Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

Trusted by leading companies and financial institutions

BlackRock logoAllianz logoGoogle logoAnthropic logoBloomberg logoRevolut logoNASDAQ logoCoinbase logo
BlackRock logoAllianz logoGoogle logoAnthropic logoBloomberg logoRevolut logoNASDAQ logoCoinbase logo
Analyse
Profil
KILT Protocol Részvény

KILT Protocol

KILT

Árfolyam

0,02
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

KILT Protocol Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
GateKILT/USDT0,03365,5876,6495 167,140,00cex1,00
KrakenKILT/USD0,0372,85764,575292,290,00cex1,00
Bit2MeKILT/EUR0,03001226,380,00cex1,00
KrakenKILT/EUR0,03001220,770,00cex1,00
MEXCKILT/USDT0,0300124,240,00cex1,00
BitMartKILT/USDT0,03111,8323,5223,420,00cex53,00
1

KILT Protocol FAQ

Mi az a KILT Protocol (KILT)?

A KILT egy decentralizált blokklánc-alapú identitásprotokoll, amely igazolható, visszavonható és anonim adatállításokon alapuló hitelesítvényeket bocsát ki a [Web 3.0-ban](https://eulerpool.com/alexandria/article/what-is-web-3-0). A KILT küldetése, hogy visszaállítsa a személyes adatok feletti irányítást azok tulajdonosához, visszaadva a magánélet védelmét az egyénnek, és lehetővé téve az identitás és hitelesítvények köré épülő innovatív üzleti modelleket. A KILT célja, hogy ezt úgy érje el, hogy ötvözi a valós világ bizalmát a blokklánc-technológia előnyeivel. A fejlesztők a KILT segítségével hozhatnak létre azonosítókat emberek, gépek, szolgáltatások és bármi számára, amin identitás építhető. A KILT a Parity Substrate platformon épült, és 2021 szeptemberében indította el a mainnetet Kusama parachainként. A Substrate zökkenőmentes integrációs lehetőséget kínál olyan Kusama és Polkadot projektekhez, mint a játék, NFT-k, DeFi és DEX-ek; a KILT továbbá vállalati partnerségeket valósít meg az energetika, egészségügy és banki szektorokban.

Kik a KILT Protocol alapítói?

A KILT Protocol 2018-ban jött létre, alapítója Ingo Rübe, a BOTLabs GmbH vezérigazgatója, aki együtt dolgozott a Hubert Burda Mediával, ahol 2012 és 2017 között technológiai igazgatóként (CTO) tevékenykedett. Korábban Ingo 2006 és 2012 között projektigazgatóként dolgozott a német kiadónál, az Axel Springer SE-nél. Ingo 2017 és 2020 között az igazgatótanács tagja volt a Drupal Associationnél, és a BOTLabs az International Association for Trusted Blockchain Applications (INATBA) alapító tagja. A blockchain technológia azon képességét felismerve, hogy helyreállítsa az autonómiát és az irányítást a személyes adatok felett, Ingo azt a célt tűzte ki, hogy olyan identitásmegoldásokat hozzon létre, amelyek szabványosíthatók és bevezethetők a vállalatok és vállalkozók számára világszerte.

Hogyan működik a KILT?

A KILT-rendszerben a digitális identitás két részből áll: egy Digitális Azonosítóból (DID) és az azonosítóhoz kapcsolódó Igazolható Tanúsítványokból (VCs). Az identitás úgy épül fel, hogy további tanúsítványokat adnak hozzá az azonosítóhoz. A KILT használatával egy megbízható hatóság (a Tanúsító) képes dokumentumokat (Tanúsítványokat) kibocsátani, amelyeket aztán az a személy (a Kérelmező) birtokol és irányít, akinek kiállították azokat. A KILT soha nem tárol személyes adatokat a blokkláncon; ezek az adatok a Tanúsítványban találhatók, amely teljes mértékben a felhasználó irányítása alatt áll. A blokkláncot csak hash értékek tárolására használják. A blokklánc-technológia lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy ezzel a hash-sel bizonyítsa Tanúsítványának hitelességét és érvényességét bárkinek, akinek meg kívánja mutatni. A Tanúsítónak pedig lehetősége van egy új hash-t létrehozni a Tanúsítvány visszavonásához, ha az már nem érvényes.

Mi teszi egyedivé a KILT Protocol-t (KILT)?

A KILT egy engedély nélküli bizalmi infrastruktúrát épít valós üzleti esetekre, amelyek segítenek az egyéneknek és szervezeteknek bizonyítani és védeni online identitásukat. A digitális világban nyújtott akkreditáció révén, ahol a vállalkozások igazolhatják a hitelesítéseiket és építhetik a bizalmat, a KILT alapréteget biztosít a hitelesíthető tanúsítványok számára a Web 3.0-ban. Fontos megjegyezni, hogy a Kusama parachain kulcsfontosságú elemeket biztosít a KILT számára, többek között: * Blokklezárás és hálózatvédelem (további biztonsági szint); * Interoperabilitás (a parachainek közötti interoperabilitás, amely lehetővé teszi a KILT számára további funkciók, például okos szerződések és orákulumok használatát); * Képesség DIDs (Decentralizált Azonosítók) és Hitelesíthető Tanúsítványok biztosítására más parachain projektek számára a Relay Chainen keresztül, óriási hálózati hatásokat biztosítva a KILT számára.

Hány KILT érme (KILT) van forgalomban?

* A Token Generation Event (TGE) során kibocsátott teljes kínálat: 150 millió előre kibocsátott KILT Coin. * Kezdeti forgalomban lévő kínálat: 34 millió. * Az előre kibocsátott érmék fennmaradó részét fokozatosan, 6-60 hónap alatt szabadítják fel. * Kezdeti infláció évi körülbelül 5%, amely az első 6 év során évi 1%-ra csökken, majd lassan nullához közelít. A KILT 2021 szeptemberében indult decentralizált parachainként a Kusama hálózaton, három fő token-használati móddal: fizetési, on-chain és staking mechanizmusok számára, amelyek a kollátoroknak és delegálóknak biztosítanak lehetőségeket. Függetlenül attól, hogy a közösségi irányítás döntése alapján a KILT Protocol a Kusama hálózatról átkerül-e egy Polkadot parachainra, csak egy KILT hálózat és egy KILT Coin létezne mindkettőn.

Hogyan van a KILT Protocol hálózata biztosítva?

A KILT blokklánc egy a Proof-of-Stake (PoS) konszenzus variációját használja, amelyet Korlátozott Delegált Proof-of-Stake-nek (LDPoS) neveznek a lánc biztonságának maximalizálása érdekében. Ez az LDPoS rendszer két szerepet foglal magába: * Kollátorok: a blokklánc adatait tartják, tranzakciókat gyűjtenek és blokkokat építenek. (Hasonlóan működnek, mint a validátorok a Kusama és Polkadot hálózatokon.) * Delegálók: megbízható kollátort támogatnak a stakelt KILT érméikkel. Mivel egy Kusama parachainról van szó (és a közösségi irányítás függvényében végül a Polkadoton is), a KILT Protocol biztonságát a Kusama Relay Chain biztosítja. A kollátorok által a KILT hálózaton ellenőrzött tranzakciós adatblokkokat továbbítják a Kusama validátoroknak, hogy véglegesítsék azokat, és ezek legyenek az igazság állapota.

Hol lehet KILT érméket vásárolni (KILT)?

A KILT token 2021 végén kerül kiadásra. A felhasználók a tőzsdén való jegyzésre várva vásárolhatnak KILT-et. Az Eulerpool felsorolja az összes jelentős eseményt a kriptovaluta térben, így jól tájékozott maradhat. Ha többet szeretne megtudni a kriptovaluták vásárlásáról, tekintse meg teljes útmutatónkat.

Mit kínál a KILT Protocol?

Fogyasztók számára: A KILT lehetővé teszi, hogy az identitásod úgy képviseld, hogy ne fedj fel olyan dolgokat, amelyeket inkább magánjellegűként szeretnél megtartani. Elhozza a való világban is használt, valósághű hitelesítési folyamatokat (útlevél, jogosítvány, bizonyítvány stb.) a digitális térbe, miközben adataid privátak maradnak és a saját birtokodban maradnak. A felhasználók tárolhatják az információkat, és eldönthetik, mely adatokat osztják meg és kivel. Fejlesztők számára: A KILT egy nyílt forráskódú JavaScript Szoftverfejlesztő Készletet (SDK) kínál, amelynek használatához nincs szükség blockchain fejlesztési tapasztalatra. A fejlesztők gyorsan létrehozhatnak alkalmazásokat hitelesítések kiadására, tárolására és ellenőrzésére, hogy üzletet építsenek az identitás és adatvédelem köré.

KILT Protocol befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik KILT Protocol befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.