 01. | 4,25 % |
2018. 10. 01. | 4,25 % |
2018. 11. 01. | 4,25 % |
2018. 12. 01. | 4,25 % |
2019. 01. 01. | 4,25 % |
2019. 02. 01. | 4,25 % |
2019. 03. 01. | 4,25 % |
2019. 04. 01. | 4,25 % |
2019. 05. 01. | 4,25 % |
2019. 06. 01. | 4,25 % |
2019. 07. 01. | 4,25 % |
2019. 08. 01. | 4,25 % |
2019. 09. 01. | 4,25 % |
2019. 10. 01. | 4,25 % |
2019. 11. 01. | 4,25 % |
2019. 12. 01. | 4,25 % |
2020. 01. 01. | 4,25 % |
2020. 02. 01. | 4,25 % |
2020. 03. 01. | 4,00 % |
2020. 04. 01. | 3,50 % |
2020. 05. 01. | 3,00 % |
2020. 06. 01. | 2,63 % |
2020. 07. 01. | 2,38 % |
2020. 08. 01. | 2,13 % |
2020. 09. 01. | 1,88 % |
2020. 10. 01. | 1,75 % |
2020. 11. 01. | 1,75 % |
2020. 12. 01. | 1,75 % |
2021. 01. 01. | 1,75 % |
2021. 02. 01. | 1,75 % |
2021. 03. 01. | 1,75 % |
2021. 04. 01. | 1,75 % |
2021. 05. 01. | 1,75 % |
2021. 06. 01. | 1,75 % |
2021. 07. 01. | 1,75 % |
2021. 08. 01. | 1,75 % |
2021. 09. 01. | 1,88 % |
2021. 10. 01. | 2,25 % |
2021. 12. 01. | 2,75 % |
2022. 01. 01. | 3,50 % |
2022. 03. 01. | 4,50 % |
2022. 04. 01. | 5,50 % |
2022. 05. 01. | 6,00 % |
2022. 06. 01. | 6,75 % |
2022. 07. 01. | 8,25 % |
2022. 09. 01. | 9,50 % |
2022. 10. 01. | 10,50 % |
2022. 11. 01. | 11,00 % |
2022. 12. 01. | 11,50 % |
2023. 01. 01. | 12,38 % |
2023. 02. 01. | 12,75 % |
2023. 03. 01. | 12,88 % |
2023. 04. 01. | 13,13 % |
2023. 05. 01. | 13,25 % |
2023. 06. 01. | 13,25 % |
2023. 07. 01. | 13,25 % |
2023. 08. 01. | 13,25 % |
2023. 09. 01. | 13,25 % |
2023. 10. 01. | 13,25 % |
2023. 11. 01. | 13,25 % |
2023. 12. 01. | 13,13 % |
2024. 01. 01. | 12,88 % |
2024. 02. 01. | 12,75 % |
2024. 03. 01. | 12,50 % |
2024. 04. 01. | 12,00 % |
2024. 05. 01. | 11,75 % |
2024. 06. 01. | 11,50 % |
Kamatláb Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 06. 01. | 11,5 % |
2024. 05. 01. | 11,75 % |
2024. 04. 01. | 12 % |
2024. 03. 01. | 12,5 % |
2024. 02. 01. | 12,75 % |
2024. 01. 01. | 12,875 % |
2023. 12. 01. | 13,125 % |
2023. 11. 01. | 13,25 % |
2023. 10. 01. | 13,25 % |
2023. 09. 01. | 13,25 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kamatláb-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇨🇴 Befizetési kamatláb | 13,21 % | 8,5 % | Évente |
🇨🇴 Devizatartalékok | 59,806 milliárd USD | 59,995 milliárd USD | Havi |
🇨🇴 Interbanki kamatláb | 11,74 % | 11,748 % | frequency_daily |
🇨🇴 Készpénzállomány M0 | 114,363 Bio. COP | 113,796 Bio. COP | Havi |
🇨🇴 Központi bank mérlege | 327,448 Bio. COP | 299,587 Bio. COP | Havi |
🇨🇴 Pénzmennyiség M1 | 183,985 Bio. COP | 180,007 Bio. COP | Havi |
🇨🇴 Pénzmennyiség M2 | 786,706 Bio. COP | 791,795 Bio. COP | Havi |
🇨🇴 Pénzmennyiség M3 | 819,007 Bio. COP | 818,387 Bio. COP | Havi |
Kolumbiában a kamatlábakról szóló döntéseket a Kolumbiai Központi Bank (Banco de la República) hozza meg. A Banco de la República a monetáris politikát a kamatlábak változtatásával hajtja végre, amely likviditást nyújt vagy von el a gazdaságból. A hivatalos kamatlábak az intervenciós kamatok (Tasas). A kolumbiai peso majdnem 1%-kal gyengült a dollárral szemben a hírek hatására.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇨🇦Kanada
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kamatláb?
Az Eulerpool, egy professzionális makrogazdasági adatokat bemutató weboldal, kiemelt figyelmet fordít a gazdasági folyamatok mély elemzésére. Az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató, amelyet részletesen elemzünk, a kamatláb, amely meghatározó szerepet játszik a gazdaság stabilitása és növekedése szempontjából. A kamatláb az a százalékos arány, amelyet egy hitelfelvevő fizet a hiteladónak az adott időszak alatt kölcsönzött összegek után. Ezen felül, a kamatláb nemcsak a hitelfelvevő és a hiteladó közötti költségek és hozamok meghatározásában játszik kulcsszerepet, hanem mélyreható hatással van a gazdaság számos más aspektusára is, beleértve a beruházásokat, a fogyasztói kiadásokat, az inflációt és a munkanélküliséget. Az alapkamat, amelyet gyakran a jegybank határoz meg, irányadó szerepet tölt be a gazdaságban. A jegybanki alapkamat hatására változhatnak az egyes kereskedelmi bankok által kínált hitel- és betéti kamatok, amelyek továbbgyűrűzve befolyásolják a gazdasági szereplők viselkedését. Amikor a jegybank csökkenti az alapkamatszintet, az általában a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni azáltal, hogy olcsóbbá teszi a hitelfelvételt, és így növeli a fogyasztói és vállalati kiadásokat. Ezzel szemben az alapkamatszint emelése általában az infláció megfékezésére irányul, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Az infláció és a kamatláb közötti kapcsolat különösen fontos a gazdasági egyensúly szempontjából. Az infláció akkor következik be, amikor az általános árszínvonal emelkedik, ami csökkenti a fizetőeszköz vásárlóerejét. A jegybankok gyakran emelik a kamatokat, hogy megfékezzék az inflációt, mivel a magasabb kamatok visszafogják a hitelfelvételt és a kiadásokat. Ezzel szemben, alacsony inflációs környezetben, a kamatlábak csökkentése a gazdasági aktivitás növelését célozza. A kamatlábak emellett jelentős hatással vannak a valuták értékére is. Magasabb kamatlábak vonzóbbá teszik az adott ország valutáját a külföldi befektetők számára, mivel magasabb hozamot kínálnak a befektetéseik után. Ennek eredményeként, a magasabb kamatlábak gyakran erősítik a helyi valutát, míg az alacsonyabb kamatlábak általában gyengítik azt. Ez a valutaárfolyamok mozgása hatással lehet a nemzetközi kereskedelem egyensúlyára, mivel az erős valuta drágítja az exportot, míg az olcsó valuta ösztönzi azt. A háztartások és vállalatok szempontjából a kamatlábak fontos szerepet játszanak a finanszírozási döntések meghozatalában. Az alacsony kamatlábak kedvezőbbé teszik a lakásvásárlást, az autóvásárlást és a vállalati beruházásokat, mivel csökkentik a hitelfelvétel költségeit. Ezzel szemben a magas kamatok gyakran visszafogják ezeket a kiadásokat, mivel növelik a hitelek költségeit. Ezért a kamatlábak szintjének változása közvetlenül befolyásolja a fogyasztói és vállalati döntéseket, amelyek végső soron a gazdasági növekedést és a munkanélküliséget is érintik. Az Eulerpool weboldalán részletes adatok és elemzések érhetők el a kamatlábak alakulásáról és azok gazdasági hatásairól. A hitelpiactól kezdve a beruházásokig, a fogyasztói kiadásoktól a valutaárfolyamokig, weboldalunk segít a felhasználóknak mélyebb betekintést nyerni a kamatlábak dinamikájába és azok gazdasági következményeibe. Felhasználóink számára olyan eszközöket és információkat biztosítunk, amelyek segítenek a makrogazdasági folyamatok teljesebb megértésében. Összefoglalva, a kamatlábak központi szerepet játszanak a gazdasági folyamatok alakításában. Az alapkamat szintjének változtatása a jegybank által közvetlen hatással van a gazdasági növekedésre, az inflációra, a valutaárfolyamokra, valamint a fogyasztói és vállalati döntésekre. Az Eulerpool weboldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára, hogy naprakész információk alapján hozzanak megalapozott döntéseket a kamatlábak és azok gazdasági hatásai terén. Weboldalunk célja, hogy átfogó és közérthető módon bemutassa a makrogazdasági mutatókat, és támogassa a felhasználók gazdasági ismereteinek bővítését.