Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

Analyse
Profil
Verge Részvény

Verge

XVG

Árfolyam

0,01
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

Verge Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
HTXXVG/USDT0,012365,5210 956,411,17 Mió.0,06cex291,002025. 07. 09. 6:23
BinanceXVG/USDT0,0152 666,8967 503,49726 469,960,01cex539,002025. 07. 09. 6:23
SuperExXVG/USDT0,01580,13563,22700 671,080,00cex1,002025. 07. 09. 6:18
MEXCXVG/USDT0,0125 434,3129 046,51352 603,480,01cex462,002025. 07. 09. 6:18
BitMartXVG/USDT0,0115 749,2520 943,93324 600,560,02cex367,002025. 07. 09. 6:21
BitcoivaXVG/INR0,0100255 153,740,09cex02025. 07. 09. 6:21
BitcoivaXVG/USDT0,0100181 217,570,06cex02025. 07. 09. 6:21
BitvavoXVG/EUR0,0140 561,1838 501,39169 081,200,11cex456,002025. 07. 09. 6:18
TapbitXVG/USDT0,01974,79906,90145 604,940,01cex140,002025. 07. 09. 6:18
BinanceXVG/TRY0,0110 676,8126 178,98140 273,340,00cex656,552025. 07. 09. 6:23
1
2
3
4
...
5

Verge FAQ

Mi az a Verge (XVG)?

A Verge egy adatvédelemre összpontosító kriptovaluta és blokklánc, amely gyors, hatékony és decentralizált fizetési hálózatot kíván nyújtani, javítva az eredeti Bitcoin (BTC) blokkláncon. További adatvédelmi funkciókat is tartalmaz, beleértve az anonimitást elősegítő Tor hálózat integrálását a vergePay nevű pénztárcájába, továbbá lehetőséget kínál a tranzakciók rejtett címekre történő küldésére. A projekt közösségvezéreltként határozza meg önmagát, amely önkéntesekre támaszkodik, és büszke arra, hogy nyílt forráskódú. A Verge először 2014 októberében indult DogeCoinDark néven, a Peercoin (PPC) egy forkjaként. 2016 februárjában átnevezték Verge-re annak érdekében, hogy könnyebben elérje a tömeges piaci elfogadottságot, és hogy megkülönböztesse magát a Dogecoin-tól (DOGE), amellyel nincs közvetlen kapcsolata. A projekt jelenleg a Bitcoin forráskódján alapul.

Kik a Verge alapítói?

Verge 2016-ban indult, Justin Valo, más néven "Justin Vendetta" vagy "Sunerok" által, aki több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a hálózatbiztonság és közel egy évtizedes múlttal a blokklánc technológia terén. Először szórakozásként, szenvedélyes projektként fejlesztette ki a kriptovalutát, hogy világszerte elősegítse az egyének nagyobb fokú magánéletét. Valo elmondása szerint 8 éves kora óta programoz, és középiskola után kezdett bele a hálózati adminisztrációba, egy Fortune 500 vállalatnál dolgozva. Néhány év után úgy döntött, hogy saját hálózatbiztonsági céget alapít. Valo 2011-ben kezdett érdeklődni a Bitcoin iránt, később pedig a Dogecoinnal foglalkozott annak 2013 végi bevezetése után. A Verge fejlesztésébe azért kezdett, mert úgy vélte, hogy az akkori altcoinok nem voltak megfelelően működőképesek digitális valutaként, és az egyetlen másik komoly adatvédelmi érmeprojektek — Bytecoin (BCN) és Monero (XMR) — nem voltak eléggé kielégítőek. 2017-ben Valót kinevezték a TokenPay (TPAY), egy adatvédelemre összpontosító kriptopénz tanácsadó testületébe.

Mi teszi egyedivé a Verge-t?

A "blackpaper" szerint a Verge azért jött létre, hogy teljesítse a Bitcoin alapítója, Satoshi Nakamoto által elképzelt decentralizált, megbízhatatlan elektronikus fizetési rendszer vízióját, miközben nagyobb adatvédelmet biztosít, mint amit a Bitcoin nyújt. E cél elérése érdekében a Verge számos kulcsfontosságú adatvédelmi funkcióra támaszkodik. Automatikusan a Tor hálózaton keresztül irányítja az összes forgalmat a vergePay pénztárcájába és onnan kifelé, ezzel anonimizálva a forgalmat és elrejtve az IP-címeket. Emellett kettős kulcsú rejtett címzést is kínál, amely révén a küldők egyszeri pénztárcacímet hozhatnak létre a címzettek nevében, hogy megvédjék azok adatvédelmét, valamint atomcsere-használatot alkalmaz a megbízhatatlan peer-to-peer blokkláncok közötti tranzakciók támogatására. A Verge fő áramlatba való bekerülését célozza meg, ezért a Verge Core csapat stratégiai partnerségeket keres annak érdekében, hogy növelje ismertségét és használatát. Támogat profi sportolókat, és partnerségre lépett olyan platformokkal, mint például a fizetési és jutalmazási ökoszisztéma MobiePay, a kriptofizetési platform és ATM szolgáltató MeconCash, valamint a blokkláncon alapuló online szerencsejáték platform Crazy8Token, többek között. A Verge Core csapat gyakran támaszkodik közösségi finanszírozásra és közösségi támogatásra a méretnövelés, a marketing és a partnerségek keresése érdekében. 2018 áprilisában a projekt 75 millió XVG-t (körülbelül 7 millió dollárt) gyűjtött össze egy nagyobb fizetési processzor integrációjának költségei fedezésére.

Hány Verge (XVG) érme van forgalomban?

A Verge teljes maximális kínálata 16,5 milliárd XVG-ra van korlátozva. A Verge szerint a kínálati limit szándékosan magas, hogy biztosítsák, hogy az egyes tokenek értéke alacsony maradjon, lehetővé téve a felhasználók számára a részes kifizetések elkerülését. Ez megnehezíti azt is, hogy bárki egy nagyobb XVG mennyiséget irányítása alá vonjon a piaci manipuláció céljából. A kriptovalutának nem volt kezdeti tokenkínálata (ICO), és nem történt előzetes bányászat sem. A Verge fejlesztőcsapata szerint ennek következtében nincs jelentős mennyiségű XVG a birtokukban. Ehelyett az összes jelenleg forgalomban lévő XVG a Verge blokkláncának munkabizonyíték-alapú bányászati folyamatán keresztül került bevezetésre, amely több algoritmust támogat, mint például a Scrypt, X17, Lyra2rev2, Myr-groestl és Blake2s. A Verge időszakos felezési eseményeken megy keresztül, amelyek során az XVG bányászok által blokkjutalomként kapott mennyiség 50%-kal csökken. Az aktuális kibocsátási ütemterv szerint a jutalmak minden 500 000 blokknál feleződnek.

Hogyan van biztosítva a Verge hálózat?

A Verge hálózata a Bitcoinéhoz hasonló proof-of-work konszenzus algoritmus révén van biztosítva, amely alapján a Verge kódja is készült. A tranzakció érvényességéhez a hálózat legalább 51%-ának teljes csomópontjainak egyet kell érteniük, hogy azt hozzá lehessen adni a blokklánchoz, és az új blokkok a bányászati folyamat során jönnek létre, ahol a felhasználók versenyeznek egymással, hogy megoldjanak összetett, energiaigényes problémákat. A Bitcointól eltérően azonban a Verge öt különböző bányászati algoritmust támogat. A fejlesztőcsapat szerint ez biztonságosabbá teszi a hálózatot, mivel több ember tud részt venni a bányászati folyamatban. 2018 áprilisában a Verge hálózata támadás áldozata lett, amely a Scrypt bányászati algoritmushoz kapcsolódó kihasználáson alapult, és állítólag 20 millió XVG-t minaáltak elő. Reakcióként a projekt egy hard forkot indított a probléma megoldására. Noha széles körben 51%-os támadásként emlegették, a projekt alapítója és vezető fejlesztője, Valo ezt cáfolta, mondván, hogy valójában egy időugrás- (timewarp) támadás történt, amely a blokk időbélyegeinek manipulálásával jár, hogy csökkentsék a bányászat nehézségi szintjét.

Hol lehet Verge (XVG) érmét vásárolni?

Az XVG számos tőzsdén megvásárolható, beleértve a Binance, HitBTC, Bittrex és Huobi Global platformokat. A kriptovaluta kereskedhető olyan fiat valutákkal, mint például az amerikai dollár és az euró, illetve más kriptovalutákkal, mint például a Bitcoin és Ether (ETH), valamint a stablecoin Tether (USDT). Érdekli az XVG vagy más kriptovaluták, mint például a Bitcoin vásárlása? Az Eulerpool egy egyszerű, lépésről lépésre útmutatót kínál, amely megtanítja Önnek a kriptovaluták alapjait, és hogyan vásárolhatja meg az első érméit.

Verge befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik Verge befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.