Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Ausztrália Árucikk árak éves viszonylatban (év/év)
Árfolyam
Az aktuális értéke az Árucikk árak éves viszonylatban (év/év) Ausztrália 15,4 %. Az Árucikk árak éves viszonylatban (év/év) Ausztrália 15,4 %-ra csökkent 2023. 01. 01.-án, miután 22,2 % volt 2022. 12. 01.-án. 1983. 07. 01.-tól 2024. 06. 01.-ig az átlagos GDP Ausztrália 3,85 % volt. A valaha mért legmagasabb értéket 2021. 07. 01.-án érték el 61,60 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2009. 07. 01.-án rögzítették -32,80 %-val.
Árucikk árak éves viszonylatban (év/év) ·
Max
Árupiaci árak YoY | |
---|---|
1983. 07. 01. | 2,70 % |
1983. 08. 01. | 5,70 % |
1983. 09. 01. | 2,10 % |
1983. 10. 01. | 1,10 % |
1983. 12. 01. | 0,10 % |
1984. 03. 01. | 1,10 % |
1987. 07. 01. | 8,90 % |
1987. 08. 01. | 12,30 % |
1987. 09. 01. | 8,20 % |
1987. 10. 01. | 9,20 % |
1987. 11. 01. | 2,90 % |
1987. 12. 01. | 4,90 % |
1988. 01. 01. | 9,30 % |
1988. 02. 01. | 11,20 % |
1988. 03. 01. | 11,10 % |
1988. 04. 01. | 13,50 % |
1988. 05. 01. | 17,00 % |
1988. 06. 01. | 26,00 % |
1988. 07. 01. | 24,50 % |
1988. 08. 01. | 19,70 % |
1988. 09. 01. | 19,90 % |
1988. 10. 01. | 16,70 % |
1988. 11. 01. | 19,50 % |
1988. 12. 01. | 20,00 % |
1989. 01. 01. | 21,20 % |
1989. 02. 01. | 15,20 % |
1989. 03. 01. | 13,60 % |
1989. 04. 01. | 12,60 % |
1989. 05. 01. | 10,60 % |
1989. 06. 01. | 3,10 % |
1989. 07. 01. | 0,70 % |
1989. 08. 01. | 1,80 % |
1989. 09. 01. | 5,50 % |
1989. 10. 01. | 5,70 % |
1989. 11. 01. | 7,70 % |
1989. 12. 01. | 3,40 % |
1992. 02. 01. | 5,90 % |
1992. 03. 01. | 2,70 % |
1994. 02. 01. | 0,10 % |
1994. 03. 01. | 1,10 % |
1994. 04. 01. | 2,40 % |
1994. 05. 01. | 2,20 % |
1994. 06. 01. | 3,10 % |
1994. 08. 01. | 0,80 % |
1994. 09. 01. | 6,20 % |
1994. 10. 01. | 4,00 % |
1994. 11. 01. | 5,60 % |
1994. 12. 01. | 6,00 % |
1995. 01. 01. | 4,00 % |
1995. 02. 01. | 0,40 % |
1995. 07. 01. | 1,20 % |
1995. 08. 01. | 4,00 % |
1995. 09. 01. | 4,20 % |
1995. 10. 01. | 2,60 % |
1995. 11. 01. | 1,20 % |
1996. 02. 01. | 2,60 % |
1996. 03. 01. | 6,80 % |
1996. 04. 01. | 10,80 % |
1996. 05. 01. | 10,30 % |
1996. 06. 01. | 8,20 % |
1996. 07. 01. | 6,40 % |
1996. 08. 01. | 2,90 % |
1996. 09. 01. | 1,00 % |
1996. 10. 01. | 4,50 % |
1996. 11. 01. | 1,30 % |
1996. 12. 01. | 1,70 % |
1997. 01. 01. | 2,20 % |
1997. 02. 01. | 3,80 % |
1997. 03. 01. | 6,30 % |
1997. 04. 01. | 3,60 % |
1997. 05. 01. | 2,10 % |
1997. 06. 01. | 0,60 % |
1997. 07. 01. | 1,20 % |
1997. 08. 01. | 4,40 % |
1997. 09. 01. | 2,60 % |
1997. 10. 01. | 0,50 % |
1997. 11. 01. | 0,80 % |
1999. 10. 01. | 3,20 % |
1999. 11. 01. | 2,90 % |
1999. 12. 01. | 5,50 % |
2000. 01. 01. | 7,80 % |
2000. 02. 01. | 10,80 % |
2000. 03. 01. | 8,10 % |
2000. 04. 01. | 8,60 % |
2000. 05. 01. | 12,10 % |
2000. 06. 01. | 11,50 % |
2000. 07. 01. | 11,60 % |
2000. 08. 01. | 12,30 % |
2000. 09. 01. | 14,30 % |
2000. 10. 01. | 12,90 % |
2000. 11. 01. | 12,00 % |
2000. 12. 01. | 11,30 % |
2001. 01. 01. | 8,50 % |
2001. 02. 01. | 5,80 % |
2001. 03. 01. | 5,70 % |
2001. 04. 01. | 8,70 % |
2001. 05. 01. | 8,30 % |
2001. 06. 01. | 8,10 % |
2001. 07. 01. | 5,90 % |
2001. 08. 01. | 3,40 % |
2001. 09. 01. | 0,90 % |
2001. 12. 01. | 0,20 % |
2002. 01. 01. | 2,00 % |
2002. 02. 01. | 1,30 % |
2002. 03. 01. | 4,50 % |
2002. 04. 01. | 2,10 % |
2002. 09. 01. | 0,40 % |
2002. 10. 01. | 6,30 % |
2002. 11. 01. | 5,20 % |
2002. 12. 01. | 5,20 % |
2003. 01. 01. | 2,80 % |
2003. 02. 01. | 4,00 % |
2003. 07. 01. | 1,00 % |
2003. 08. 01. | 2,90 % |
2003. 09. 01. | 1,20 % |
2003. 11. 01. | 1,70 % |
2003. 12. 01. | 1,20 % |
2004. 01. 01. | 4,40 % |
2004. 02. 01. | 3,30 % |
2004. 03. 01. | 9,20 % |
2004. 04. 01. | 15,00 % |
2004. 05. 01. | 21,80 % |
2004. 06. 01. | 19,90 % |
2004. 07. 01. | 19,60 % |
2004. 08. 01. | 19,40 % |
2004. 09. 01. | 19,90 % |
2004. 10. 01. | 22,00 % |
2004. 11. 01. | 17,40 % |
2004. 12. 01. | 14,20 % |
2005. 01. 01. | 15,10 % |
2005. 02. 01. | 17,10 % |
2005. 03. 01. | 16,60 % |
2005. 04. 01. | 25,60 % |
2005. 05. 01. | 21,20 % |
2005. 06. 01. | 29,00 % |
2005. 07. 01. | 31,70 % |
2005. 08. 01. | 30,50 % |
2005. 09. 01. | 30,90 % |
2005. 10. 01. | 30,50 % |
2005. 11. 01. | 34,20 % |
2005. 12. 01. | 42,40 % |
2006. 01. 01. | 40,60 % |
2006. 02. 01. | 40,00 % |
2006. 03. 01. | 36,00 % |
2006. 04. 01. | 27,90 % |
2006. 05. 01. | 30,50 % |
2006. 06. 01. | 21,20 % |
2006. 07. 01. | 20,80 % |
2006. 08. 01. | 18,90 % |
2006. 09. 01. | 14,50 % |
2006. 10. 01. | 13,50 % |
2006. 11. 01. | 12,70 % |
2006. 12. 01. | 9,60 % |
2007. 01. 01. | 6,00 % |
2007. 02. 01. | 6,50 % |
2007. 03. 01. | 7,50 % |
2007. 04. 01. | 5,90 % |
2007. 05. 01. | 5,00 % |
2007. 06. 01. | 6,70 % |
2007. 07. 01. | 3,20 % |
2007. 08. 01. | 1,50 % |
2007. 09. 01. | 7,80 % |
2007. 10. 01. | 9,40 % |
2007. 11. 01. | 9,10 % |
2007. 12. 01. | 9,50 % |
2008. 01. 01. | 13,40 % |
2008. 02. 01. | 16,70 % |
2008. 03. 01. | 18,70 % |
2008. 04. 01. | 24,40 % |
2008. 05. 01. | 31,50 % |
2008. 06. 01. | 41,40 % |
2008. 07. 01. | 47,80 % |
2008. 08. 01. | 52,10 % |
2008. 09. 01. | 50,00 % |
2008. 10. 01. | 41,40 % |
2008. 11. 01. | 33,90 % |
2008. 12. 01. | 21,80 % |
2009. 01. 01. | 15,80 % |
2009. 02. 01. | 8,30 % |
2010. 03. 01. | 4,80 % |
2010. 04. 01. | 32,20 % |
2010. 05. 01. | 48,20 % |
2010. 06. 01. | 47,50 % |
2010. 07. 01. | 52,60 % |
2010. 08. 01. | 52,90 % |
2010. 09. 01. | 50,60 % |
2010. 10. 01. | 44,80 % |
2010. 11. 01. | 43,80 % |
2010. 12. 01. | 48,80 % |
2011. 01. 01. | 47,30 % |
2011. 02. 01. | 48,40 % |
2011. 03. 01. | 44,70 % |
2011. 04. 01. | 31,60 % |
2011. 05. 01. | 29,50 % |
2011. 06. 01. | 27,30 % |
2011. 07. 01. | 26,10 % |
2011. 08. 01. | 21,60 % |
2011. 09. 01. | 20,60 % |
2011. 10. 01. | 19,70 % |
2011. 11. 01. | 11,90 % |
2011. 12. 01. | 4,20 % |
2012. 01. 01. | 0,90 % |
2016. 08. 01. | 2,10 % |
2016. 09. 01. | 4,80 % |
2016. 10. 01. | 13,50 % |
2016. 11. 01. | 34,50 % |
2016. 12. 01. | 49,10 % |
2017. 01. 01. | 54,10 % |
2017. 02. 01. | 53,70 % |
2017. 03. 01. | 43,10 % |
2017. 04. 01. | 33,80 % |
2017. 05. 01. | 28,90 % |
2017. 06. 01. | 25,50 % |
2017. 07. 01. | 21,50 % |
2017. 08. 01. | 20,90 % |
2017. 09. 01. | 20,10 % |
2017. 10. 01. | 9,40 % |
2018. 05. 01. | 7,80 % |
2018. 06. 01. | 12,10 % |
2018. 07. 01. | 12,00 % |
2018. 08. 01. | 10,10 % |
2018. 09. 01. | 10,80 % |
2018. 10. 01. | 17,10 % |
2018. 11. 01. | 16,20 % |
2018. 12. 01. | 10,90 % |
2019. 01. 01. | 8,30 % |
2019. 02. 01. | 9,30 % |
2019. 03. 01. | 12,60 % |
2019. 04. 01. | 13,80 % |
2019. 05. 01. | 13,00 % |
2019. 06. 01. | 13,00 % |
2019. 07. 01. | 14,80 % |
2019. 08. 01. | 8,80 % |
2019. 09. 01. | 3,40 % |
2020. 11. 01. | 3,00 % |
2020. 12. 01. | 14,50 % |
2021. 01. 01. | 21,60 % |
2021. 02. 01. | 23,80 % |
2021. 03. 01. | 29,50 % |
2021. 04. 01. | 37,80 % |
2021. 05. 01. | 44,70 % |
2021. 06. 01. | 54,90 % |
2021. 07. 01. | 61,60 % |
2021. 08. 01. | 46,60 % |
2021. 09. 01. | 34,00 % |
2021. 10. 01. | 38,10 % |
2021. 11. 01. | 37,90 % |
2021. 12. 01. | 25,80 % |
2022. 01. 01. | 26,20 % |
2022. 02. 01. | 31,30 % |
2022. 03. 01. | 40,30 % |
2022. 04. 01. | 48,40 % |
2022. 05. 01. | 36,80 % |
2022. 06. 01. | 29,40 % |
2022. 07. 01. | 20,90 % |
2022. 08. 01. | 27,80 % |
2022. 09. 01. | 42,20 % |
2022. 10. 01. | 32,50 % |
2022. 11. 01. | 22,80 % |
2022. 12. 01. | 22,20 % |
2023. 01. 01. | 15,40 % |
Árucikk árak éves viszonylatban (év/év) Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 01. 01. | 15,4 % |
2022. 12. 01. | 22,2 % |
2022. 11. 01. | 22,8 % |
2022. 10. 01. | 32,5 % |
2022. 09. 01. | 42,2 % |
2022. 08. 01. | 27,8 % |
2022. 07. 01. | 20,9 % |
2022. 06. 01. | 29,4 % |
2022. 05. 01. | 36,8 % |
2022. 04. 01. | 48,4 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Árucikk árak éves viszonylatban (év/év)-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇺 Alapfogyasztói árak | 138,253 points | 137,181 points | Negyedév |
🇦🇺 Bérleti infláció | 7,3 % | 7,8 % | Negyedév |
🇦🇺 CPI Transport | 131,2 points | 130,5 points | Negyedév |
🇦🇺 Élelmiszerinfláció | 3,8 % | 4,5 % | Negyedév |
🇦🇺 Exportárak | 169,5 points | 173,1 points | Negyedév |
🇦🇺 Exportárak HoH | -2,1 % | 5,6 % | Negyedév |
🇦🇺 Fogyasztói árindex (CPI) | 137,4 points | 136,1 points | Negyedév |
🇦🇺 Fogyasztói árindex a lakhatási és mellék-költségekre | 150,3 points | 148,6 points | Negyedév |
🇦🇺 GDP-deflátor | 110,5 points | 109,131 points | Negyedév |
🇦🇺 GDP-láncárindex | 109,3 points | 108,5 points | Negyedév |
🇦🇺 Havi CPI-mutató | 2,1 % | 2,7 % | Havi |
🇦🇺 Havi inflációs ráta | 0,2 % | 1 % | Negyedév |
🇦🇺 Importárak | 131,7 points | 134,1 points | Negyedév |
🇦🇺 Importárak hónapról hónapra | -1,8 % | 1,1 % | Negyedév |
🇦🇺 Inflációs ráta | 2,8 % | 3,8 % | Negyedév |
🇦🇺 Inflációs várakozások | 4 % | 4,4 % | Havi |
🇦🇺 Maginflációs ráta | 3,9 % | 4 % | Negyedév |
🇦🇺 Megnyírt középérték CPI QoQ | 0,8 % | 0,9 % | Negyedév |
🇦🇺 MI Inflációmérő Hónapról Hónapra | 0,3 % | 0,3 % | Havi |
🇦🇺 Súlyozott medián CPI negyedévente | 1,1 % | 0,9 % | Negyedév |
🇦🇺 Súlyozott medián CPI YoY | 3,8 % | 4,2 % | Negyedév |
🇦🇺 Szolgáltatásinfláció | 4,5 % | 4,3 % | Negyedév |
🇦🇺 Termelői árak | 130,7 points | 129,4 points | Negyedév |
🇦🇺 Termelői árindex havi változása | 1 % | 0,9 % | Negyedév |
🇦🇺 Termelői árindex változás | 4,3 % | 4,1 % | Negyedév |
Az Éves Áruárak (YoY) az exportált áruk eladási árának éves változását mérik. Az árukivitel átlagosan több mint a felét teszi ki Ausztrália exportbevételének. Mivel az exportárak változása megközelítőleg háromnegyed részben magyarázza az exportértékek növekedésének ingadozásait 1990 óta, az exportárak alakulása jelentős hatással lehet az exportbevételre és az ausztrál gazdasági tevékenységre. Az RBA Áruárindexében a legfontosabb áruként szerepel a vasérc (a teljes súly 27,1 százaléka), a kohászati szén (16 százalék), a cseppfolyósított földgáz (15,8 százalék), a hőszén (9,5 százalék), az arany (7,5 százalék) és az alumínium-oxid (4,1 százalék).
Makrooldalak más országok számára a Ausztrália
Mi a(z) Árucikk árak éves viszonylatban (év/év)?
A „Commodity Prices YoY” (év/év árupiaci árak) egy fontos makroökonómiai mutató, amely az árupiacok árai időbeli változásait méri. Ezen adat lehetőséget kínál a gazdasági szereplők, befektetők és politikai döntéshozók számára, hogy megértsék, hogyan alakulnak az árupiaci trendek és milyen hatásokkal számolhatnak a különféle gazdasági tevékenységeik során. A következő cikkben mélyrehatóan vizsgáljuk meg a „Commodity Prices YoY” jelentőségét, a mögöttes faktorokat valamint az adatgyűjtés és értelmezés folyamatát. A „Commodity Prices YoY” az árakat éves alapon vizsgálva mutatja az árupiaci termékek árváltozását. Ez azt jelenti, hogy összehasonlítja az aktuális árakat az előző év azonos időszakának áraival, hogy meghatározza, hogy az árak mennyit emelkedtek vagy csökkentek egy év alatt. Ez az adat különösen fontos a nyersanyagok piacán, mint például az olaj, a földgáz, a különféle fémek, mezőgazdasági termékek és egyéb alapanyagok, amelyek alapvető szerepet játszanak a nemzetgazdaságok működésében. Az „év/év árupiaci árak” mutatója többféle szempontból is kulcsfontosságú. Elsősorban az infláció és defláció mértékének mérésére alkalmas. Amikor az árak jelentősen emelkednek egy év alatt, ez inflációs nyomásra utalhat, ami a fogyasztói árak növekedését is magával hozhatja. Ezzel szemben az árak csökkenése deflációs körülmények fennállására utalhat, ami azt jelenti, hogy az áruk és szolgáltatások ára lefelé mozdul, ami visszafoghatja a gazdasági növekedést. Az elemzők és a befektetők számára a „Commodity Prices YoY” adat különösen hasznosnak bizonyulhat a befektetési döntések meghozatalában. Az árupiacok árai különböző tényezőktől függően ingadozhatnak, mint például a globális kereslet és kínálat, geopolitikai események, természeti katasztrófák, időjárási viszonyok és gazdasági politikák. Ezen tényezők figyelemmel kísérése segíthet megjósolni az árak alakulását és az ezekből eredő piaci trendeket, amelyek hatással lehetnek a befektetések megtérülésére. A „Commodity Prices YoY” adatok gyűjtése és elemzése több forrásból történik, mint például nemzetközi szervezetek, kormányzati hivatalok, piaci jelentések és statisztikai hivatalok. Ezek az adatok rendszeresen frissülnek és elérhetők online platformokon, mint amilyen az Eulerpool is, ahol részletes makrogazdasági adatok találhatók. Az adatok pontos értelmezése és a trendszerű változások megfigyelése átfogó elemzést igényel, amely során figyelembe kell venni a globális gazdasági környezetet és az egyedi piaci dinamikákat is. A „Commodity Prices YoY” változásait elemzve a gazdasági szakértők és politikai döntéshozók megfelelő intézkedéseket hozhatnak a gazdaság stabilitásának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Például, ha az elemzések azt mutatják, hogy egy adott nyersanyag ára jelentősen emelkedett az elmúlt évben, a kormány dönthet úgy, hogy ösztönző intézkedéseket vezet be a többletkínálat növelésére vagy alternatív források keresésére. Hasonlóképpen, ha az árak csökkennek, a termelők támogatása érdekében beavatkozásokra is sor kerülhet, hogy mérsékeljék a kieső bevételek hatását. A „Commodity Prices YoY” adat követése fontos a vállalatok számára is, különösen azoknak a szektoroknak, amelyek erősen függnek a nyersanyagok áraitól, például az energiatermelés, az ipari gyártás, valamint az élelmiszeripar. Ezek az információk segíthetnek a költségek előrejelzésében, az árképzésben és a versenyképesség fenntartásában. A vállalatoknak így lehetőségük van arra, hogy adaptív stratégiákat fejlesszenek ki és jobban felkészüljenek az árváltozások okozta piaci kihívásokra. Az árupiaci árak analízisét azonban nem lehet izoláltan vizsgálni; lényeges figyelembe venni a globális gazdasági és politikai környezetet is. Az árupiaci trendek nagyban függhetnek a nemzetközi kereskedelmi megállapodásoktól, a gazdasági szankcióktól, és a geopolitikai feszültségektől. Az ezekkel kapcsolatos információk figyelembevétele segít abban, hogy jobban megértjük az árak mozgását és hosszútávú kilátások alakulását. Az Eulerpool platformon elérhető „Commodity Prices YoY” adatok lehetőséget nyújtanak a felhasználóknak arra, hogy átfogó és részletes információkhoz jussanak az árupiaci trendek alakulásáról. Az adatok rendszeres frissítése és a széleskörű elemzési lehetőségek hozzájárulnak ahhoz, hogy pontos és megbízható döntések szülessenek a gazdasági tervezés és a befektetési stratégiák kialakítása során. Összegzésképpen, a „Commodity Prices YoY” egy nélkülözhetetlen makroökonómiai indikátor, amely nemcsak az infláció és defláció mérése szempontjából, hanem a befektetési és gazdasági döntéshozatal során is kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az adatok pontos és rendszeres követése, valamint a mögöttes faktorok elemzése révén a gazdasági szereplők képesek hatékonyan reagálni a piaci változásokra, és biztosítani a fenntartható gazdasági növekedést. Az Eulerpool célja, hogy ezen adatokat minél szélesebb körben, érthetően és részletekbe menően elérhetővé tegye, hogy felhasználói mindig naprakész és megbízható információkra támaszkodhassanak a döntéshozatal során.