Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Bosznia-Hercegovina Regisztrált munkanélküliségi ráta
Árfolyam
A Bosznia-Hercegovina jelenlegi Regisztrált munkanélküliségi ráta értéke 28,74 %. A Bosznia-Hercegovina Regisztrált munkanélküliségi ráta csökkent 2023. 11. 01.-ra 28,74 %-ra, miután 2023. 10. 01.-án/én 28,85 % volt. 2007. 02. 01. és 2023. 12. 01. között az átlagos GDP Bosznia-Hercegovina-ban 39,00 % volt. A történelmi csúcsot 2013. 02. 01.-án/én érte el 46,10 %-val/vel, míg a legalacsonyabb értéket 2023. 11. 01.-án/én rögzítették 28,74 %-val/vel.
Regisztrált munkanélküliségi ráta ·
Max
Regisztrált munkanélküliségi ráta | |
---|---|
2007. 02. 01. | 44,93 % |
2007. 03. 01. | 44,74 % |
2007. 04. 01. | 44,73 % |
2007. 05. 01. | 44,35 % |
2007. 06. 01. | 44,24 % |
2007. 07. 01. | 43,72 % |
2007. 08. 01. | 43,60 % |
2007. 09. 01. | 43,50 % |
2007. 10. 01. | 43,36 % |
2007. 11. 01. | 43,12 % |
2007. 12. 01. | 42,86 % |
2008. 01. 01. | 40,77 % |
2008. 02. 01. | 40,30 % |
2008. 03. 01. | 39,93 % |
2008. 04. 01. | 39,37 % |
2008. 05. 01. | 39,03 % |
2008. 06. 01. | 41,00 % |
2008. 07. 01. | 40,92 % |
2008. 08. 01. | 40,75 % |
2008. 09. 01. | 40,49 % |
2008. 10. 01. | 40,31 % |
2008. 11. 01. | 40,36 % |
2008. 12. 01. | 40,63 % |
2009. 01. 01. | 40,17 % |
2009. 02. 01. | 40,35 % |
2009. 03. 01. | 40,54 % |
2009. 04. 01. | 40,56 % |
2009. 05. 01. | 41,44 % |
2009. 06. 01. | 41,56 % |
2009. 07. 01. | 41,84 % |
2009. 08. 01. | 42,13 % |
2009. 09. 01. | 42,14 % |
2009. 10. 01. | 42,28 % |
2009. 11. 01. | 42,43 % |
2009. 12. 01. | 42,67 % |
2010. 01. 01. | 42,39 % |
2010. 02. 01. | 42,60 % |
2010. 03. 01. | 42,62 % |
2010. 04. 01. | 42,45 % |
2010. 05. 01. | 43,07 % |
2010. 06. 01. | 43,05 % |
2010. 07. 01. | 43,24 % |
2010. 08. 01. | 43,36 % |
2010. 09. 01. | 43,19 % |
2010. 10. 01. | 42,99 % |
2010. 11. 01. | 43,06 % |
2010. 12. 01. | 42,75 % |
2011. 01. 01. | 43,07 % |
2011. 02. 01. | 43,13 % |
2011. 03. 01. | 43,30 % |
2011. 04. 01. | 43,28 % |
2011. 05. 01. | 43,14 % |
2011. 06. 01. | 43,07 % |
2011. 07. 01. | 43,17 % |
2011. 08. 01. | 43,40 % |
2011. 09. 01. | 43,32 % |
2011. 10. 01. | 43,43 % |
2011. 11. 01. | 43,57 % |
2011. 12. 01. | 43,83 % |
2012. 01. 01. | 44,00 % |
2012. 02. 01. | 44,17 % |
2012. 03. 01. | 44,07 % |
2012. 04. 01. | 43,92 % |
2012. 05. 01. | 43,78 % |
2012. 06. 01. | 43,80 % |
2012. 07. 01. | 43,91 % |
2012. 08. 01. | 44,28 % |
2012. 09. 01. | 44,21 % |
2012. 10. 01. | 44,27 % |
2012. 11. 01. | 44,38 % |
2012. 12. 01. | 45,88 % |
2013. 01. 01. | 45,99 % |
2013. 02. 01. | 46,10 % |
2013. 03. 01. | 44,70 % |
2013. 04. 01. | 44,53 % |
2013. 05. 01. | 44,41 % |
2013. 06. 01. | 44,41 % |
2013. 07. 01. | 44,64 % |
2013. 08. 01. | 44,96 % |
2013. 09. 01. | 44,81 % |
2013. 10. 01. | 44,67 % |
2013. 11. 01. | 44,50 % |
2013. 12. 01. | 44,54 % |
2014. 01. 01. | 44,61 % |
2014. 02. 01. | 44,38 % |
2014. 03. 01. | 44,09 % |
2014. 04. 01. | 43,63 % |
2014. 05. 01. | 43,73 % |
2014. 06. 01. | 43,77 % |
2014. 07. 01. | 43,89 % |
2014. 08. 01. | 44,05 % |
2014. 09. 01. | 43,70 % |
2014. 10. 01. | 43,64 % |
2014. 11. 01. | 43,62 % |
2014. 12. 01. | 43,60 % |
2015. 01. 01. | 43,81 % |
2015. 02. 01. | 43,78 % |
2015. 03. 01. | 43,59 % |
2015. 04. 01. | 43,30 % |
2015. 05. 01. | 43,05 % |
2015. 06. 01. | 43,02 % |
2015. 07. 01. | 43,20 % |
2015. 08. 01. | 43,15 % |
2015. 09. 01. | 42,97 % |
2015. 10. 01. | 42,72 % |
2015. 11. 01. | 42,73 % |
2015. 12. 01. | 42,90 % |
2016. 01. 01. | 42,89 % |
2016. 02. 01. | 42,76 % |
2016. 03. 01. | 42,36 % |
2016. 04. 01. | 41,98 % |
2016. 05. 01. | 41,80 % |
2016. 06. 01. | 41,57 % |
2016. 07. 01. | 41,65 % |
2016. 08. 01. | 41,72 % |
2016. 09. 01. | 41,25 % |
2016. 10. 01. | 40,96 % |
2016. 11. 01. | 40,90 % |
2016. 12. 01. | 40,87 % |
2017. 01. 01. | 40,01 % |
2017. 02. 01. | 39,94 % |
2017. 03. 01. | 39,35 % |
2017. 04. 01. | 38,86 % |
2017. 05. 01. | 38,35 % |
2017. 06. 01. | 38,19 % |
2017. 07. 01. | 38,16 % |
2017. 08. 01. | 38,18 % |
2017. 09. 01. | 37,73 % |
2017. 10. 01. | 37,55 % |
2017. 11. 01. | 37,37 % |
2017. 12. 01. | 37,43 % |
2018. 01. 01. | 37,55 % |
2018. 02. 01. | 37,41 % |
2018. 03. 01. | 36,99 % |
2018. 04. 01. | 36,54 % |
2018. 05. 01. | 35,93 % |
2018. 06. 01. | 35,73 % |
2018. 07. 01. | 35,86 % |
2018. 08. 01. | 35,89 % |
2018. 09. 01. | 35,33 % |
2018. 10. 01. | 34,95 % |
2018. 11. 01. | 34,78 % |
2018. 12. 01. | 34,75 % |
2019. 01. 01. | 34,48 % |
2019. 02. 01. | 34,42 % |
2019. 03. 01. | 33,99 % |
2019. 04. 01. | 33,35 % |
2019. 05. 01. | 32,90 % |
2019. 06. 01. | 33,06 % |
2019. 07. 01. | 33,13 % |
2019. 08. 01. | 33,25 % |
2019. 09. 01. | 32,91 % |
2019. 10. 01. | 32,71 % |
2019. 11. 01. | 32,57 % |
2019. 12. 01. | 32,61 % |
2020. 01. 01. | 32,75 % |
2020. 02. 01. | 32,62 % |
2020. 03. 01. | 32,41 % |
2020. 04. 01. | 34,15 % |
2020. 05. 01. | 34,50 % |
2020. 06. 01. | 34,38 % |
2020. 07. 01. | 34,55 % |
2020. 08. 01. | 34,85 % |
2020. 09. 01. | 34,14 % |
2020. 10. 01. | 33,77 % |
2020. 11. 01. | 33,65 % |
2020. 12. 01. | 33,69 % |
2021. 01. 01. | 33,89 % |
2021. 02. 01. | 33,68 % |
2021. 03. 01. | 33,40 % |
2021. 04. 01. | 33,08 % |
2021. 05. 01. | 32,64 % |
2021. 06. 01. | 32,42 % |
2021. 07. 01. | 32,54 % |
2021. 08. 01. | 32,42 % |
2021. 09. 01. | 31,73 % |
2021. 10. 01. | 31,50 % |
2021. 11. 01. | 31,17 % |
2021. 12. 01. | 31,04 % |
2022. 01. 01. | 31,02 % |
2022. 02. 01. | 30,92 % |
2022. 03. 01. | 30,66 % |
2022. 04. 01. | 30,26 % |
2022. 05. 01. | 30,10 % |
2022. 06. 01. | 29,99 % |
2022. 07. 01. | 30,17 % |
2022. 08. 01. | 30,17 % |
2022. 09. 01. | 31,53 % |
2022. 10. 01. | 31,12 % |
2022. 11. 01. | 29,52 % |
2022. 12. 01. | 29,54 % |
2023. 01. 01. | 30,42 % |
2023. 02. 01. | 29,43 % |
2023. 03. 01. | 29,28 % |
2023. 04. 01. | 29,03 % |
2023. 05. 01. | 28,90 % |
2023. 06. 01. | 28,96 % |
2023. 07. 01. | 29,24 % |
2023. 08. 01. | 29,33 % |
2023. 09. 01. | 28,90 % |
2023. 10. 01. | 28,85 % |
2023. 11. 01. | 28,74 % |
Regisztrált munkanélküliségi ráta Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 11. 01. | 28,74 % |
2023. 10. 01. | 28,85 % |
2023. 09. 01. | 28,9 % |
2023. 08. 01. | 29,33 % |
2023. 07. 01. | 29,24 % |
2023. 06. 01. | 28,96 % |
2023. 05. 01. | 28,9 % |
2023. 04. 01. | 29,03 % |
2023. 03. 01. | 29,28 % |
2023. 02. 01. | 29,43 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Regisztrált munkanélküliségi ráta-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇦 Átlagos heti munkaórák | 41,8 Hours | 42 Hours | Negyedév |
🇧🇦 Bérek | 2159 BAM/Month | 2157 BAM/Month | Havi |
🇧🇦 Bérnövekedés | 11,2 % | 7,6 % | Havi |
🇧🇦 Foglalkoztatási ráta | 42,5 % | 41,9 % | Negyedév |
🇧🇦 Foglalkoztatottak | 847 865 | 853 166 | Havi |
🇧🇦 Gyártási bérek | 1649 BAM/Month | 1614 BAM/Month | Havi |
🇧🇦 Minimálbérek | 596 BAM/Month | 596 BAM/Month | Évente |
🇧🇦 Munkanélküli személyek | 328 674 | 325 568 | Havi |
🇧🇦 Munkanélküliségi ráta | 12,7 % | 13,6 % | Negyedév |
🇧🇦 Munkavállalási arány | 49 % | 48,4 % | Negyedév |
🇧🇦 Népesség | 3,427 Mió. | 3,434 Mió. | Évente |
🇧🇦 Részmunkaidő | 33 000 | 30 000 | Negyedév |
🇧🇦 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 1,221 Mió. | 1,163 Mió. | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Regisztrált munkanélküliségi ráta?
A `Regisztrált Munkanélküliségi Ráta` egy kulcsfontosságú mutató, amely kifejezi az álláskeresők arányát az aktív munkaerő-piacon regisztrált összes munkavállalóhoz képest. Ez a mutató jelentős szerepet játszik a munkaerőpiaci és makrogazdasági elemzésekben, hiszen lehetővé teszi a gazdaság állapotának, a munkaerőpiac irányainak és a gazdasági ciklusoknak a részletesebb megértését. A munkanélküliség mindig is fontos témája volt a gazdaságtudománynak, mivel közvetlen hatással van a társadalmi jólétre, a fogyasztói keresletre és a gazdasági növekedésre. A regisztrált munkanélküliségi ráta különösen hasznos az elemzők és a döntéshozók számára, mivel az objektív adatokat szolgáltat a munkaerőpiac aktuális helyzetéről és trendjeiről. Az Eulerpool oldalán található makrogazdasági adatbázisunkban a regisztrált munkanélküliségi ráta részletesen elemzett adatokkal és grafikonokkal áll rendelkezésre, amelyek elősegítik a felhasználók számára a mélyebb betekintést és az adatok kontextusba helyezését. Ezen adatok felhasználásával a felhasználók képesek azonosítani a munkanélküliségi ráta ingadozásainak okait, valamint megérteni, milyen gazdasági tényezők befolyásolják leginkább ezeket az ingadozásokat. A regisztrált munkanélküliek közé tartoznak azok az egyének, akik aktívan keresnek munkát és regisztráltak valamelyik állami vagy magán munkaközvetítőnél. Ez az adat nem tartalmazza azokat, akik feladták a munkakeresést vagy akik nem regisztráltak hivatalosan, így a regisztrált munkanélküliségi ráta általában alacsonyabb lehet más munkanélküliségi ráta mutatókhoz képest, mint például a kiterjesztett munkanélküliségi ráta. A regisztrált munkanélküliségi rátát gyakran használják gazdaságpolitikai elemzésekben és vizsgálatokban is, mivel közvetlen kapcsolatban áll az államháztartási politikák, mint például a munkanélküli-segélyek és az új munkahelyteremtési programok hatékonyságának mérésével. Az adatok gyakori elemzése és nyomon követése lehetővé teszi a kormányzat és az önkormányzatok számára, hogy időben és hatékonyan reagáljanak a munkanélküliség növekedésére vagy csökkenésére. Az Eulerpool oldalán a felhasználók könnyedén követhetik a regisztrált munkanélküliségi ráta időbeli változásait, historikus adatokat és előrejelzéseket is megjelenítve. A munkaerőpiaci adatok elemzésekor fontos figyelembe venni a makrogazdasági mutatók közötti összefüggéseket is, mint például a GDP növekedési ütemét, az inflációt és az ipari termelést. Ezek a mutatók szorosan összefonódnak, és együttesen átfogó képet adnak a gazdaság teljesítményéről. A regisztrált munkanélküliségi ráta alakulása különböző gazdasági ciklusokban is eltérő képet mutathat. Például egy gazdasági fellendülés időszakában csökkenhet a munkanélküliségi ráta, mivel az üzleti tevékenység növekedése munkaerő-keresletet generál. Ezzel szemben egy gazdasági recesszió idején a munkahelyek száma csökken, ami növeli a munkanélküliek számát. Ezen mutató hosszan tartó magas szintje gyakran társul olyan társadalmi problémákkal, mint a szegénység, a bűnözés növekedése és a társadalmi feszültségek. Számos ország politikai prioritásként kezeli a munkanélküliség csökkentését, ezért különböző gazdaságpolitikai eszközöket alkalmaznak a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében, például adócsökkentéseket, támogatások és ösztönző programok bevezetését. Az Eulerpool szakértői folyamatosan frissítik és elemzik a regisztrált munkanélküliségi ráta adatait, biztosítva, hogy a felhasználók mindig naprakész és pontos információkhoz jussanak. Az adatok vizualizálásával és filterezési lehetőségeivel a felhasználók testreszabott elemzéseket készíthetnek, amelyek segítségével részletes és célzott gazdasági elemzéseket végezhetnek. Összegzésül, a `Regisztrált Munkanélküliségi Ráta` rendkívül fontos mutató a munkaerőpiac és a makrogazdasági egészségi állapotának elemzéséhez. Az Eulerpool oldalán elérhető részletes adatok és elemzések lehetőséget biztosítanak, hogy a felhasználók mélységében megértsék a munkanélküliség trendjeit és azok hatásait a gazdaságra. A regisztrált munkanélküliségi ráta alakulásának nyomon követése elengedhetetlen a gazdaságpolitikai döntéshozatal során, és kulcsfontosságú a gazdasági stabilitás és növekedés elérése érdekében.