Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ausztrália Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kapacitáskihasználtság jelenlegi értéke Ausztrália-ban 83 %. A Kapacitáskihasználtság Ausztrália-ban megnőtt 83 %-ra 2024. 08. 01.-án, miután 82,7 % volt 2024. 07. 01.-án. 1997. 03. 01.-től 2024. 09. 01.-ig az átlagos GDP Ausztrália-ban 81,32 % volt. A rekordmagas értéket 2022. 07. 01. érte el 86,30 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 04. 01. rögzítették 71,45 % értékkel.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1997. 03. 01. | 79,53 % |
1997. 04. 01. | 79,38 % |
1997. 05. 01. | 79,85 % |
1997. 06. 01. | 79,91 % |
1997. 07. 01. | 79,27 % |
1997. 08. 01. | 79,31 % |
1997. 09. 01. | 79,84 % |
1997. 10. 01. | 79,83 % |
1997. 11. 01. | 80,13 % |
1997. 12. 01. | 79,52 % |
1998. 01. 01. | 80,39 % |
1998. 02. 01. | 79,93 % |
1998. 03. 01. | 79,57 % |
1998. 04. 01. | 79,87 % |
1998. 05. 01. | 79,36 % |
1998. 06. 01. | 78,77 % |
1998. 07. 01. | 79,49 % |
1998. 08. 01. | 79,61 % |
1998. 09. 01. | 79,49 % |
1998. 10. 01. | 80,06 % |
1998. 11. 01. | 79,70 % |
1998. 12. 01. | 80,39 % |
1999. 01. 01. | 80,51 % |
1999. 02. 01. | 80,61 % |
1999. 03. 01. | 82,04 % |
1999. 04. 01. | 80,94 % |
1999. 05. 01. | 81,19 % |
1999. 06. 01. | 80,38 % |
1999. 07. 01. | 81,46 % |
1999. 08. 01. | 81,16 % |
1999. 09. 01. | 80,97 % |
1999. 10. 01. | 81,36 % |
1999. 11. 01. | 81,01 % |
1999. 12. 01. | 81,25 % |
2000. 01. 01. | 80,95 % |
2000. 02. 01. | 81,29 % |
2000. 03. 01. | 81,00 % |
2000. 04. 01. | 81,35 % |
2000. 05. 01. | 80,63 % |
2000. 06. 01. | 81,02 % |
2000. 07. 01. | 80,45 % |
2000. 08. 01. | 80,31 % |
2000. 09. 01. | 78,24 % |
2000. 10. 01. | 79,75 % |
2000. 11. 01. | 79,93 % |
2000. 12. 01. | 79,38 % |
2001. 01. 01. | 79,36 % |
2001. 02. 01. | 79,07 % |
2001. 03. 01. | 79,14 % |
2001. 04. 01. | 78,64 % |
2001. 05. 01. | 79,70 % |
2001. 06. 01. | 79,32 % |
2001. 07. 01. | 78,40 % |
2001. 08. 01. | 80,19 % |
2001. 09. 01. | 79,88 % |
2001. 10. 01. | 79,21 % |
2001. 11. 01. | 79,54 % |
2001. 12. 01. | 79,91 % |
2002. 01. 01. | 79,86 % |
2002. 02. 01. | 80,16 % |
2002. 03. 01. | 80,68 % |
2002. 04. 01. | 81,88 % |
2002. 05. 01. | 80,87 % |
2002. 06. 01. | 80,03 % |
2002. 07. 01. | 80,93 % |
2002. 08. 01. | 81,03 % |
2002. 09. 01. | 80,58 % |
2002. 10. 01. | 81,08 % |
2002. 11. 01. | 81,12 % |
2002. 12. 01. | 80,60 % |
2003. 01. 01. | 81,36 % |
2003. 02. 01. | 81,27 % |
2003. 03. 01. | 81,36 % |
2003. 04. 01. | 81,00 % |
2003. 05. 01. | 81,04 % |
2003. 06. 01. | 81,45 % |
2003. 07. 01. | 81,90 % |
2003. 08. 01. | 81,12 % |
2003. 09. 01. | 82,14 % |
2003. 10. 01. | 81,93 % |
2003. 11. 01. | 81,99 % |
2003. 12. 01. | 82,01 % |
2004. 01. 01. | 81,81 % |
2004. 02. 01. | 81,49 % |
2004. 03. 01. | 81,66 % |
2004. 04. 01. | 82,29 % |
2004. 05. 01. | 82,12 % |
2004. 06. 01. | 82,27 % |
2004. 07. 01. | 81,60 % |
2004. 08. 01. | 82,28 % |
2004. 09. 01. | 82,43 % |
2004. 10. 01. | 81,95 % |
2004. 11. 01. | 82,10 % |
2004. 12. 01. | 82,80 % |
2005. 01. 01. | 82,71 % |
2005. 02. 01. | 82,84 % |
2005. 03. 01. | 82,42 % |
2005. 04. 01. | 81,48 % |
2005. 05. 01. | 82,50 % |
2005. 06. 01. | 82,46 % |
2005. 07. 01. | 82,37 % |
2005. 08. 01. | 82,17 % |
2005. 09. 01. | 83,14 % |
2005. 10. 01. | 81,65 % |
2005. 11. 01. | 83,06 % |
2005. 12. 01. | 82,64 % |
2006. 01. 01. | 82,16 % |
2006. 02. 01. | 81,52 % |
2006. 03. 01. | 82,55 % |
2006. 04. 01. | 82,16 % |
2006. 05. 01. | 82,60 % |
2006. 06. 01. | 82,68 % |
2006. 07. 01. | 82,97 % |
2006. 08. 01. | 83,04 % |
2006. 09. 01. | 82,38 % |
2006. 10. 01. | 82,85 % |
2006. 11. 01. | 82,55 % |
2006. 12. 01. | 82,55 % |
2007. 01. 01. | 82,14 % |
2007. 02. 01. | 83,37 % |
2007. 03. 01. | 83,27 % |
2007. 04. 01. | 83,00 % |
2007. 05. 01. | 83,53 % |
2007. 06. 01. | 83,17 % |
2007. 07. 01. | 83,40 % |
2007. 08. 01. | 83,64 % |
2007. 09. 01. | 83,31 % |
2007. 10. 01. | 84,63 % |
2007. 11. 01. | 83,67 % |
2007. 12. 01. | 82,83 % |
2008. 01. 01. | 83,99 % |
2008. 02. 01. | 84,01 % |
2008. 03. 01. | 83,46 % |
2008. 04. 01. | 83,88 % |
2008. 05. 01. | 82,61 % |
2008. 06. 01. | 82,86 % |
2008. 07. 01. | 81,72 % |
2008. 08. 01. | 81,88 % |
2008. 09. 01. | 81,33 % |
2008. 10. 01. | 81,35 % |
2008. 11. 01. | 80,53 % |
2008. 12. 01. | 80,59 % |
2009. 01. 01. | 80,03 % |
2009. 02. 01. | 79,50 % |
2009. 03. 01. | 79,06 % |
2009. 04. 01. | 79,25 % |
2009. 05. 01. | 79,52 % |
2009. 06. 01. | 79,25 % |
2009. 07. 01. | 80,47 % |
2009. 08. 01. | 80,47 % |
2009. 09. 01. | 79,94 % |
2009. 10. 01. | 81,96 % |
2009. 11. 01. | 81,51 % |
2009. 12. 01. | 81,43 % |
2010. 01. 01. | 82,10 % |
2010. 02. 01. | 80,85 % |
2010. 03. 01. | 81,88 % |
2010. 04. 01. | 81,86 % |
2010. 05. 01. | 81,99 % |
2010. 06. 01. | 81,90 % |
2010. 07. 01. | 82,23 % |
2010. 08. 01. | 81,57 % |
2010. 09. 01. | 81,46 % |
2010. 10. 01. | 81,07 % |
2010. 11. 01. | 81,10 % |
2010. 12. 01. | 82,10 % |
2011. 01. 01. | 80,50 % |
2011. 02. 01. | 81,33 % |
2011. 03. 01. | 81,16 % |
2011. 04. 01. | 81,71 % |
2011. 05. 01. | 81,52 % |
2011. 06. 01. | 81,38 % |
2011. 07. 01. | 80,43 % |
2011. 08. 01. | 80,45 % |
2011. 09. 01. | 81,07 % |
2011. 10. 01. | 80,88 % |
2011. 11. 01. | 81,17 % |
2011. 12. 01. | 80,74 % |
2012. 01. 01. | 81,80 % |
2012. 02. 01. | 80,17 % |
2012. 03. 01. | 80,75 % |
2012. 04. 01. | 79,49 % |
2012. 05. 01. | 79,92 % |
2012. 06. 01. | 80,68 % |
2012. 07. 01. | 79,83 % |
2012. 08. 01. | 79,97 % |
2012. 09. 01. | 79,86 % |
2012. 10. 01. | 80,22 % |
2012. 11. 01. | 79,59 % |
2012. 12. 01. | 79,59 % |
2013. 01. 01. | 79,62 % |
2013. 02. 01. | 79,73 % |
2013. 03. 01. | 79,71 % |
2013. 04. 01. | 79,71 % |
2013. 05. 01. | 79,54 % |
2013. 06. 01. | 79,54 % |
2013. 07. 01. | 79,67 % |
2013. 08. 01. | 79,82 % |
2013. 09. 01. | 80,19 % |
2013. 10. 01. | 79,36 % |
2013. 11. 01. | 79,85 % |
2013. 12. 01. | 80,12 % |
2014. 01. 01. | 81,43 % |
2014. 02. 01. | 80,30 % |
2014. 03. 01. | 79,90 % |
2014. 04. 01. | 80,56 % |
2014. 05. 01. | 80,08 % |
2014. 06. 01. | 79,26 % |
2014. 07. 01. | 80,77 % |
2014. 08. 01. | 80,42 % |
2014. 09. 01. | 80,10 % |
2014. 10. 01. | 80,48 % |
2014. 11. 01. | 80,54 % |
2014. 12. 01. | 80,61 % |
2015. 01. 01. | 80,20 % |
2015. 02. 01. | 80,32 % |
2015. 03. 01. | 80,23 % |
2015. 04. 01. | 80,27 % |
2015. 05. 01. | 80,62 % |
2015. 06. 01. | 81,65 % |
2015. 07. 01. | 80,56 % |
2015. 08. 01. | 81,12 % |
2015. 09. 01. | 81,34 % |
2015. 10. 01. | 81,47 % |
2015. 11. 01. | 80,82 % |
2015. 12. 01. | 79,92 % |
2016. 01. 01. | 80,91 % |
2016. 02. 01. | 81,51 % |
2016. 03. 01. | 81,80 % |
2016. 04. 01. | 81,45 % |
2016. 05. 01. | 81,89 % |
2016. 06. 01. | 81,01 % |
2016. 07. 01. | 81,39 % |
2016. 08. 01. | 81,05 % |
2016. 09. 01. | 80,69 % |
2016. 10. 01. | 80,76 % |
2016. 11. 01. | 81,37 % |
2016. 12. 01. | 80,77 % |
2017. 01. 01. | 81,34 % |
2017. 02. 01. | 81,41 % |
2017. 03. 01. | 81,87 % |
2017. 04. 01. | 81,40 % |
2017. 05. 01. | 82,92 % |
2017. 06. 01. | 81,70 % |
2017. 07. 01. | 81,97 % |
2017. 08. 01. | 81,57 % |
2017. 09. 01. | 81,91 % |
2017. 10. 01. | 81,80 % |
2017. 11. 01. | 81,48 % |
2017. 12. 01. | 81,90 % |
2018. 01. 01. | 82,47 % |
2018. 02. 01. | 82,60 % |
2018. 03. 01. | 82,71 % |
2018. 04. 01. | 82,43 % |
2018. 05. 01. | 82,45 % |
2018. 06. 01. | 82,15 % |
2018. 07. 01. | 82,44 % |
2018. 08. 01. | 82,31 % |
2018. 09. 01. | 82,03 % |
2018. 10. 01. | 81,64 % |
2018. 11. 01. | 81,84 % |
2018. 12. 01. | 81,33 % |
2019. 01. 01. | 81,22 % |
2019. 02. 01. | 81,00 % |
2019. 03. 01. | 81,65 % |
2019. 04. 01. | 81,12 % |
2019. 05. 01. | 81,29 % |
2019. 06. 01. | 81,71 % |
2019. 07. 01. | 81,21 % |
2019. 08. 01. | 82,41 % |
2019. 09. 01. | 81,94 % |
2019. 10. 01. | 81,36 % |
2019. 11. 01. | 80,69 % |
2019. 12. 01. | 80,31 % |
2020. 01. 01. | 81,28 % |
2020. 02. 01. | 81,21 % |
2020. 03. 01. | 75,51 % |
2020. 04. 01. | 71,45 % |
2020. 05. 01. | 74,20 % |
2020. 06. 01. | 76,31 % |
2020. 07. 01. | 77,12 % |
2020. 08. 01. | 77,05 % |
2020. 09. 01. | 77,50 % |
2020. 10. 01. | 78,17 % |
2020. 11. 01. | 79,47 % |
2020. 12. 01. | 80,99 % |
2021. 01. 01. | 81,17 % |
2021. 02. 01. | 81,79 % |
2021. 03. 01. | 82,74 % |
2021. 04. 01. | 84,47 % |
2021. 05. 01. | 84,16 % |
2021. 06. 01. | 82,88 % |
2021. 07. 01. | 80,91 % |
2021. 08. 01. | 80,44 % |
2021. 09. 01. | 78,64 % |
2021. 10. 01. | 81,49 % |
2021. 11. 01. | 83,49 % |
2021. 12. 01. | 81,30 % |
2022. 01. 01. | 81,89 % |
2022. 02. 01. | 82,67 % |
2022. 03. 01. | 83,38 % |
2022. 04. 01. | 83,66 % |
2022. 05. 01. | 84,92 % |
2022. 06. 01. | 84,74 % |
2022. 07. 01. | 86,30 % |
2022. 08. 01. | 86,18 % |
2022. 09. 01. | 85,62 % |
2022. 10. 01. | 85,64 % |
2022. 11. 01. | 84,95 % |
2022. 12. 01. | 83,70 % |
2023. 01. 01. | 85,74 % |
2023. 02. 01. | 85,18 % |
2023. 03. 01. | 85,13 % |
2023. 04. 01. | 85,01 % |
2023. 05. 01. | 84,56 % |
2023. 06. 01. | 83,59 % |
2023. 07. 01. | 84,65 % |
2023. 08. 01. | 85,01 % |
2023. 09. 01. | 84,00 % |
2023. 10. 01. | 83,86 % |
2023. 11. 01. | 83,64 % |
2023. 12. 01. | 82,84 % |
2024. 01. 01. | 83,69 % |
2024. 02. 01. | 83,40 % |
2024. 03. 01. | 83,20 % |
2024. 04. 01. | 83,20 % |
2024. 05. 01. | 83,30 % |
2024. 06. 01. | 83,50 % |
2024. 07. 01. | 82,70 % |
2024. 08. 01. | 83,00 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 08. 01. | 83 % |
2024. 07. 01. | 82,7 % |
2024. 06. 01. | 83,5 % |
2024. 05. 01. | 83,3 % |
2024. 04. 01. | 83,2 % |
2024. 03. 01. | 83,2 % |
2024. 02. 01. | 83,398 % |
2024. 01. 01. | 83,689 % |
2023. 12. 01. | 82,843 % |
2023. 11. 01. | 83,636 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇺 Bányászati termelés | 0,5 % | -0,5 % | Negyedév |
🇦🇺 Beruházási kiadások gépekbe és berendezésekbe | 3,3 % | 0,4 % | Negyedév |
🇦🇺 Cégek csődjei | 1225 Companies | 1168 Companies | Havi |
🇦🇺 Építési tőkekiadások | -0,9 % | 1,3 % | Negyedév |
🇦🇺 Építőipari mutató | -23,2 points | -68,1 points | Havi |
🇦🇺 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 47,2 points | 49,7 points | Havi |
🇦🇺 Gyártási termelés | -0,1 % | 0,8 % | Negyedév |
🇦🇺 Ipari gyártási index | -26,5 points | -31,1 points | Havi |
🇦🇺 Ipari index | -18,6 points | -23,5 points | Havi |
🇦🇺 Ipari index üzleti szolgáltatások | 3,9 points | -0,6 points | Havi |
🇦🇺 Ipari termelés | 0,5 % | 0,3 % | Negyedév |
🇦🇺 Ipari termelés hónapról hónapra | -5,1 % | 0,4 % | Negyedév |
🇦🇺 Járműbejegyzések | 14 488 Units | 15 166 Units | Havi |
🇦🇺 Készletváltozások | 2,244 milliárd AUD | -2,221 milliárd AUD | Negyedév |
🇦🇺 Kisvállalkozások hangulatindexe | -9,434 points | -4,088 points | Negyedév |
🇦🇺 Korai jelző | -0,01 % | -0,03 % | Havi |
🇦🇺 Magánbefektetések | -2,2 % | 1,9 % | Negyedév |
🇦🇺 Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI) | 50,7 points | 52,1 points | Havi |
🇦🇺 Összetett korai jelző | 99,951 points | 99,817 points | Havi |
🇦🇺 Szolgáltatások PMI | 51,2 points | 52,5 points | Havi |
🇦🇺 Teljes járműértékesítés | 97 202 Units | 109 647 Units | Havi |
🇦🇺 Új rendelések | 7 points | 10 points | Negyedév |
🇦🇺 Üzleti hangulat | -3 points | 1 points | Havi |
🇦🇺 Üzleti készletek | 1,3 % | -1,6 % | Negyedév |
🇦🇺 Vállalati nyereségek | 137,393 milliárd AUD | 140,901 milliárd AUD | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Ausztrália
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.