ELYSIA Részvény

ELYSIA

Árfolyam
0,00 USD
Ma +/-
-0,00 USD
Ma %
-1,32 %
Market Cap
$9.65M
24h Volume
$80.6K
Vol/MCap: 0.0084
Fully Diluted Valuation
$14.04M
Circulating Supply
4.81B EL
69%Max: 7.00B
24h Range
$0.001989
$0.002065
All-Time Range
$0.0006852
$0.0695
components_crypto_CryptoExchanges_exchangecomponents_crypto_CryptoExchanges_marketPaircomponents_crypto_CryptoExchanges_pricecomponents_crypto_CryptoExchanges_depthPlus2components_crypto_CryptoExchanges_depthMinus2components_crypto_CryptoExchanges_volume24hcomponents_crypto_CryptoExchanges_volumePercentcomponents_crypto_CryptoExchanges_typecomponents_crypto_CryptoExchanges_liquidityRatingcomponents_crypto_CryptoExchanges_freshness
BithumbEL/KRW0,0033 456,4537 395,118,17 Mió.1,52cex375,002025. 07. 09. 4:20
GateEL/USDT0,004,01205,62268 170,620,01cex5,002025. 07. 09. 4:23
MEXCEL/USDT0,00393,90891,34144 241,450,01cex105,002025. 07. 09. 4:18
OrangeXEL/USDT0,001861,702477,73134 095,510,02cex265,002025. 07. 09. 4:18
TGEXEL/USDT0,002704,712752,642451,980,02cex3,002025. 07. 09. 4:15

ELYSIA FAQ

{ "q": "about", "a": "Az ELYSIA egy RWA tokenizációs protokoll, amely lehetővé teszi a valós eszközök kereskedelmét a világ bármely pontján a blokkláncon keresztül.\n\nFelhasználási területei és alapvető értékei a következők:\n\n1. Kibocsátási díj\nAz ELYSIA Protokoll kibocsátási díjat gyűjt az eszköz token kibocsátójától. Az eszköz tokenek kibocsátási ára eszközcsoportonként változik, miközben a díjstruktúrában bekövetkező bármilyen változást az Aktív Résztvevők szavazatai határozzák meg.\n\n2. Staking program\nAz ELYSIA Protokoll EL token staking programot működtet. Két fő célja van:\n1) Szavazati jog biztosítása a kormányzásban\n2) Részvételi jutalmak: Protokoll bevétel + Bányászati bevétel", "rank": "0" }

ELYSIA (EL) egy úttörő projekt, amely arra törekszik, hogy áthidalja a szakadékot a hagyományos pénzügyi eszközök és a kriptopénzek fejlődő világa között azáltal, hogy blokklánc technológia segítségével digitalizálja a valós eszközöket. Ez az innovatív megközelítés lehetővé teszi a kevésbé likvid eszközök kriptopénzügyi termékekké való átalakítását, ezzel növelve a likviditást és hozzáférhetőséget. Az ELYSIA középpontjában egy decentralizált autonóm szervezet (DAO) áll, amely biztosítja a technológiai keretrendszert és ösztönzőket a kézzelfogható eszközök digitális átalakításához. A platform alapvető értékei közé tartozik a kibocsátási díjstruktúra, amely díjakat szed be az eszköz token kibocsátóktól. Ezek a díjak eszközcsoportonként változnak, és a aktív résztvevők szavazatai alapján kerülnek meghatározásra. Az EL token staking program az ELYSIA ökoszisztéma másik alappillére. Ez a program két fő célt szolgál: szavazati jogokat biztosít a kormányzásban és jutalmakat kínál a részvételért. Ezek a jutalmak a protokoll bevételeiből és bányászati bevételekből származnak, ösztönözve az aktív részvételt a közösségen belül. Az ELYSIA csapatát különböző területek szakértői alkotják, hozzájárulva a projekt folyamatos fejlődéséhez. A platform együttműködő jellege lehetőséget biztosít különféle szakemberek hozzájárulására, növelve annak szilárdságát és alkalmazkodóképességét. Ez a sokoldalú megközelítés biztosítja, hogy az ELYSIA az élen járjon a hagyományos pénzügyek és a kriptopénzek dinamikus világának integrációjában.

ELYSIA befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik ELYSIA befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.