Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

Trusted by leading companies and financial institutions

BlackRock logoAllianz logoGoogle logoAnthropic logoBloomberg logoRevolut logoNASDAQ logoCoinbase logo
BlackRock logoAllianz logoGoogle logoAnthropic logoBloomberg logoRevolut logoNASDAQ logoCoinbase logo
Analyse
Profil
Hedget Részvény

Hedget

HGET

Árfolyam

0,04
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

Hedget Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
GateHGET/USDT0,04173,402,6180 370,400,00cex2,00
AscendEXHGET/USDT0,040049 835,100,00cex1,00
Gate.ioHGET/ETH0,030000cex1,00
BitbnsHGET/INR0,120000cex1,00
BitrueHGET/USDT0,060000cex1,00
1

Hedget FAQ

Mi az a Hedget (HGET)?

2020 szeptemberében indították el a Hedget, amely egy decentralizált és nem letétkezelő kriptovaluta opciós protokoll. A Hedget számos stratégiai befektetőt és partnert vonultat fel, köztük a Chromia, FTX/Alameda Research, Orion Protocol, NGC Ventures és FBG Capital. A Hedget csapata úgy véli, hogy a globális decentralizált opciós piacok fejlesztése a logikus következő lépés a DeFi platformok és hitelezők számára. Azáltal, hogy képesek lefedezni a mindkét irányú volatilitást, ezek a platformok (valamint az alkalmi felhasználók) biztosíthatják magukat a likvidáció és fizetésképtelenség ellen. Emellett a Hedget opciók közvetlenül használhatók egyszerű kereskedési eszközként is, hogy profitáljanak a piaci ármozgásokból. A csapat prioritásként kezelte számos különböző blokklánc képességeinek kihasználását. A Hedget a Binance Smart Chain-re fejlesztett implementációval rendelkezik, valamint egy különálló implementációval az Ethereumon. Ezen felül a Chromiát is bevezetik mint Layer 2 fejlesztést az Ethereum platformon. A Hedget alapítvány hosszú távú víziója, hogy biztosítsa a platform fejlesztését és gondozását a következő években, végül pedig létrehozza a DAO-t, amely a platform szabályait és mechanikáit fogja irányítani. ___ A Hedget Token (HGET) a Hedget platform natív hasznossági és irányítási tokenje. Az Ethereum hálózaton ERC-20 szerződésként van kibocsátva, és képviseletet fog kapni a Chromia mellékláncon, valamint a Binance Smart Chain-en is. Az HGET a Hedget platform irányító tokenje. A token birtokosai szavazhatnak (közvetlenül a blokkláncon vagy az UI felületen keresztül https://hedget.com/proposals/) új eszközök hozzáadásáról, alapértelmezett opciós paraméterekről és az UI fejlesztésekről. Létezik egy Teszthálózati platform https://hedget.com/demo/ (amelyet a Chromia teszthálózaton hosztolnak), amelyhez a felhasználóknak HGET tokeneket kell tétbe helyezniük a hozzáféréshez. A demó oldalon a felhasználók valós értékkel nem rendelkező teszthálózati tokenekkel fognak kereskedni, de a legjobban teljesítő kereskedőket automatikusan jutalmazza a Hedget protokoll valódi HGET tokenekkel a főhálózati megjelenéskor a Chromia blokkláncon 2021 Q1 során. Az HGET token többféle funkciót is ellát majd a platformon. Az HGET tokeneket tétbe kell helyezni a platformmal való interakcióhoz, és a Hedgeten minden kereskedési jutalék HGET tokenekben kerül levonásra. Az HGET arra is szolgál, hogy megakadályozza a rendelési spamet, ami API túlterheléshez és order book manipulációhoz vezethet. A tétkövetelmények növekedni fognak, ahogy a felhasználó pénzügyi tranzakcióinak értéke és gyakorisága növekszik. A jövőben az HGET tokent biztonsági intézkedésként és hírnév-rendszerként is felhasználják, amikor a fedezett opciókat bevezetik. Az opciókat kínáló íróknak, akik nem 1:1 fedezetet biztosítanak, HGET tokeneket kell tétbe helyezniük, amelyeket teljesen fedezett opciók vásárlására használnak fel fedezetként, ha tőkehiány kockázata áll fenn. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a végfelhasználókat ne érintse hátrányosan egy opciós író fizetésképtelensége. Ahogy a platform tovább fejlődik, létrehoznak egy DAO-t, amelyben az HGET tokeneket használják a tranzakciós díjak, tartalékkövetelmények, valamint a platform általános funkcióinak és jellemzőinek meghatározására.

Hedget protokoll díjszabás:

* Vevői díj: az alap 0,04%-a * Készítői díj: az alap 0,02%-a * A vevői és készítői díjak közötti 0,02%-os különbség egy különleges tartalékba kerül, amely zárolásra kerül mindaddig, amíg létre nem jön egy DAO, amely időpontban a DAO fogja irányítani az alapok felhasználását. * Egy 0,02%-os elszámolási díjat + ETH díjakat (ha Ethereumon történik az elszámolás) az opció vásárlója fizeti meg. * Az első 3-4 évben ezt a 0,02%-os elszámolási díjat a rendszer a likviditásbányászati poolból fizeti majd meg, így jutalmazva az opciók íróit, és csökkentve az opció vásárlója által fizetendő teljes díjakat. Információk a Hedgetről megtalálhatók Eulerpool platformunkon.

HGET Token Forgalomban:

A protokoll maximális tokenkínálata rögzített, összesen 10,000,000 HGET. 1,717,170 tokent hoztak létre a TGE során, melyeket a Whitepaper irányelveinek megfelelően osztottak ki a privát és nyilvános eladás résztvevői, valamint a csapat között. 88,888 ERC20 HGET tokent égettek el az Ethereum Mainnet-en, és ezek kibocsátása a Binance Smart Chain-en 2021 januárjában fog megtörténni. A fennmaradó tokenek kibocsátása a Whitepaperben vázoltak szerint fokozatosan történik. Ennek nagy részét a Hedget protokoll likviditásbányászati programja keretében osztják ki, amely jutalmazza mind a piaci szereplőket, mind a protokoll felhasználóit.

Hedget befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik Hedget befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.