Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Bhutan Költségvetési kiadások
Árfolyam
A jelenlegi értéke a Költségvetési kiadások Bhutan 69,157 milliárd BTN. A Költségvetési kiadások Bhutan csökkent 69,157 milliárd BTN-ra 2021. 01. 01., miután 70,836 milliárd BTN volt 2020. 01. 01.. 2002. 01. 01. és 2022. 01. 01. között az átlagos GDP Bhutan-ban 36,61 milliárd BTN volt. A minden idők legmagasabb értékét 2020. 01. 01.-kor érték el, ami 70,84 milliárd BTN volt, míg a legalacsonyabb értéket 2002. 01. 01.-kor rögzítették, ami 9,95 milliárd BTN volt.
Költségvetési kiadások ·
Max
Állami kiadások | |
---|---|
2002. 01. 01. | 9,95 milliárd BTN |
2003. 01. 01. | 10,53 milliárd BTN |
2004. 01. 01. | 12,89 milliárd BTN |
2005. 01. 01. | 13,77 milliárd BTN |
2006. 01. 01. | 15,80 milliárd BTN |
2007. 01. 01. | 17,91 milliárd BTN |
2008. 01. 01. | 22,35 milliárd BTN |
2009. 01. 01. | 29,89 milliárd BTN |
2010. 01. 01. | 29,84 milliárd BTN |
2011. 01. 01. | 33,69 milliárd BTN |
2012. 01. 01. | 34,90 milliárd BTN |
2013. 01. 01. | 37,77 milliárd BTN |
2014. 01. 01. | 36,48 milliárd BTN |
2015. 01. 01. | 44,69 milliárd BTN |
2016. 01. 01. | 48,02 milliárd BTN |
2017. 01. 01. | 56,33 milliárd BTN |
2018. 01. 01. | 46,72 milliárd BTN |
2019. 01. 01. | 57,99 milliárd BTN |
2020. 01. 01. | 70,84 milliárd BTN |
2021. 01. 01. | 69,16 milliárd BTN |
Költségvetési kiadások Története
Dátum | Érték |
---|---|
2021. 01. 01. | 69,157 milliárd BTN |
2020. 01. 01. | 70,836 milliárd BTN |
2019. 01. 01. | 57,989 milliárd BTN |
2018. 01. 01. | 46,725 milliárd BTN |
2017. 01. 01. | 56,331 milliárd BTN |
2016. 01. 01. | 48,018 milliárd BTN |
2015. 01. 01. | 44,688 milliárd BTN |
2014. 01. 01. | 36,476 milliárd BTN |
2013. 01. 01. | 37,773 milliárd BTN |
2012. 01. 01. | 34,901 milliárd BTN |
Hasonló makrogazdasági mutatók Költségvetési kiadások-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇧🇹 államháztartás | -7,8 % of GDP | -6,3 % of GDP | Évente |
🇧🇹 Állami bevételek | 60,469 milliárd BTN | 54,355 milliárd BTN | Évente |
🇧🇹 Az államadósság a GDP-hez viszonyítva | 123,45 % of GDP | 127,33 % of GDP | Évente |
🇧🇹 Az államháztartás értéke | -11,222 milliárd BTN | -15,032 milliárd BTN | Évente |
🇧🇹 Korrupciós index | 68 Points | 68 Points | Évente |
🇧🇹 Korrupciós rangsor | 26 | 25 | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Ázsia
- 🇨🇳Kína
- 🇮🇳India
- 🇮🇩Indonézia
- 🇯🇵Japán
- 🇸🇦Szaúd-Arábia
- 🇸🇬Szingapúr
- 🇰🇷Dél-Korea
- 🇹🇷Törökország
- 🇦🇫Afganisztán
- 🇦🇲Örményország
- 🇦🇿Azerbajdzsán
- 🇧🇭Bahrein
- 🇧🇩Banglades.
- 🇧🇳Brunei
- 🇰🇭Kambodzsa
- 🇹🇱Kelet-Timor
- 🇬🇪Grúzia
- 🇭🇰Hongkong
- 🇮🇷Irán
- 🇮🇶Irak
- 🇮🇱Izrael
- 🇯🇴Jordánia
- 🇰🇿Kazahsztán
- 🇰🇼Kuvait
- 🇰🇬Kirgizisztán
- 🇱🇦Laos
- 🇱🇧Libanon.
- 🇲🇴Makaó
- 🇲🇾Malajzia
- 🇲🇻Maldív-szigetek
- 🇲🇳Mongólia
- 🇲🇲Mianmar
- 🇳🇵Nepál
- 🇰🇵Észak-Korea
- 🇴🇲Omán
- 🇵🇰Pakisztán
- 🇵🇸Palesztina
- 🇵🇭Fülöp-szigetek
- 🇶🇦Katar
- 🇱🇰Srí Lanka
- 🇸🇾Szíria
- 🇹🇼Tajvan
- 🇹🇯Tádzsikisztán
- 🇹🇭Thaiföld
- 🇹🇲Türkmenisztán
- 🇦🇪Egyesült Arab Emírségek
- 🇺🇿Üzbegisztán
- 🇻🇳Vietnam
- 🇾🇪Jemen
Mi a(z) Költségvetési kiadások?
A költségvetési kiadások, mint a makrogazdasági kategória, kiemelten fontosak az állami pénzügyek és a gazdaság politikai irányainak megértésében. Az eulerpool weboldalon a felhasználók pontos és részletes makrogazdasági adatokat találhatnak, amelyek lehetővé teszik a költségvetési politika és a gazdasági növekedés összefüggéseinek mélyreható elemzését. Az alábbiakban részletes bemutatót nyújtunk a "Költségvetési Kiadások" témaköréről magyar nyelven, amely segítségével megérthetők ennek a kategóriának a különféle aspektusai és azok jelentősége. A költségvetési kiadások kifejezés olyan kiadásokat jelöl, amelyeket az állam különböző területeken valósít meg, beleértve az oktatást, egészségügyet, közlekedési infrastruktúrát, honvédelmet, szociális juttatásokat és még sok más fontos közcélt. Az államháztartás kiadásai közvetlen hatással vannak az ország gazdasági növekedésére, a foglalkoztatottsági mutatókra és az inflációra, ezért azok megfelelő tervezése és végrehajtása kulcsfontosságú a makrogazdasági stabilitás szempontjából. Az állami kiadások forrásainak származása első sorban az adók és egyéb állami bevételek begyűjtéséből adódik, de bizonyos esetekben hitelfelvétel is hozzájárulhat a kiadások finanszírozásához. A költségvetés tervezése során a kormány meghatározza, milyen célokra fordítják a beszedett forrásokat az adott pénzügyi évben. A költségvetési kiadások tervezése és elosztása azonban számos kihívást jelenthet, mivel figyelembe kell venni az aktuális gazdasági körülményeket, a lakossági igényeket, valamint a hosszú távú gazdasági célokat is. A költségvetési kiadások nagysága és szerkezete országonként és időszakonként változó lehet, függően a gazdasági helyzettől, politikai döntésektől és egyéb külső tényezőktől. Az országok gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja az államháztartás kiadásait, mivel egy gazdasági krízis vagy recesszió során az államnak gyakran kell növelnie kiadásait a gazdaság élénkítése érdekében. Ilyen időkben a fiskális expanzió politikáját alkalmazhatják, amely során az állam célzott kiadásokat hajt végre az infrastruktúra fejlesztésére, a munkahelyteremtésre és a lakossági fogyasztás ösztönzésére. Az állami kiadások másik fontos aspektusa a multiplikátor hatás, amely azon keresztül fejti ki hatását, hogy az állami kiadások növekedése vitathatatlanul megnövelheti a gazdaság termelésének és jövedelmeinek összegét. Például, egy nagy volumenű közlekedési infrastruktúra projekt nem csak az építőipari foglalkoztatottságot növelheti, hanem közvetetten hatással lehet a szolgáltatási szektorokra és a hosszú távú gazdasági termelékenységre is. A költségvetési kiadások másik lényeges eleme a közszolgáltatások finanszírozása. Az államháztartás által biztosított egészségügy, oktatás, közbiztonság és más közszolgáltatások olyan alapvető elemei a társadalom működésének, amelyek nélkülözhetetlenek a lakosság jólétének és a gazdasági teljesítményének fenntartásához. Az ilyen típusú kiadások hosszú távú pozitív hatásai gyakran meghaladják a közvetlen gazdasági költségeket, mivel hozzájárulnak a társadalmi tőke növekedéséhez és a humántőke fejlesztéséhez. Természetesen a költségvetési kiadások növekedésének vannak korlátai és mellékhatásai is. Az államháztartási hiány növekedése az államadósság növekedését vonhatja maga után, amely hosszú távon pénzügyi terhet jelenthet az állam számára, és csökkentheti a jövőbeli költségvetési rugalmasságot. Emellett az állami kiadások túlzott növekedése inflációs nyomást is generálhat, ami káros hatással lehet a gazdaság stabilitására. Az optimális költségvetési politika kialakítása során a kormányoknak mérlegelniük kell az államháztartási kiadások növekedésének előnyeit és hátrányait, valamint figyelembe kell venniük a gazdasági ciklusok hatásait és a fiskális stabilitás fenntartásának szükségességét. Az eulerpool oldalán elérhető adatok segítségével a felhasználók átfogó képet kaphatnak az egyes országok költségvetési kiadásairól, azok szerkezetéről, és a gazdasági mutatókra gyakorolt hatásokról. Ezen információk birtokában könnyebb a költségvetési politikák elemzése és összehasonlítása. Összefoglalva, a költségvetési kiadások makrogazdasági kategóriája átfogó és komplex terület, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az állami pénzügyek, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét területén. A költségvetési kiadások tervezése és végrehajtása során a döntéshozóknak számos tényezőt kell figyelembe venniük, beleértve a gazdasági helyzetet, politikai célkitűzéseket és a lakosság igényeit. Az eulerpool weboldalon elérhető részletes makrogazdasági adatok és elemzések jelentős segítséget nyújtanak a költségvetési politika megértésében és a gazdasági hatások elemzésében.