Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

Analyse
Profil
Shard Részvény

Shard

SHARD

Árfolyam

0,00
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

Shard Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
StakeCubeSHARD/BTC0,000000cex1,002025. 07. 09. 6:21
1

Shard FAQ

{ "q": "about", "a": "A Shard (SHARD) egy kriptovaluta. A Shard jelenlegi kínálata 77 160 176,76, ebből 17 100 000 van forgalomban. A Shard legutóbbi ismert ára 0,10392809 USD, ami az elmúlt 24 órában 11,45%-os növekedést mutat. Jelenleg 2 aktív piacon kereskednek vele, összesen 22 786,48 USD értékben az elmúlt 24 órában. További információ a https://shardcoin.io/ oldalon található. Az adatokat az Eulerpool biztosítja.", "rank": "0" }

Mi az a Shard?

A Shard kettős koncepciót képvisel a kriptovaluta és a blokklánc technológiák világában. Elsősorban egy olyan technikát jelent, amelyet a blokklánc technológia hálózati hatékonyságának növelésére használnak. Ez a módszer a blokklánc hálózatot kisebb, kezelhető egységekre osztja fel, amelyeket shardoknak neveznek. Minden shard önállóan működik, saját tranzakciókat és okosszerződéseket dolgoz fel. Ez a felosztás lehetővé teszi a párhuzamos feldolgozást, ami jelentősen növeli a hálózat skálázhatóságát és tranzakciós sebességét. A terhelés több shard között történő elosztásával a hálózat képes több tranzakciót kezelni másodpercenként, így hatékonyabbá és skálázhatóbbá válik. Emellett, a Shard egy proof-of-stake kriptovaluta neve is. Ez a digitális pénznem célja, hogy egyszerűsítse a kriptovaluta piacon való részvétel folyamatát, így szélesebb közönség számára is elérhetővé váljon. Egy proof-of-stake mechanizmuson alapul, ami egy olyan módszer a hálózat biztonságának megőrzésére és a tranzakciók hitelesítésére, amely energiahatékonyabbnak tekinthető a néhány más kriptovaluta által használt proof-of-work modellel szemben. A Shard tulajdonosai részt vehetnek a hálózatban azáltal, hogy érméiket stakelésre használják, ami magában foglalja egy bizonyos mennyiségű tulajdon megtartását a hálózati műveletek támogatására, cserébe jutalmakért. A Shard (SHARD) 17 100 000 érme forgalomban lévő készlettel rendelkezik, a teljes kínálat 77 160 176,76. Aktívan kereskednek vele a piacon, ami tükrözi elfogadását és hasznosságát a kriptovaluta ökoszisztémában. Azok számára, akik érdeklődnek a Shardhoz hasonló kriptovaluták felfedezése vagy befektetése iránt, elengedhetetlen a részletes kutatás. A kriptovaluta piacot a volatilitás jellemzi, és bár potenciális lehetőségeket kínál, kockázatokkal is jár. A kriptovaluta mögötti technológia megértése, piaci pozíciója és jövőbeli növekedési potenciálja alapvető lépések bármilyen befektetési döntés meghozatala előtt.

Hogyan van biztonságban a Shard?

Shard biztonsági keretrendszere többrétegű, ötvözi a legújabb technológiákat és a bevált kriptográfiai módszereket a hálózat és a felhasználók védelme érdekében. A biztonsági intézkedéseinek középpontjában a hardveres pénztárcákkal való integráció áll, amelyek magas szintű biztonságot nyújtanak a kriptoeszközöknek. Ezek az eszközök a felhasználók privát kulcsait egy biztonságos hardveres környezetben tárolják, ami rendkívül megnehezíti az illetéktelen felek számára a hozzáférést az eszközökhöz. A hardveres pénztárcák támogatása mellett a Shard a Bitcoin és Ethereum decentralizált hálózatainak biztonsági protokolljait is kihasználja. E hálózatok erős biztonsági intézkedéseikről ismertek, amelyek kriptográfiai algoritmusokat és decentralizált konszenzus mechanizmusokat tartalmaznak, biztosítva a tranzakciók biztonságát és megváltoztathatatlanságát. A Shard további fejlett technológiákat is alkalmaz, mint például a több aláírást igénylő pénztárcák, okosszerződések, időzárok és a Több Fél Által Végzett Számítás (MPC). A több aláírást igénylő pénztárcák több fél jóváhagyását követelik meg egy tranzakcióhoz, ami plusz biztonsági réteget ad. Az okosszerződések automatizálják és kikényszerítik a megállapodások feltételeit, csökkentve a csalás kockázatát. Az időzárok időbeli korlátokat adnak a tranzakcióknak, az MPC pedig lehetővé teszi a funkciók számítását úgy, hogy közben az input adatok privátak maradnak, fokozva a magánélet védelmét és a biztonságot. A végpontok közötti titkosítás szintén kulcsfontosságú eleme a Shard biztonsági stratégiájának, biztosítva, hogy a hálózaton belüli minden kommunikáció titkosított a küldőtől a fogadóig, megakadályozva a lehallgatást és manipulációt. Továbbá, a Shard szigorú Proof of Stake (PoS) rendszert alkalmaz, amely büntető intézkedéseket vezet be a rosszindulatú szereplők számára, ösztönözve a helyes magatartást és védve a hálózatot a támadásoktól. A Mixin Kernel csomópont, amely 12.000 XIN letétet igényel, Megbízható Végrehajtási Környezet (TEE) technológiát használ. A TEE biztosít egy biztonságos területet a fő processzoron belül, garantálva, hogy a benne lévő kód és adatok a titkosság és integritás szempontjából védettek legyenek. A Shard biztonsági megközelítése, amely ötvözi a hardveres pénztárcák támogatását, a bevált blokklánc-hálózatok biztonságának kihasználását és a fejlett kriptográfiai technológiák alkalmazását, biztosítja a biztonságos és ellenálló ökoszisztémát a felhasználók számára.

Hogyan fogják használni a Shardot?

A Shard jelentős szerepet játszik a blokklánc-hálózatok funkcionalitásának és hatékonyságának javításában. Elsődleges alkalmazási területe a Danksharding specifikáció kritikus komponenseinek fejlesztése és megvalósítása, amely a blokklánc-hálózatok skálázhatósági kihívásainak kezelésére irányul. Ez a specifikáció elengedhetetlen azoknak a hálózatoknak, amelyek a tranzakciós átbocsátóképesség növelésére törekednek anélkül, hogy kompromisszumot kötnének a biztonság vagy a decentralizáció terén. A Dankshardingban betöltött szerepe mellett a Shard hasznosítható privát oldalláncok létrehozásában is. Ezek az oldalláncok elengedhetetlenek azokhoz a projektekhez, amelyek a fő blokklánc által biztosítottaknál nagyobb fokú magánéletet és biztonságot igényelnek. Az oldalláncok létrehozásának megkönnyítésével a Shard lehetővé tesz egy sokoldalúbb és testreszabhatóbb blokklánc-ökoszisztémát, amely különböző projektek egyedi igényeinek kielégítésére szolgál. Továbbá, a Shard alapvető fontosságú a Citadel ökoszisztéma tétmechanizmusában is. Az igazolók, akik felelősek a tranzakciók ellenőrzéséért és a hálózat integritásának fenntartásáért, a Shard segítségével vesznek részt a tétfolyamatban. Ez nemcsak a hálózat biztonságát szolgálja, hanem ösztönzi a részvételt is azáltal, hogy jutalmakat kínál az igazolóknak. A Shard hasznossága túlmutat ezeken a konkrét alkalmazásokon, mivel megoldásként kerül alkalmazásra több jelentős blokklánc-hálózat, így például az Ethereum, a Cardano és a Zilliqa skálázhatósági problémáira is. Ezeknek a skálázhatósági kihívásoknak a megoldásával a Shard hozzájárul ezen hálózatok általános teljesítményéhez és hatékonyságához, így azok elérhetőbbé és használhatóbbá válnak egy szélesebb közönség számára. Mint minden kriptovaluta vagy blokklánc-technológia esetében, az egyének számára ajánlott alapos kutatást végezni és megfontolni a kockázatokat, mielőtt részt vennének a Shardban vagy befektetnének abba. A kriptopiac dinamikus természete és a blokklánc-technológia folyamatosan fejlődő környezete megkövetelik a részvétel körültekintő és tájékozott megközelítését.

Milyen kulcsfontosságú események történtek a Shard kapcsán?

A Shard számos kulcsfontosságú pillanatot élt meg, amelyek hozzájárultak annak fejlődéséhez és integrációjához a szélesebb kriptovaluta és blokklánc ökoszisztémába. Ezek közül kiemelkedik az Ethereum megalkotása, amely nem közvetlenül kapcsolódik a Shardhoz, de jelentős az egész blokklánc közösség számára. Ezt az eseményt az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin személyes élménye inspirálta a World of Warcraft játékkal, amely arra ösztönözte őt, hogy megalkosson egy nyitottabb és programozhatóbb blokklánc platformot. Egy másik figyelemre méltó fejlesztés a blokklánc területén, amely hatással van a Shardhoz hasonló projektekre, az Ethereum Name Service (ENS) megvalósítása. Ez a szolgáltatás lehetővé teszi az ember által olvasható címek használatát a blokkláncon, javítva az felhasználói élményt és a blokklánc-technológiák hozzáférhetőségét. Bár nem specifikus a Shardra nézve, az ENS elfogadása és megvalósítása az Ethereum ökoszisztémában azt mutatja, hogy folyamatos erőfeszítések történnek a blokklánc felhasználóbaráttá és hozzáférhetővé tétele érdekében, ami közvetve az összes Ethereum blokkláncra épülő vagy azzal kapcsolatban álló projekt számára előnyt jelent. Továbbá a 2023. április 12-én végrehajtott Shapella frissítés jelentős előrelépést jelent az Ethereum hálózat képességeiben, amely potenciálisan befolyásolja az összes ERC-20 token és projekt, így a Shard működését. Ez a frissítés a skálázhatóság és a hatékonyság terén is előrelépést jelent az Ethereum hálózat számára, előnyöket kínálva, mint például a csökkentett tranzakciós díjak és a javított tranzakciós sebességek, amelyek pozitív hatással lehetnek a Shard teljesítményére és hasznosságára. Elengedhetetlen, hogy bárki, aki kriptovalutákba, beleértve a Shardot is, szeretne befektetni, alapos kutatást végezzen, és vegye figyelembe a szélesebb ökoszisztéma fejlesztéseit, mivel ezek jelentősen befolyásolhatják az egyes projekteket. A blokklánc és kriptovaluta táj gyorsan fejlődik, új technológiák és frissítések folyamatosan alakítják a digitális eszközök és azok alkalmazásainak jövőjét.

Shard befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik Shard befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.