Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Bulgária Nyugdíjkorhatár férfiak
Árfolyam
A Bulgária jelenlegi Nyugdíjkorhatár férfiak értéke 64,58 évs. Bulgária Nyugdíjkorhatár férfiak értéke 2024. 01. 01.-én 64,58 évs-ra nőtt, miután 2023. 01. 01. 64,5 évs volt. 2000. 01. 01. és 2024. 01. 01. között az átlagos GDP Bulgária az 63,24 évs volt. A mindenkori csúcsot 2024. 01. 01.-én 64,58 évs értékkel érték el, míg a legalacsonyabb értéket 2000. 01. 01. mentették el 60,50 évs értékkel.
Nyugdíjkorhatár férfiak ·
Max
Nyugdíjkorhatár férfiaknak | |
---|---|
2000. 01. 01. | 60,50 Years |
2001. 01. 01. | 61,00 Years |
2002. 01. 01. | 61,50 Years |
2003. 01. 01. | 62,00 Years |
2004. 01. 01. | 62,50 Years |
2005. 01. 01. | 63,00 Years |
2006. 01. 01. | 63,00 Years |
2007. 01. 01. | 63,00 Years |
2008. 01. 01. | 63,00 Years |
2009. 01. 01. | 63,00 Years |
2010. 01. 01. | 63,00 Years |
2011. 01. 01. | 63,00 Years |
2012. 01. 01. | 63,33 Years |
2013. 01. 01. | 63,67 Years |
2014. 01. 01. | 63,67 Years |
2015. 01. 01. | 63,67 Years |
2016. 01. 01. | 63,83 Years |
2017. 01. 01. | 64,00 Years |
2018. 01. 01. | 64,08 Years |
2019. 01. 01. | 64,17 Years |
2020. 01. 01. | 64,25 Years |
2021. 01. 01. | 64,33 Years |
2022. 01. 01. | 64,42 Years |
2023. 01. 01. | 64,50 Years |
2024. 01. 01. | 64,58 Years |
Nyugdíjkorhatár férfiak Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 01. 01. | 64,58 évs |
2023. 01. 01. | 64,5 évs |
2022. 01. 01. | 64,42 évs |
2021. 01. 01. | 64,33 évs |
2020. 01. 01. | 64,25 évs |
2019. 01. 01. | 64,17 évs |
2018. 01. 01. | 64,08 évs |
2017. 01. 01. | 64 évs |
2016. 01. 01. | 63,83 évs |
2015. 01. 01. | 63,67 évs |
Hasonló makrogazdasági mutatók Nyugdíjkorhatár férfiak-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇬 Állásajánlatok | 18 725 | 18 408 | Negyedév |
🇧🇬 Állásajánlatok aránya | 0,8 % | 0,7 % | Negyedév |
🇧🇬 Bérek | 2276 BGN/Month | 2310 BGN/Month | Havi |
🇧🇬 Foglalkoztatási ráta | 53,2 % | 52,8 % | Negyedév |
🇧🇬 Foglalkoztatottak | 2,93 Mió. | 2,907 Mió. | Negyedév |
🇧🇬 Foglalkoztatottsági változás | 0,5 % | 0,2 % | Negyedév |
🇧🇬 Gyártási bérek | 1921 BGN/Month | 1937 BGN/Month | Havi |
🇧🇬 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 2,4 % | 2,2 % | Negyedév |
🇧🇬 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 11,1 % | 11,4 % | Havi |
🇧🇬 Minimálbérek | 477,04 EUR/Month | 477,04 EUR/Month | Negyedév |
🇧🇬 Munkaerőköltségek | 201,405 points | 212,548 points | Negyedév |
🇧🇬 Munkanélküli személyek | 154 271 | 161 049 | Havi |
🇧🇬 Munkanélküliségi ráta | 5,4 % | 5,7 % | Havi |
🇧🇬 Munkavállalási arány | 55,5 % | 55,4 % | Negyedév |
🇧🇬 Népesség | 6,45 Mió. | 6,45 Mió. | Évente |
🇧🇬 Női nyugdíjkorhatár | 62,17 Years | 62 Years | Évente |
🇧🇬 Részmunkaidő | 41 800 | 42 700 | Negyedév |
🇧🇬 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 2,757 Mió. | 2,768 Mió. | Negyedév |
🇧🇬 Termelékenység | 124,884 points | 124,286 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Nyugdíjkorhatár férfiak?
A "Nyugdíjkorhatár Férfiak" a makrogazdasági mutatók egyik legfontosabb kategóriája, amely jelentős hatással van a gazdasági politikákra, a munkaerőpiacra és az egyéni életkörülményekre. Az eulerpool weboldalon igyekszünk átfogó és részletes adatokat szolgáltatni ebben a kritikus kérdésben, hogy felhasználóink tájékozott döntéseket hozhassanak. Az alábbiakban a nyugdíjkorhatár férfiakra gyakorolt hatásait, trendjeit és releváns gazdasági tényezőit tárgyaljuk. Az első és talán legismertebb hatás, amit a nyugdíjkorhatár emelkedésével kapcsolatban tapasztalhatunk, a munkaerőpiacon jelentkezik. Amikor a férfiak később vonulnak nyugdíjba, hosszabb ideig maradnak a munkaerőpiacon, ami befolyásolja a foglalkoztatás szintjét, a munkanélküliségi rátát és az általános gazdasági aktivitást. Ez a trend különösen fontos lehet a fejlett országokban, ahol a népesség elöregedik, és egyre nagyobb nyomás nehezedik a nyugdíjrendszerre. A munkaerőpiacon való hosszabb tartózkodás segíthet enyhíteni ezt a nyomást, miközben fenntartja a gazdaság dinamizmusát. A nyugdíjkorhatár férfiakra gyakorolt hatása azonban nem csupán a munkaerőpiaci mutatókban érhető tetten. Jelentős hatással van az egyének pénzügyi helyzetére és jólétére is. Például, ha valaki később vonul nyugdíjba, hosszabb időn keresztül részesülhet magasabb bérekből, ami javíthatja az életszínvonalát és növelheti a megtakarításait. Ezzel szemben, ha valaki korán nyugdíjba vonul, hosszabb időn keresztül kell támaszkodnia a nyugdíjból származó jövedelemre, ami kisebb anyagi mozgásteret biztosít. Nem szabad megfeledkezni a munkáltatókra gyakorolt hatásokról sem. A nyugdíjkorhatár emelkedése arra késztetheti a vállalatokat, hogy felülvizsgálják humánerőforrás-stratégiáikat, különös tekintettel az idősebb munkavállalók igényeire. Ebből következően, a továbbképzés és átképzés fontossága előtérbe kerülhet, hiszen az idősebb munkavállalóknak is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy modern és releváns készségekkel rendelkezzenek. Ez testedző lehet, mely hosszú távú versenyelőnyt biztosíthat a vállalatok számára, akik felkészültek az idősödő munkaerő kezelésére. A nyugdíjkorhatár férfiakra gyakorolt hatása továbbá szociális és egészségügyi kontextusban is vizsgálható. Minél tovább dolgozik valaki, annál nagyobb valószínűséggel maradnak aktívak és egészségesek. Az aktív életmód és a szellemi kihívások késleltethetik bizonyos betegségek kialakulását, ami hosszú távon csökkentheti az egészségügyi kiadásokat. Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy bizonyos fizikai munkák esetében a hosszabb munkavégzés komoly egészségügyi kockázatokkal járhat. A nyugdíjkorhatár és az állami nyugdíjrendszerek közötti kapcsolat szintén jelentős. A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében számos országban megemelték a nyugdíjkorhatárt, ami hosszabb távon csökkentheti a nyugdíjrendszerre nehezedő terheket. Az állami nyugdíjrendszer finanszírozása szempontjából rendkívül fontos, hogy a férfiak hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon, mivel így több járulékot fizetnek, miközben később veszik igénybe a nyugdíjszolgáltatásokat. Nem elhanyagolható az intergenerációs kapcsolat és az idősebb generációk szerepe a családban, különösen az unokák nevelésében és a családi támogatásban. Ahogy a nyugdíjkorhatár emelkedik, a nagyszülők és idősebb férfi családtagok aktív szerepvállalása is változhat. Ez befolyásolhatja a gyermekgondozási rendszereket és a családi dinamizmust, különösen olyan társadalmakban, ahol a családi egységek fontosabbak a szociális ellátás tekintetében. Az eulerpool célja, hogy a makrogazdasági mutatók közül a "Nyugdíjkorhatár Férfiak" kategóriát átláthatóan és részletesen mutassa be, segítve a gazdasági elemzőket, politikai döntéshozókat és a társadalom tagjait, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozott döntéseket hozhassanak. Az oldalunkon található adatok folyamatosan frissülnek, és lehetőséget biztosítanak a különböző országok, régiók és szektorok közötti összehasonlításra. Összefoglalva, a nyugdíjkorhatár emelése férfiak esetében egy rendkívül komplex és többdimenziós makrogazdasági jelenség, amely számos gazdasági, szociális és egészségügyi területet érint. Az eulerpool célja, hogy felhasználóinak a lehető legátfogóbb és legmegbízhatóbb adatokat nyújtsa, hogy minden érintett magabiztosan tájékozódhasson és döntéseket hozhasson. A "Nyugdíjkorhatár Férfiak" kategória alapos megértése nélkülözhetetlen eszköze lehet mind a gazdasági elemzőknek, mind a politikai döntéshozóknak a fenntartható és versenyképes gazdasági jövő megteremtésében.