Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Bulgária Kormányzati kiadások
Árfolyam
A Bulgária jelenlegi Kormányzati kiadások értéke 2,884 milliárd BGN. A Bulgária Kormányzati kiadások 2023. 12. 01.-re 2,884 milliárd BGN-ra növekedett, miután 2023. 09. 01. 2,033 milliárd BGN volt. 1999. 03. 01. és 2024. 03. 01. között a GDP átlaga Bulgária-ban 1,68 milliárd BGN volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2023. 12. 01. érték el, 2,88 milliárd BGN, míg a legalacsonyabb értéket 1999. 03. 01. mérték, 1,07 milliárd BGN.
Kormányzati kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
1999. 03. 01. | 1,07 milliárd BGN |
1999. 06. 01. | 1,07 milliárd BGN |
1999. 09. 01. | 1,22 milliárd BGN |
1999. 12. 01. | 1,37 milliárd BGN |
2000. 03. 01. | 1,27 milliárd BGN |
2000. 06. 01. | 1,13 milliárd BGN |
2000. 09. 01. | 1,31 milliárd BGN |
2000. 12. 01. | 1,61 milliárd BGN |
2001. 03. 01. | 1,24 milliárd BGN |
2001. 06. 01. | 1,16 milliárd BGN |
2001. 09. 01. | 1,23 milliárd BGN |
2001. 12. 01. | 1,53 milliárd BGN |
2002. 03. 01. | 1,24 milliárd BGN |
2002. 06. 01. | 1,10 milliárd BGN |
2002. 09. 01. | 1,25 milliárd BGN |
2002. 12. 01. | 1,53 milliárd BGN |
2003. 03. 01. | 1,28 milliárd BGN |
2003. 06. 01. | 1,26 milliárd BGN |
2003. 09. 01. | 1,34 milliárd BGN |
2003. 12. 01. | 1,62 milliárd BGN |
2004. 03. 01. | 1,50 milliárd BGN |
2004. 06. 01. | 1,36 milliárd BGN |
2004. 09. 01. | 1,40 milliárd BGN |
2004. 12. 01. | 1,81 milliárd BGN |
2005. 03. 01. | 1,53 milliárd BGN |
2005. 06. 01. | 1,54 milliárd BGN |
2005. 09. 01. | 1,55 milliárd BGN |
2005. 12. 01. | 1,90 milliárd BGN |
2006. 03. 01. | 1,50 milliárd BGN |
2006. 06. 01. | 1,58 milliárd BGN |
2006. 09. 01. | 1,58 milliárd BGN |
2006. 12. 01. | 2,10 milliárd BGN |
2007. 03. 01. | 1,43 milliárd BGN |
2007. 06. 01. | 1,57 milliárd BGN |
2007. 09. 01. | 1,52 milliárd BGN |
2007. 12. 01. | 2,24 milliárd BGN |
2008. 03. 01. | 1,19 milliárd BGN |
2008. 06. 01. | 1,44 milliárd BGN |
2008. 09. 01. | 1,41 milliárd BGN |
2008. 12. 01. | 2,09 milliárd BGN |
2009. 03. 01. | 1,25 milliárd BGN |
2009. 06. 01. | 1,42 milliárd BGN |
2009. 09. 01. | 1,39 milliárd BGN |
2009. 12. 01. | 1,69 milliárd BGN |
2010. 03. 01. | 1,29 milliárd BGN |
2010. 06. 01. | 1,39 milliárd BGN |
2010. 09. 01. | 1,38 milliárd BGN |
2010. 12. 01. | 1,82 milliárd BGN |
2011. 03. 01. | 1,34 milliárd BGN |
2011. 06. 01. | 1,41 milliárd BGN |
2011. 09. 01. | 1,33 milliárd BGN |
2011. 12. 01. | 1,85 milliárd BGN |
2012. 03. 01. | 1,33 milliárd BGN |
2012. 06. 01. | 1,42 milliárd BGN |
2012. 09. 01. | 1,34 milliárd BGN |
2012. 12. 01. | 1,89 milliárd BGN |
2013. 03. 01. | 1,37 milliárd BGN |
2013. 06. 01. | 1,48 milliárd BGN |
2013. 09. 01. | 1,41 milliárd BGN |
2013. 12. 01. | 1,91 milliárd BGN |
2014. 03. 01. | 1,70 milliárd BGN |
2014. 06. 01. | 1,82 milliárd BGN |
2014. 09. 01. | 1,51 milliárd BGN |
2014. 12. 01. | 1,87 milliárd BGN |
2015. 03. 01. | 1,61 milliárd BGN |
2015. 06. 01. | 1,76 milliárd BGN |
2015. 09. 01. | 1,38 milliárd BGN |
2015. 12. 01. | 1,69 milliárd BGN |
2016. 03. 01. | 1,63 milliárd BGN |
2016. 06. 01. | 1,90 milliárd BGN |
2016. 09. 01. | 1,72 milliárd BGN |
2016. 12. 01. | 2,17 milliárd BGN |
2017. 03. 01. | 1,72 milliárd BGN |
2017. 06. 01. | 1,96 milliárd BGN |
2017. 09. 01. | 1,81 milliárd BGN |
2017. 12. 01. | 2,35 milliárd BGN |
2018. 03. 01. | 1,74 milliárd BGN |
2018. 06. 01. | 2,02 milliárd BGN |
2018. 09. 01. | 1,89 milliárd BGN |
2018. 12. 01. | 2,54 milliárd BGN |
2019. 03. 01. | 1,81 milliárd BGN |
2019. 06. 01. | 1,97 milliárd BGN |
2019. 09. 01. | 1,94 milliárd BGN |
2019. 12. 01. | 2,55 milliárd BGN |
2020. 03. 01. | 1,87 milliárd BGN |
2020. 06. 01. | 2,10 milliárd BGN |
2020. 09. 01. | 2,05 milliárd BGN |
2020. 12. 01. | 2,81 milliárd BGN |
2021. 03. 01. | 1,81 milliárd BGN |
2021. 06. 01. | 2,00 milliárd BGN |
2021. 09. 01. | 1,96 milliárd BGN |
2021. 12. 01. | 2,76 milliárd BGN |
2022. 03. 01. | 1,91 milliárd BGN |
2022. 06. 01. | 2,29 milliárd BGN |
2022. 09. 01. | 2,03 milliárd BGN |
2022. 12. 01. | 2,87 milliárd BGN |
2023. 03. 01. | 1,90 milliárd BGN |
2023. 06. 01. | 2,00 milliárd BGN |
2023. 09. 01. | 2,03 milliárd BGN |
2023. 12. 01. | 2,88 milliárd BGN |
Kormányzati kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 12. 01. | 2,884 milliárd BGN |
2023. 09. 01. | 2,033 milliárd BGN |
2023. 06. 01. | 1,999 milliárd BGN |
2023. 03. 01. | 1,903 milliárd BGN |
2022. 12. 01. | 2,872 milliárd BGN |
2022. 09. 01. | 2,031 milliárd BGN |
2022. 06. 01. | 2,29 milliárd BGN |
2022. 03. 01. | 1,911 milliárd BGN |
2021. 12. 01. | 2,763 milliárd BGN |
2021. 09. 01. | 1,959 milliárd BGN |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kormányzati kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇬 Államadósság | 41,99 milliárd BGN | 41,822 milliárd BGN | Havi |
🇧🇬 államháztartás | -1,9 % of GDP | -2,9 % of GDP | Évente |
🇧🇬 Állami bevételek | 5,232 milliárd BGN | 5,94 milliárd BGN | Havi |
🇧🇬 Állami kiadások | 5,928 milliárd BGN | 5,612 milliárd BGN | Havi |
🇧🇬 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 20,7 % of GDP | 20,6 % of GDP | Havi |
🇧🇬 Az államháztartás értéke | -32,321 Mió. BGN | -860,3 Mió. BGN | Havi |
🇧🇬 Az államháztartási kiadások a GDP-hez képest | 39,8 % of GDP | 41,4 % of GDP | Évente |
🇧🇬 Katonai kiadások | 1,918 milliárd USD | 1,437 milliárd USD | Évente |
🇧🇬 Korrupciós index | 45 Points | 43 Points | Évente |
🇧🇬 Korrupciós rangsor | 67 | 72 | Évente |
🇧🇬 Menekültügyi kérelmek | 1975 persons | 1645 persons | Havi |
A kormányzati kiadások az állami költésekre vonatkoznak árukra és szolgáltatásokra, valamint a GDP egyik jelentős összetevője. A kormányzati kiadási politikák, mint például a költségvetési célok meghatározása, az adózás módosítása, a közkiadások növelése és a közmunkák, rendkívül hatékony eszközök a gazdasági növekedés befolyásolásában.
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Kormányzati kiadások?
A kormányzati kiadások kulcstényező minden ország gazdasági életében, és azok részletes elemzése nélkülözhetetlen a makrogazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. A Eulerpool egy professzionális adatmegjelenítő weboldal, amely exkluzív fókuszban tartja a kormányzati kiadásokat, kiterjedt adatelemzéssel és ismeretterjesztéssel szolgál mindazon felhasználók számára, akik mélyebben szeretnék megérteni a makrogazdasági dinamikát. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk a kormányzati kiadások fogalmát, típusait, hatásait és azok elemzésének fontosságát. A kormányzati kiadások a központi költségvetésből, valamint az állami és önkormányzati szervek pénzügyi kereteiből finanszírozott kiadások összességét jelentik. Ezek a kiadások számos formát ölthetnek, beleértve a közszolgáltatásokra, mint az egészségügy, oktatás és közbiztonság, valamint az infrastrukturális fejlesztésekre, szociális juttatásokra és védelmi kiadásokra fordított pénzeket is. A kormányzati kiadások megértése érdekében célszerű külön vizsgálni a működési és beruházási kiadásokat, mivel mindkét típus különböző makrogazdasági hatásokat gyakorol. A működési kiadások magukban foglalják a kormány mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat, mint a közszolgáltatások fenntartása, a kormánytisztviselők bérezése és az aktuális programok finanszírozása. Ezek a kiadások közvetlen hatással vannak a közszférában dolgozó személyek foglalkoztatási szintjére és a szolgáltatások minőségére. A magas szintű működési kiadások lehetővé teszik a kormány számára, hogy magas színvonalú szolgáltatásokat kínáljon állampolgárainak, de egyúttal növelik az államháztartási hiány kockázatát, amennyiben a bevételek nem fedezik a kiadásokat. A beruházási kiadások ezzel szemben hosszú távú fejlesztési célokat szolgálnak, mint például az infrastruktúra fejlesztése, ami magában foglalja az úthálózatok, iskolák, kórházak és egyéb közintézmények építését és karbantartását. Ezek a kiadások jelentős befektetéseket igényelnek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, mivel javítják az általános életkörülményeket és növelik a termelékenységet. Ennek azonban van egy hátránya is, hogy a magas beruházási kiadások rövid távon növelhetik az államháztartási hiányt, amelyet adósságfinanszírozással kell kezelni. A kormányzati kiadások szintjét és összetételét jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági ciklus, a gazdaságpolitikai irányvonal és a társadalmi prioritások. Gazdasági visszaesés idején a kormányzatok gyakran növelik kiadásaikat a gazdaság ösztönzése érdekében, míg gazdasági fellendülés idején törekednek a kiadások csökkentésére és az államháztartási egyensúly megteremtésére. Ezenkívül a különböző gazdaságpolitikai megközelítések is eltérő hangsúlyt helyeznek a kormányzati kiadások alakulására, amely különösen jól megfigyelhető a különböző közgazdasági iskolák által képviselt álláspontokban. A kormányzati kiadások hatásai sokrétűek és kiterjedtek, hatással vannak a gazdasági növekedésre, az inflációra, a foglalkoztatottságra és a nemzetközi versenyképességre. Például a jelentősebb közszolgáltatásokba és infrastruktúrába történő beruházások pozitívan befolyásolhatják a hosszú távú gazdasági teljesítményt, mivel növelik a munkavállalók képzettségi szintjét és az ország általános produktivitását. Ugyanakkor ezen kiadások finanszírozása gyakran adósságból történik, ami hosszú távú adósságszolgálati kötelezettségeket von maga után. A kormányzati kiadások inflációs hatásai szintén jelentősek lehetnek. Ha a kormányzat jelentős összegeket költ a gazdaságba, az keresleti oldali inflációhoz vezethet, különösen akkor, ha a gazdasági kapacitások közel vannak a teljes kihasználtsághoz. Ebben az esetben a túlzott kiadások áru- és szolgáltatásár-emelkedést eredményezhetnek, amely elérheti a pénzügyi piacokat is. Ennek kontrollálására a központi bankok gyakran monetáris politikai eszközökkel reagálnak, mint a kamatlábak emelésével. Az államháztartási hiány és az államadósság szintén szoros összefüggésben áll a kormányzati kiadásokkal. Azok az országok, amelyek tartósan magas kiadási szinteket tartanak fenn, gyakran szembesülnek fokozódó adósságfinanszírozási igényekkel. A magas szintű államadósság hosszú távon növelheti az ország hitelfelvételi költségeit és korlátozhatja a jövőbeli költségvetési mozgásteret. Emellett a nemzetközi befektetők bizalmának megingása is előfordulhat, ami negatív hatással lehet az ország fizetőképességére és külső pénzügyi pozícióira. Ezek tükrében a kormányzati kiadások elemzése és monitorozása kulcsfontosságú, amelyben nagy segítséget nyújt a Eulerpool, az adatmegjelenítés és gazdasági elemzés szakértő weboldala. Felhasználóink részletesen tanulmányozhatják a kormányzati kiadások alakulását és összehasonlíthatják azokat más gazdasági indikátorokkal, így mélyebb megértést kapnak az összefüggésekről és a gazdasági trendekről. Összességében, a kormányzati kiadásoknak gazdasági növekedést, stabilitást és jólétet kell szolgálniuk, azonban a túlzott kiadások és az azokból eredő adósságterhek hosszú távon káros hatással lehetnek. A megfelelő egyensúly megtalálása kihívást jelent a kormányok számára, és ennek megvalósításához elengedhetetlen a precíziós adatmegjelenítés, amelyben a Eulerpool alapvető szerepet játszik. A kormányzati kiadások mélyreható megértése lehetővé teszi a döntéshozók, befektetők és a lakosság számára, hogy megalapozott gazdasági döntéseket hozzanak és fenntartható fejlődést biztosítsanak országuk számára.