Analyse
Profil
PRIZM Részvény

PRIZM

PZM

Árfolyam

0,00
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

PRIZM Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
ProBit GlobalPZM/USDT0,0039,60151,582083,520,00cex23,00
RuDEXPZM/USDT0,000000cex1,00
1

PRIZM FAQ

Mi az a Prizm?

A Prizm egy teljesen decentralizált, önszabályozó, peer-to-peer blokklánc hálózat, amely Proof of Stake konszenzus algoritmust alkalmaz. Java v.8 alapokon épült, nyílt forráskódú és limitált kiadás. A kriptovaluta koncepciójának új megvalósítása a legtisztább formában, amely lehetővé teszi bármely felhasználó számára, hogy könnyedén, gyorsan és biztonságosan tároljon, valamint átutalásokat végezzen Prizm használatával. A Prizm kényelmes alternatívát nyújt a nemzetközi fizetési rendszerek számára, új érmék fogadásának lehetőségével. A Prizm nem minősül értékpapírnak, amit az Egyesült Államok és az EU országai jogi véleménye is megerősít.

Hogyan működik a Prizm?

A Prizm koncepció 2014 óta van fejlesztés alatt. Az ötlet egy peer-to-peer blokklánc hálózat létrehozása volt, ami fejlesztésében érthető és a lehető leginkább környezetbarát (nem igényel hatalmas mennyiségű energiát a hálózat fenntartásához). A Proof of Stake algoritmust vették alapul, amely azokban az években kezdett el igazán népszerűvé válni. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy magabiztosan elkerüljük a hálózati komplexitás problémáját és a teljesítmény iránti versengést. A Prizm egy egyszerű interfésszel lett tervezve, mind az intuitív megismerés, mind a gyenge internetkapcsolat melletti hozzáférés érdekében. A Prizm a kriptovaluta szférában hihetetlenül gyors tranzakció feldolgozási időkéről ismert a blokklánc hálózaton. A blokklánchoz való hozzáférést egy önálló számítógépes program (Node) biztosítja, amely automatikusan végzi el a blokk megerősítését, ha az adott feltételek teljesülnek. Továbbá, bármely node nyilvánossá válhat, és biztosíthat biztonságos hozzáférést a személyes tárcákhoz bárki számára. Bárki elérheti a tárcáját harmadik fél szolgáltatása nélkül, köszönhetően annak, hogy a sugárzó node-ot bármely internetkapcsolattal rendelkező eszközön lehet használni. A PRIZM nulladik blokkja 2017. február 17-én indult. Az előbányászat 10 millió érmét tett ki, amelyet a Genesis blokk bocsátott ki és osztott szét. A végső kibocsátás 6,000,000,000.00 pzm. A Curve25519 kriptográfia biztosítja az egyensúlyt a biztonság és a szükséges feldolgozási teljesítmény között, a szélesebb körben használt SHA256 hash algoritmusokkal együtt. A konszenzus algoritmus modern és energiagazdaságos ECO technológiákra épül. A Prizm hálózat nem rendelkezik szelektív tranzakciófeldolgozási lehetőséggel. A rendszer nem engedi meg, hogy érméket küldjünk egy nem létező tárcára, ezáltal megvédi a felhasználót a hibás küldéstől. A maximális blokk kapacitása 255 hatékony felhasználói tranzakció, a fennmaradó hely Genesis tranzakciókra és rendszerinformációra van fenntartva. A tranzakciós díj 0,5%-tól 10 Pzm-ig terjedhet. A díjat a tranzakció kezdeményezőjétől számítják, és ha nincs elegendő érme, a rendszer maga ajánlja fel a küldéshez szükséges maximális érmék számát.

Hogyan lehet PRIZM-et bányászni?

A Prizm bányászat a proof-of-stake (PoS) protokollon alapul. Egy új blokk generálásakor a csomópont továbbítja az elbányászott blokkot az egész hálózatnak, hogy más csomópontok is érvényesíthessék azt és hozzáadhassák a blokklánchoz. A Prizm egyik jellemzője az új rendszerben a jutalmak kiosztása a személyes pénztárcákon lévő érmék tárolásáért, amely a Paramininget a klasszikus Forginggal kombinálja. Minden felhasználó részesedést kap az új érmék generálásából meghatározott kritériumok alapján. A felhasználók személyes pénztárcáiban az érme termelés előrejelzése jelenik meg. Az érmék létrehozása és jóváírása a tranzakciók (beérkező / kimenő) időpontjában történik. Így a blokk generálásának pillanatában a Paramining* jóváírásra kerül a hálózat három résztvevőjének: a Tranzakció Kezdeményezőjének, a Fogadónak és a blokkot generáló Forgónak. A jóváírás a Genesis pénztárcából küldött érmék által történik egy későbbi blokkban, szabad rendszerterület mellett. A Genesis pénztárca kizárólag negatív tartományban működik, és célja -6,000,000,000.00 pzm. A hálózat dinamikus alap célszintje körülbelül 59 másodperc, függetlenül a tranzakciók számától. A maximális jutalék blokkonként 2550 Pzm. Azok a felhasználók, akik a hálózatot adminisztrálják (forgers), további kamatos kamatot és hibrid bányászat lehetőségét kapják. Így minden érme a pénztárcában egy miniatűr „bányafarmként” tekinthető. A platform teljes mértékben megoldja az „51% -os támadás” problémáját a mérsékelt paramining* révén, amely egyenletesen van elosztva a hálózat résztvevői között. Az érmék kibocsátását a Paratax* rendszer is szabályozza - az új érmék termelése csökken a teljes kibocsátás növekedésével. * A Paramining egy új érme generálási módszer, amely hozzá van adva a Forging* mechanizmushoz, és jutalmazza az összes felhasználót a pénzeszközök megtartásáért a végső kínálat eléréséhez. Ez 1 pzm-el lép működésbe egy személyes pénztárcán, és három paraméter szabályozza: 1. Érmék száma egy személyes pénztárcán 2. Érmék száma egy személyes pénztárca alatt. 3. Paratax* kitermelésének nehézsége. A paramining egy személyes pénztárcában előre jelezhető bányászat, és a 2-es és 3-as paraméterek megváltozáskor módosulhat a jóváírás előtt.

Mire használják a PRIZM-et?

Nemzetközi fizetési rendszerként használható. Lehetővé teszi bármely felhasználó számára, hogy abszolút biztonságosan tárolja és gyorsan elvégezze az átutalásokat a PRIZM érmével világszerte. Biztosítja a lehetőséget, hogy hozzáférjen a pénztárcájához úgy, hogy nem kell harmadik fél erőforrásaival, például: többpénznemű és hardveres pénztárcákkal, valamint bármilyen letétkezelési erőforrással kapcsolatba lépnie. Egy nyílt API megkönnyíti a fizetési rendszer integrálását az üzleti szektorba, az IT-fejlesztések területére, valamint lehetővé teszi a pénzek fogadásának és küldésének folyamatainak teljes automatizálását. Ezenkívül az összes blokklánc adat nyilvános, ami lehetővé teszi bármilyen érdeklődésű statisztikák előállítását.

A kovácsolás új blokkok létrehozása a blokkláncban a tulajdonjog megerősítése alapján, azzal a lehetőséggel, hogy jutalmat kapjanak jutalék formájában, valamint a Paraminingben való részvétellel.

Kezdheti a kovácsolást: 1. Telepítse a PrizmCore-t. 2. Szinkronizálja a blokkláncot a fő hálózattal. 3. Legyen a mérlegén legalább 1000 pzm, 1440 hálózati blokk által megerősítve. 4. Kapcsolja be a kovácsolást egy privát kifejezéssel történő aláírással. Tartson legfeljebb 1,000,000 pzm-et személyes pénztárcájában. Ezen érték felett a paramining a pénztárcájához leáll. Hibrid bányászat 50%-kal több paramininget kap, ha a következő feltételek teljesülnek: 1. Hálózat adminisztrációja (kovácsolás). 2. Egyenleg maximum 110,000 pzm. 3. Hozzon létre 1 blokkot legalább minden 100,000 blokk magasságon. Egy tárolási állapot engedélyezve van az Ön számára, amely nem engedi, hogy a bejövő tranzakciók jóváíródjanak a Paramininghez, így nem csökkenti az összetett kamatot.

* A Paratax az a folyamat, amely lassítja az új érmék generálásának ütemét. Lineárisan növekvő bonyolultsággal rendelkezik, amely a már kibányászott kibocsátás százalékában van kifejezve.

Mindenekelőtt szükséges az infláció kontrollálása. A kriptovaluták legnagyobb előnye a fiat pénzzel szemben, hogy a végleges érme mennyisége ismert. A paratax nem vonja ki az érméket a forgalomból - megakadályozza azok kibocsátását a Genesis blokk által.

PRIZM befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik PRIZM befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.