Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

Analyse
Profil
KILT Protocol Részvény

KILT Protocol

KILT

Árfolyam

0,02
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

KILT Protocol Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
GateKILT/USDT0,03365,5876,6495 167,140,00cex1,002025. 06. 16. 6:29
KrakenKILT/USD0,0372,85764,575292,290,00cex1,002025. 06. 16. 6:29
Bit2MeKILT/EUR0,03001226,380,00cex1,002025. 06. 16. 6:27
KrakenKILT/EUR0,03001220,770,00cex1,002025. 06. 16. 6:29
MEXCKILT/USDT0,0300124,240,00cex1,002025. 06. 16. 6:27
BitMartKILT/USDT0,03111,8323,5223,420,00cex53,002025. 06. 16. 6:27
1

KILT Protocol FAQ

Mi az a KILT Protocol (KILT)?

A KILT egy decentralizált blokklánc-alapú identitásprotokoll, amely igazolható, visszavonható és anonim adatállításokon alapuló hitelesítvényeket bocsát ki a [Web 3.0-ban](https://eulerpool.com/alexandria/article/what-is-web-3-0). A KILT küldetése, hogy visszaállítsa a személyes adatok feletti irányítást azok tulajdonosához, visszaadva a magánélet védelmét az egyénnek, és lehetővé téve az identitás és hitelesítvények köré épülő innovatív üzleti modelleket. A KILT célja, hogy ezt úgy érje el, hogy ötvözi a valós világ bizalmát a blokklánc-technológia előnyeivel. A fejlesztők a KILT segítségével hozhatnak létre azonosítókat emberek, gépek, szolgáltatások és bármi számára, amin identitás építhető. A KILT a Parity Substrate platformon épült, és 2021 szeptemberében indította el a mainnetet Kusama parachainként. A Substrate zökkenőmentes integrációs lehetőséget kínál olyan Kusama és Polkadot projektekhez, mint a játék, NFT-k, DeFi és DEX-ek; a KILT továbbá vállalati partnerségeket valósít meg az energetika, egészségügy és banki szektorokban.

Kik a KILT Protocol alapítói?

A KILT Protocol 2018-ban jött létre, alapítója Ingo Rübe, a BOTLabs GmbH vezérigazgatója, aki együtt dolgozott a Hubert Burda Mediával, ahol 2012 és 2017 között technológiai igazgatóként (CTO) tevékenykedett. Korábban Ingo 2006 és 2012 között projektigazgatóként dolgozott a német kiadónál, az Axel Springer SE-nél. Ingo 2017 és 2020 között az igazgatótanács tagja volt a Drupal Associationnél, és a BOTLabs az International Association for Trusted Blockchain Applications (INATBA) alapító tagja. A blockchain technológia azon képességét felismerve, hogy helyreállítsa az autonómiát és az irányítást a személyes adatok felett, Ingo azt a célt tűzte ki, hogy olyan identitásmegoldásokat hozzon létre, amelyek szabványosíthatók és bevezethetők a vállalatok és vállalkozók számára világszerte.

Hogyan működik a KILT?

A KILT-rendszerben a digitális identitás két részből áll: egy Digitális Azonosítóból (DID) és az azonosítóhoz kapcsolódó Igazolható Tanúsítványokból (VCs). Az identitás úgy épül fel, hogy további tanúsítványokat adnak hozzá az azonosítóhoz. A KILT használatával egy megbízható hatóság (a Tanúsító) képes dokumentumokat (Tanúsítványokat) kibocsátani, amelyeket aztán az a személy (a Kérelmező) birtokol és irányít, akinek kiállították azokat. A KILT soha nem tárol személyes adatokat a blokkláncon; ezek az adatok a Tanúsítványban találhatók, amely teljes mértékben a felhasználó irányítása alatt áll. A blokkláncot csak hash értékek tárolására használják. A blokklánc-technológia lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy ezzel a hash-sel bizonyítsa Tanúsítványának hitelességét és érvényességét bárkinek, akinek meg kívánja mutatni. A Tanúsítónak pedig lehetősége van egy új hash-t létrehozni a Tanúsítvány visszavonásához, ha az már nem érvényes.

Mi teszi egyedivé a KILT Protocol-t (KILT)?

A KILT egy engedély nélküli bizalmi infrastruktúrát épít valós üzleti esetekre, amelyek segítenek az egyéneknek és szervezeteknek bizonyítani és védeni online identitásukat. A digitális világban nyújtott akkreditáció révén, ahol a vállalkozások igazolhatják a hitelesítéseiket és építhetik a bizalmat, a KILT alapréteget biztosít a hitelesíthető tanúsítványok számára a Web 3.0-ban. Fontos megjegyezni, hogy a Kusama parachain kulcsfontosságú elemeket biztosít a KILT számára, többek között: * Blokklezárás és hálózatvédelem (további biztonsági szint); * Interoperabilitás (a parachainek közötti interoperabilitás, amely lehetővé teszi a KILT számára további funkciók, például okos szerződések és orákulumok használatát); * Képesség DIDs (Decentralizált Azonosítók) és Hitelesíthető Tanúsítványok biztosítására más parachain projektek számára a Relay Chainen keresztül, óriási hálózati hatásokat biztosítva a KILT számára.

Hány KILT érme (KILT) van forgalomban?

* A Token Generation Event (TGE) során kibocsátott teljes kínálat: 150 millió előre kibocsátott KILT Coin. * Kezdeti forgalomban lévő kínálat: 34 millió. * Az előre kibocsátott érmék fennmaradó részét fokozatosan, 6-60 hónap alatt szabadítják fel. * Kezdeti infláció évi körülbelül 5%, amely az első 6 év során évi 1%-ra csökken, majd lassan nullához közelít. A KILT 2021 szeptemberében indult decentralizált parachainként a Kusama hálózaton, három fő token-használati móddal: fizetési, on-chain és staking mechanizmusok számára, amelyek a kollátoroknak és delegálóknak biztosítanak lehetőségeket. Függetlenül attól, hogy a közösségi irányítás döntése alapján a KILT Protocol a Kusama hálózatról átkerül-e egy Polkadot parachainra, csak egy KILT hálózat és egy KILT Coin létezne mindkettőn.

Hogyan van a KILT Protocol hálózata biztosítva?

A KILT blokklánc egy a Proof-of-Stake (PoS) konszenzus variációját használja, amelyet Korlátozott Delegált Proof-of-Stake-nek (LDPoS) neveznek a lánc biztonságának maximalizálása érdekében. Ez az LDPoS rendszer két szerepet foglal magába: * Kollátorok: a blokklánc adatait tartják, tranzakciókat gyűjtenek és blokkokat építenek. (Hasonlóan működnek, mint a validátorok a Kusama és Polkadot hálózatokon.) * Delegálók: megbízható kollátort támogatnak a stakelt KILT érméikkel. Mivel egy Kusama parachainról van szó (és a közösségi irányítás függvényében végül a Polkadoton is), a KILT Protocol biztonságát a Kusama Relay Chain biztosítja. A kollátorok által a KILT hálózaton ellenőrzött tranzakciós adatblokkokat továbbítják a Kusama validátoroknak, hogy véglegesítsék azokat, és ezek legyenek az igazság állapota.

Hol lehet KILT érméket vásárolni (KILT)?

A KILT token 2021 végén kerül kiadásra. A felhasználók a tőzsdén való jegyzésre várva vásárolhatnak KILT-et. Az Eulerpool felsorolja az összes jelentős eseményt a kriptovaluta térben, így jól tájékozott maradhat. Ha többet szeretne megtudni a kriptovaluták vásárlásáról, tekintse meg teljes útmutatónkat.

Mit kínál a KILT Protocol?

Fogyasztók számára: A KILT lehetővé teszi, hogy az identitásod úgy képviseld, hogy ne fedj fel olyan dolgokat, amelyeket inkább magánjellegűként szeretnél megtartani. Elhozza a való világban is használt, valósághű hitelesítési folyamatokat (útlevél, jogosítvány, bizonyítvány stb.) a digitális térbe, miközben adataid privátak maradnak és a saját birtokodban maradnak. A felhasználók tárolhatják az információkat, és eldönthetik, mely adatokat osztják meg és kivel. Fejlesztők számára: A KILT egy nyílt forráskódú JavaScript Szoftverfejlesztő Készletet (SDK) kínál, amelynek használatához nincs szükség blockchain fejlesztési tapasztalatra. A fejlesztők gyorsan létrehozhatnak alkalmazásokat hitelesítések kiadására, tárolására és ellenőrzésére, hogy üzletet építsenek az identitás és adatvédelem köré.

KILT Protocol befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik KILT Protocol befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.