Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Bulgária Fiatalok munkanélküliségi rátája
Árfolyam
A Bulgária jelenlegi Fiatalok munkanélküliségi rátája 11,4 %. A Bulgária Fiatalok munkanélküliségi rátája 2024. 08. 01.-en csökkent 11,4 %-ra, miután 2024. 07. 01.-en 11,9 % volt. 2000. 01. 01. és 2024. 09. 01. között az átlagos GDP Bulgária-ban 21,79 % volt. A mindenkori csúcsot 2001. 07. 01.-en érték el 38,60 %, míg a legalacsonyabb értéket 2022. 11. 01.-en jegyezték fel 8,90 %-val.
Fiatalok munkanélküliségi rátája ·
Max
Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | |
---|---|
2000. 01. 01. | 30,40 % |
2000. 02. 01. | 31,10 % |
2000. 03. 01. | 31,90 % |
2000. 04. 01. | 32,60 % |
2000. 05. 01. | 33,20 % |
2000. 06. 01. | 33,70 % |
2000. 07. 01. | 34,30 % |
2000. 08. 01. | 34,70 % |
2000. 09. 01. | 35,10 % |
2000. 10. 01. | 35,60 % |
2000. 11. 01. | 36,10 % |
2000. 12. 01. | 36,80 % |
2001. 01. 01. | 37,40 % |
2001. 02. 01. | 38,00 % |
2001. 03. 01. | 38,40 % |
2001. 04. 01. | 38,50 % |
2001. 05. 01. | 38,50 % |
2001. 06. 01. | 38,40 % |
2001. 07. 01. | 38,60 % |
2001. 08. 01. | 38,40 % |
2001. 09. 01. | 37,90 % |
2001. 10. 01. | 37,60 % |
2001. 11. 01. | 37,70 % |
2001. 12. 01. | 37,80 % |
2002. 01. 01. | 38,50 % |
2002. 02. 01. | 38,30 % |
2002. 03. 01. | 37,20 % |
2002. 04. 01. | 36,10 % |
2002. 05. 01. | 35,00 % |
2002. 06. 01. | 34,40 % |
2002. 07. 01. | 34,70 % |
2002. 08. 01. | 34,70 % |
2002. 09. 01. | 34,50 % |
2002. 10. 01. | 33,80 % |
2002. 11. 01. | 32,50 % |
2002. 12. 01. | 31,00 % |
2003. 01. 01. | 29,80 % |
2003. 02. 01. | 28,60 % |
2003. 03. 01. | 28,10 % |
2003. 04. 01. | 27,60 % |
2003. 05. 01. | 27,40 % |
2003. 06. 01. | 27,10 % |
2003. 07. 01. | 26,40 % |
2003. 08. 01. | 25,80 % |
2003. 09. 01. | 25,40 % |
2003. 10. 01. | 25,20 % |
2003. 11. 01. | 25,00 % |
2003. 12. 01. | 24,80 % |
2004. 01. 01. | 24,70 % |
2004. 02. 01. | 24,50 % |
2004. 03. 01. | 24,60 % |
2004. 04. 01. | 24,50 % |
2004. 05. 01. | 24,50 % |
2004. 06. 01. | 24,30 % |
2004. 07. 01. | 24,00 % |
2004. 08. 01. | 23,90 % |
2004. 09. 01. | 23,90 % |
2004. 10. 01. | 24,20 % |
2004. 11. 01. | 23,80 % |
2004. 12. 01. | 23,30 % |
2005. 01. 01. | 22,40 % |
2005. 02. 01. | 22,10 % |
2005. 03. 01. | 22,10 % |
2005. 04. 01. | 22,30 % |
2005. 05. 01. | 22,00 % |
2005. 06. 01. | 21,40 % |
2005. 07. 01. | 20,50 % |
2005. 08. 01. | 20,00 % |
2005. 09. 01. | 19,90 % |
2005. 10. 01. | 20,10 % |
2005. 11. 01. | 20,10 % |
2005. 12. 01. | 20,10 % |
2006. 01. 01. | 19,70 % |
2006. 02. 01. | 19,60 % |
2006. 03. 01. | 19,60 % |
2006. 04. 01. | 19,70 % |
2006. 05. 01. | 19,40 % |
2006. 06. 01. | 19,10 % |
2006. 07. 01. | 18,60 % |
2006. 08. 01. | 18,10 % |
2006. 09. 01. | 17,30 % |
2006. 10. 01. | 16,60 % |
2006. 11. 01. | 16,30 % |
2006. 12. 01. | 16,00 % |
2007. 01. 01. | 15,40 % |
2007. 02. 01. | 14,60 % |
2007. 03. 01. | 13,70 % |
2007. 04. 01. | 12,70 % |
2007. 05. 01. | 12,70 % |
2007. 06. 01. | 13,50 % |
2007. 07. 01. | 15,00 % |
2007. 08. 01. | 15,60 % |
2007. 09. 01. | 15,40 % |
2007. 10. 01. | 14,40 % |
2007. 11. 01. | 13,60 % |
2007. 12. 01. | 13,20 % |
2008. 01. 01. | 12,90 % |
2008. 02. 01. | 12,70 % |
2008. 03. 01. | 12,70 % |
2008. 04. 01. | 12,80 % |
2008. 05. 01. | 12,60 % |
2008. 06. 01. | 12,00 % |
2008. 07. 01. | 11,00 % |
2008. 08. 01. | 10,50 % |
2008. 09. 01. | 10,70 % |
2008. 10. 01. | 11,30 % |
2008. 11. 01. | 11,60 % |
2008. 12. 01. | 11,90 % |
2009. 01. 01. | 14,80 % |
2009. 02. 01. | 15,10 % |
2009. 03. 01. | 15,60 % |
2009. 04. 01. | 16,30 % |
2009. 05. 01. | 17,00 % |
2009. 06. 01. | 18,00 % |
2009. 07. 01. | 19,30 % |
2009. 08. 01. | 20,10 % |
2009. 09. 01. | 20,50 % |
2009. 10. 01. | 20,20 % |
2009. 11. 01. | 20,50 % |
2009. 12. 01. | 21,30 % |
2010. 01. 01. | 22,50 % |
2010. 02. 01. | 23,90 % |
2010. 03. 01. | 24,20 % |
2010. 04. 01. | 23,90 % |
2010. 05. 01. | 23,70 % |
2010. 06. 01. | 23,90 % |
2010. 07. 01. | 24,70 % |
2010. 08. 01. | 25,40 % |
2010. 09. 01. | 26,20 % |
2010. 10. 01. | 26,70 % |
2010. 11. 01. | 27,70 % |
2010. 12. 01. | 28,50 % |
2011. 01. 01. | 29,00 % |
2011. 02. 01. | 28,80 % |
2011. 03. 01. | 28,40 % |
2011. 04. 01. | 28,10 % |
2011. 05. 01. | 27,80 % |
2011. 06. 01. | 27,40 % |
2011. 07. 01. | 26,80 % |
2011. 08. 01. | 26,80 % |
2011. 09. 01. | 26,90 % |
2011. 10. 01. | 27,70 % |
2011. 11. 01. | 29,20 % |
2011. 12. 01. | 30,90 % |
2012. 01. 01. | 32,30 % |
2012. 02. 01. | 33,10 % |
2012. 03. 01. | 33,00 % |
2012. 04. 01. | 32,40 % |
2012. 05. 01. | 31,60 % |
2012. 06. 01. | 30,90 % |
2012. 07. 01. | 30,20 % |
2012. 08. 01. | 29,00 % |
2012. 09. 01. | 29,20 % |
2012. 10. 01. | 30,40 % |
2012. 11. 01. | 31,20 % |
2012. 12. 01. | 30,80 % |
2013. 01. 01. | 31,00 % |
2013. 02. 01. | 31,10 % |
2013. 03. 01. | 31,60 % |
2013. 04. 01. | 32,40 % |
2013. 05. 01. | 31,80 % |
2013. 06. 01. | 31,40 % |
2013. 07. 01. | 32,40 % |
2013. 08. 01. | 31,60 % |
2013. 09. 01. | 31,50 % |
2013. 10. 01. | 31,40 % |
2013. 11. 01. | 30,70 % |
2013. 12. 01. | 30,20 % |
2014. 01. 01. | 29,40 % |
2014. 02. 01. | 28,60 % |
2014. 03. 01. | 28,10 % |
2014. 04. 01. | 27,20 % |
2014. 05. 01. | 26,60 % |
2014. 06. 01. | 25,80 % |
2014. 07. 01. | 25,20 % |
2014. 08. 01. | 25,00 % |
2014. 09. 01. | 26,60 % |
2014. 10. 01. | 26,70 % |
2014. 11. 01. | 26,80 % |
2014. 12. 01. | 26,30 % |
2015. 01. 01. | 25,60 % |
2015. 02. 01. | 25,50 % |
2015. 03. 01. | 26,00 % |
2015. 04. 01. | 25,50 % |
2015. 05. 01. | 25,20 % |
2015. 06. 01. | 24,40 % |
2015. 07. 01. | 23,30 % |
2015. 08. 01. | 23,10 % |
2015. 09. 01. | 23,50 % |
2015. 10. 01. | 24,90 % |
2015. 11. 01. | 25,40 % |
2015. 12. 01. | 24,80 % |
2016. 01. 01. | 23,40 % |
2016. 02. 01. | 21,40 % |
2016. 03. 01. | 18,40 % |
2016. 04. 01. | 17,10 % |
2016. 05. 01. | 17,20 % |
2016. 06. 01. | 18,70 % |
2016. 07. 01. | 21,00 % |
2016. 08. 01. | 23,60 % |
2016. 09. 01. | 24,40 % |
2016. 10. 01. | 22,30 % |
2016. 11. 01. | 20,20 % |
2016. 12. 01. | 18,30 % |
2017. 01. 01. | 16,10 % |
2017. 02. 01. | 15,30 % |
2017. 03. 01. | 15,60 % |
2017. 04. 01. | 16,00 % |
2017. 05. 01. | 16,20 % |
2017. 06. 01. | 17,00 % |
2017. 07. 01. | 17,70 % |
2017. 08. 01. | 17,70 % |
2017. 09. 01. | 16,80 % |
2017. 10. 01. | 15,40 % |
2017. 11. 01. | 14,50 % |
2017. 12. 01. | 14,10 % |
2018. 01. 01. | 13,90 % |
2018. 02. 01. | 14,60 % |
2018. 03. 01. | 16,10 % |
2018. 04. 01. | 17,80 % |
2018. 05. 01. | 18,40 % |
2018. 06. 01. | 18,30 % |
2018. 07. 01. | 18,10 % |
2018. 08. 01. | 17,50 % |
2018. 09. 01. | 15,80 % |
2018. 10. 01. | 14,20 % |
2018. 11. 01. | 12,70 % |
2018. 12. 01. | 12,10 % |
2019. 01. 01. | 12,60 % |
2019. 02. 01. | 12,70 % |
2019. 03. 01. | 12,80 % |
2019. 04. 01. | 12,80 % |
2019. 05. 01. | 12,50 % |
2019. 06. 01. | 12,60 % |
2019. 07. 01. | 11,90 % |
2019. 08. 01. | 11,00 % |
2019. 09. 01. | 10,70 % |
2019. 10. 01. | 11,40 % |
2019. 11. 01. | 12,00 % |
2019. 12. 01. | 13,00 % |
2020. 01. 01. | 14,30 % |
2020. 02. 01. | 15,00 % |
2020. 03. 01. | 16,10 % |
2020. 04. 01. | 21,40 % |
2020. 05. 01. | 20,70 % |
2020. 06. 01. | 18,50 % |
2020. 07. 01. | 17,50 % |
2020. 08. 01. | 17,30 % |
2020. 09. 01. | 17,40 % |
2020. 10. 01. | 17,30 % |
2020. 11. 01. | 17,00 % |
2020. 12. 01. | 17,00 % |
2021. 01. 01. | 16,70 % |
2021. 02. 01. | 16,50 % |
2021. 03. 01. | 15,90 % |
2021. 04. 01. | 15,20 % |
2021. 05. 01. | 15,50 % |
2021. 06. 01. | 15,80 % |
2021. 07. 01. | 15,70 % |
2021. 08. 01. | 16,00 % |
2021. 09. 01. | 16,00 % |
2021. 10. 01. | 15,90 % |
2021. 11. 01. | 15,80 % |
2021. 12. 01. | 14,50 % |
2022. 01. 01. | 13,00 % |
2022. 02. 01. | 12,10 % |
2022. 03. 01. | 11,30 % |
2022. 04. 01. | 10,90 % |
2022. 05. 01. | 11,10 % |
2022. 06. 01. | 11,10 % |
2022. 07. 01. | 11,00 % |
2022. 08. 01. | 10,70 % |
2022. 09. 01. | 10,00 % |
2022. 10. 01. | 9,00 % |
2022. 11. 01. | 8,90 % |
2022. 12. 01. | 9,00 % |
2023. 01. 01. | 9,00 % |
2023. 02. 01. | 9,10 % |
2023. 03. 01. | 9,60 % |
2023. 04. 01. | 10,90 % |
2023. 05. 01. | 12,00 % |
2023. 06. 01. | 12,80 % |
2023. 07. 01. | 13,40 % |
2023. 08. 01. | 13,70 % |
2023. 09. 01. | 13,60 % |
2023. 10. 01. | 13,90 % |
2023. 11. 01. | 13,80 % |
2023. 12. 01. | 14,10 % |
2024. 01. 01. | 15,00 % |
2024. 02. 01. | 15,00 % |
2024. 03. 01. | 14,30 % |
2024. 04. 01. | 13,10 % |
2024. 05. 01. | 12,10 % |
2024. 06. 01. | 11,80 % |
2024. 07. 01. | 11,90 % |
2024. 08. 01. | 11,40 % |
Fiatalok munkanélküliségi rátája Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 08. 01. | 11,4 % |
2024. 07. 01. | 11,9 % |
2024. 06. 01. | 11,8 % |
2024. 05. 01. | 12,1 % |
2024. 04. 01. | 13,1 % |
2024. 03. 01. | 14,3 % |
2024. 02. 01. | 15 % |
2024. 01. 01. | 15 % |
2023. 12. 01. | 14,1 % |
2023. 11. 01. | 13,8 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Fiatalok munkanélküliségi rátája-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇬 Állásajánlatok | 18 725 | 18 408 | Negyedév |
🇧🇬 Állásajánlatok aránya | 0,8 % | 0,7 % | Negyedév |
🇧🇬 Bérek | 2276 BGN/Month | 2310 BGN/Month | Havi |
🇧🇬 Foglalkoztatási ráta | 53,2 % | 52,8 % | Negyedév |
🇧🇬 Foglalkoztatottak | 2,93 Mió. | 2,907 Mió. | Negyedév |
🇧🇬 Foglalkoztatottsági változás | 0,5 % | 0,2 % | Negyedév |
🇧🇬 Gyártási bérek | 1921 BGN/Month | 1937 BGN/Month | Havi |
🇧🇬 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 2,4 % | 2,2 % | Negyedév |
🇧🇬 Minimálbérek | 477,04 EUR/Month | 477,04 EUR/Month | Negyedév |
🇧🇬 Munkaerőköltségek | 201,405 points | 212,548 points | Negyedév |
🇧🇬 Munkanélküli személyek | 154 271 | 161 049 | Havi |
🇧🇬 Munkanélküliségi ráta | 5,4 % | 5,7 % | Havi |
🇧🇬 Munkavállalási arány | 55,5 % | 55,4 % | Negyedév |
🇧🇬 Népesség | 6,45 Mió. | 6,45 Mió. | Évente |
🇧🇬 Női nyugdíjkorhatár | 62,17 Years | 62 Years | Évente |
🇧🇬 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 64,58 Years | 64,5 Years | Évente |
🇧🇬 Részmunkaidő | 41 800 | 42 700 | Negyedév |
🇧🇬 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 2,757 Mió. | 2,768 Mió. | Negyedév |
🇧🇬 Termelékenység | 124,884 points | 124,286 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Fiatalok munkanélküliségi rátája?
Az ifjúsági munkanélküliségi ráta különös figyelmet érdemel a makrogazdasági elemzések során, hiszen alapvető jelentőséggel bír a gazdaság egészségi állapotának és jövőbeli fejlődési lehetőségeinek vizsgálata szempontjából. Az Eulerpool oldalán nagy hangsúlyt fektetünk a makrogazdasági adatok pontos és átfogó megjelenítésére, és különösen fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok munkanélküliségi helyzetéről részletes képet adjunk. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta a 15 és 24 év közötti korosztály munkanélküliségi arányát mutatja, és széleskörűen alkalmazzák a gazdasági kutatók, politikai döntéshozók és munkaerő-piaci elemzők egyaránt. Ez az indikátor rendkívül fontos, mivel a fiatalok munkanélkülisége nem csupán gazdasági, de társadalmi és politikai hatásokkal is jár. Amikor a fiatalok nem tudják megkezdeni vagy folytatni a munkájukat, az elmaradt gazdasági növekedésen túl súlyos társadalmi problémák is felszínre kerülhetnek, mint például a szociális kirekesztettség, a bűnözés növekedése, vagy az elvándorlás fokozódása. A makrogazdasági adatok tanulmányozása során kulcsfontosságú megérteni az ifjúsági munkanélküliség okait és következményeit. Az ifjúsági munkanélküliség szoros összefüggésben állhat az oktatási rendszer hiányosságaival, a gazdasági válságok hatásaival, a munkaerőpiac rugalmasságával, valamint a munkaadók keresleti és kínálati tényezőivel. Például egy ország gazdasági válsága gyakran súlyos csapást mér a fiatal munkaerőre, mivel az új belépők kevésbé rendelkeznek munkatapasztalattal és szakmai kapcsolatrendszerekkel. Az oktatási rendszerben meglévő hiányosságok – mint például a gyakorlati tudás hiánya vagy a piaci igényeknek nem megfelelő képzési kínálat – szintén jelentősen hozzájárulhatnak a fiatalok munkanélküliségéhez. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta mint makrogazdasági mutató értelmezésénél figyelembe kell venni a regionális eltéréseket is. Nemcsak országos szinten, hanem regionális bontásban is jelentős különbségek tapasztalhatók, amelyek többnyire az adott régió gazdasági fejlettségét tükrözik. Az Eulerpool oldalon részletesen nyomon követhetők ezek az eltérések is, ami különösen hasznos lehet a helyi döntéshozók és gazdasági szereplők számára. A fiatalok munkanélküliségének kezelésére különböző gazdaságpolitikai eszközök állnak rendelkezésre. Az egyik leghatékonyabb módszer az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti átmenetet segítő programok bevezetése és támogatása. Ezek a programok lehetőséget biztosítanak a fiatalok számára a gyakornoki pozíciók, szakmai gyakorlatok, illetve olyan képzések elérésére, amelyek konkrét munkahelyi képességeket és készségeket nyújtanak. Ezen kívül a fiatal vállalkozók támogatása, az innovatív start-up cégek ösztönzése, valamint a kkv-k (kis- és középvállalkozások) fejlesztése is hatékony eszközként szolgálhat az ifjúsági munkanélküliség csökkentése érdekében. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta csökkentése hosszú távon pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre és a társadalmi jólétre. Amikor a fiatalok sikeresen integrálódnak a munkaerőpiacon, képességeik és tehetségük teljes mértékben kihasználhatóvá válik, ami növeli az általános termelékenységet és innovációt. Emellett csökken a szociális támogatások iránti igény, amely további megtakarításokat és források átcsoportosítását teszi lehetővé a gazdasági fejlődés szempontjából fontos területekre. Az Eulerpool oldalán részletes adatokat és elemzéseket találhat az ifjúsági munkanélküliségi rátáról, amelyek segítik a gazdasági szereplőket és döntéshozókat a megalapozottabb és hatékonyabb stratégiák kidolgozásában. Adatbázisunkban megtalálhatók nemcsak az aktuális mutatók, hanem történelmi adatok és trendek is, amelyek hozzájárulnak a globális és regionális gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez. Összegzésképpen elmondható, hogy az ifjúsági munkanélküliségi ráta a makrogazdasági elemzések egyik alapvető és kulcsfontosságú mutatója. A fiatalok munkanélkülisége nemcsak az egyéni életekre gyakorol döntő befolyást, hanem jelentős gazdasági és társadalmi hatásai is vannak. A megfelelő adatgyűjtés és elemzés alapvető feltétele a hatékony gazdaságpolitikai beavatkozások kidolgozásának, amelyek támogatják a fiatalokat a munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésben. Az Eulerpool weboldala ebben a tekintetben megbízható információforrás és elemző eszköz, amely segít a döntéshozóknak a makrogazdasági trendek felismerésében és az optimális stratégiák meghatározásában.