Legendás befektetők az Eulerpoolra tesznek

2 eurótól biztosítható
Analyse
Profil
Concordium Részvény

Concordium

CCD

Árfolyam

0,03
Ma +/-
+0
Ma %
+0 %

Concordium Whitepaper

  • Egyszerű

  • Kibővített

  • Experte

Börse Marktpaar Preis +2% Tiefe -2% Tiefe Volumen (24H) Volumen % Typ Liquiditätsbewertung Aktualität
KuCoinCCD/USDT0,00592,671679,17175 407,480,02cex206,002025. 07. 09. 6:23
MEXCCCD/USDT0,005035,90274,84152 649,050,01cex1,002025. 07. 09. 6:18
GateCCD/USDT0,0011 386,0169,37135 970,020,01cex1,002025. 07. 09. 6:23
BitMartCCD/USDT0,002422,942397,8371 977,280,00cex256,002025. 07. 09. 6:21
BitfinexCCD/USDT0,005234,7111 070,1146 487,580,03cex256,002025. 07. 09. 6:23
BitfinexCCD/USD0,004491,466766,9725 125,610,02cex247,002025. 07. 09. 6:23
CoinExCCD/USDT0,0016,7717,694911,790,00cex1,002025. 07. 09. 6:23
CoinDCXCCD/INR0,009,10106,614625,310,08cex1,002025. 07. 09. 6:15
AscendEXCCD/USDT0,00890,89749,081630,780,00cex183,002025. 07. 09. 6:18
Bit2MeCCD/USDT0,001562,631476,501247,870,00cex105,002025. 04. 07. 10:15
1
2

Concordium FAQ

Mi az a Concordium (CCD)?

A Concordium 2018-ban indult, egy nyilvános, engedély nélküli első rétegbeli blokklánc, amely minden láncon belüli tranzakcióhoz titkosított azonosítót kapcsol, lehetővé téve az azonosítást a protokoll szintjén. Úgy tervezték, hogy egyensúlyt teremtsen a magánélet és az elszámoltathatóság között az azonosító rétegén keresztül. A projekt mögött álló csapat, melynek tagjai közt szerepelnek a Volvo, az IKEA, a Credit Suisse és más cégek vezetői, már a kezdetektől azt nyilatkozták, hogy céljuk az, hogy a jelenlegi és jövőbeli vállalkozások számára megkönnyítsék a blokklánc-technológia lehetőségeinek integrálását, különös tekintettel a szabályozói megfelelésre. Bár a valós világbeli azonosítás biztosítása sok kripto-rajongó számára elriasztó lehet, a vállalat azt állítja, hogy teljes magánéletet biztosít a felhasználók számára a zero-knowledge proofok alkalmazásával. A mai napig a vállalat 52 millió eurót gyűjtött össze, és partnerséget kötött a Geely-vel, egy globális autógyártóval, amely a Volvo Cars, a Volvo AB és a Daimler társtulajdonosa. A színfalak mögött a Concordium rendelkezik egy natív kriptovalutával, a CCD-vel. Ezt használják tranzakciós díjak fizetésére, stakingre, a csomópont üzemeltetők jutalmazására, valamint kollaterál/elszámolási eszközként a Concordium DeFi környezetében. A Concordium árfolyamát és piaci statisztikáit megtalálja az Eulerpoolon.

Kik a Concordium alapítói?

A Concordiumot Lars Seier Christensen, a Saxo Bank online kereskedési és befektetési platform társalapítója és korábbi vezérigazgatója alapította. Christensen, aki jelenleg az Alapítványi Tanács elnöke, sikeresen növelte a Saxo létszámát 1 500 alkalmazottig 150 helyszínen. Emellett a vállalat több mint 30 szakértőből álló csapattal rendelkezik, amely magában foglalja az Alapítványi Tanácsot, a Tudományos Csapatot, a Technikai Csapatot, az Operatív Csapatot és a Tanácsadó Testületet. A csapat más kiemelkedő tagjai közé tartozik Ueli Maurer professzor, a svájci Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) vezető akadémikusa, aki kriptográfiai innovációival vált ismertté. Ivan Damgård professzor, a Merkle-Damgård kriptográfiai hash társ-feltalálója szintén a csapat része. További kulcsfontosságú C-szintű csapattagok közé tartozik Kåre Kjelstrøm, a csoport CPO/CTO-ja (vállalkozó, a Szilícium-völgy startup veteránja többek között az Ubernél szerzett tapasztalatával).

Mi teszi egyedivé a Concordiumot?

Concordium legkiemelkedőbb tulajdonsága a beépített identitásrétegéből fakad. Az ID-réteg megbízható identitáskiadókat alkalmaz, hogy a felhasználók számára önálló szuverén identitást biztosítson. A hálózat azonban igyekszik egyensúlyt teremteni a felhasználói adatvédelem és a jogos jogi kérdések felmerülése esetén szükséges azonosítás igénye között. Az azonosítás másik oldalán, a blokkláncon végrehajtott tranzakciók titkos kriptográfiai módszerekkel történnek, hogy igazolják, minden résztvevő ellenőrzött anélkül, hogy felfednék identitásukat. Az adatvédelem és azonosítási funkciókon túlmenően, a Concordium egy erőteljes végrehajtási környezetet biztosít okosszerződések és digitális pénzügyi primitívek számára, vállalati felhasználásra tervezve. Ezen funkciók közé tartozik a nagy teljesítőképesség gyors véglegességgel, alacsony, fix tranzakciós költségek és egy szabályozott DeFi Labor. A tranzakciókról szólva, a blokklánc hálózat kettős konszenzusmechanizmust alkalmaz. Az egyik oldalon az üzemeltetők (sütők néven ismertek) Nakamoto-stílusú Proof-of-Stake mechanizmussal dolgozzák fel a tranzakciókat, míg a másik oldalon egy speciális sütőkből álló készlet között egy bizánci hibabíró (BFT) megállapodás véglegesíti a tranzakciókat. Bármely felhasználó, aki több mint 14,000 CCD-t köt le, sütővé válhat, míg a véglegesítőkhöz szükséges lefoglalni legalább a teljes CCD-készlet 0,1%-át.

Mennyi a CCD tokenek forgalomban lévő kínálata?

A CCD token összkínálata 11,568,824,325 CCD token a jelen írás idején, a jelenlegi forgalomban lévő kínálat pedig 6,836,607,809 CCD.

Hol lehet megvásárolni a Concordiumot?

A Concordium (CCD) tokeneket több tőzsdén is megvásárolhatjuk, például a Kucoin, a Bitfinex, az AscendEX és a MEXC platformokon. Új a kriptovaluták világában? Tudjon meg többet arról, hogyan vásárolhat Bitcoint és más kriptovalutákat az Eulerpool weboldalon.

Concordium befektetők szintén érdeklődnek ezek iránt a kriptovaluták iránt.

Ez a lista gondosan válogatott kriptovalutákat mutat be, amelyek érdekesek lehetnek a befektetők számára. A befektetők, akik Concordium befektettek, a következő kriptovalutákba is fektettek be. Az Eulerpoolon minden listázott kripto esetében saját kriptoanalíziseket készítettünk.

Kriptovaluták kezdetei és felemelkedése

A kriptovaluták története 2008-ban kezdődik, amikor egy személy vagy csoport Satoshi Nakamoto álnéven közzétette a "Bitcoin: Egy Peer-to-Peer Elektronikus Pénzforgalmi Rendszer" című fehér könyvet. Ez a dokumentum képezte az alapját az első kriptovalutának, a Bitcoin-nak. A Bitcoin egy decentralizált technológiát, ismert mint Blockchain, használt fel tranzakciók lebonyolításához anélkül, hogy szükség lett volna központi hatóságra.

2009 januárjában indult el a Bitcoin-hálózat a Genesis-blok bányászásával. Kezdetben a Bitcoin egy kísérleti projekt volt egy kis csoport számára lelkes híveknek. Az első ismert kereskedelmi vásárlás Bitcoinnal 2010-ben történt, amikor valaki 10000 Bitcoint adott ki két pizzaért. Akkoriban egy Bitcoin értéke csak centek töredéke volt.

A további kriptovaluták fejlesztése

A Bitcoin sikerét követően hamarosan további kriptovaluták jelentek meg. Ezeket az új digitális valutákat, gyakran "Altcoins"-ként emlegetik, különböző módon próbálták felhasználni és fejleszteni a blockchain technológiát. A korai Altcoins legismertebb képviselői közé tartozik a Litecoin (LTC), Ripple (XRP) és az Ethereum (ETH). Az Ethereum, amit Vitalik Buterin alapított, különösen eltért a Bitcointól, mivel lehetővé tette intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások (DApps) létrehozását.

Piaci növekedés és volatilitás

A kriptovaluták piaca gyorsan nőtt, és ezzel együtt a közfigyelem is. A Bitcoin és más kriptovaluták értéke extrém ingadozásokon ment keresztül. Olyan csúcspontok, mint a 2017-es év vége, amikor a Bitcoin ára majdnem elérte a 20.000 amerikai dollárt, erős piaci összeomlásokkal váltakoztak. Ez a volatilitás vonzotta a befektetőket és a spekulánsokat egyaránt.

Szabályozási kihívások és elfogadás

Ahogy a kriptovaluták népszerűsége nőtt, a világ kormányai elkezdtek foglalkozni ezeknek az új eszközosztálynak a szabályozásával. Egyes országok barátságos álláspontot foglaltak el, és ösztönözték a kriptotechnológiák fejlődését, míg mások szigorú szabályozást vezettek be vagy teljesen betiltották a kriptovalutákat. Ennek ellenére a kriptovaluták elfogadása a főáramban folyamatosan növekedett, ahogy a vállalatok és pénzügyi intézmények is elkezdték adoptálni őket.

Legutóbbi fejlemények és a jövő

Az elmúlt években, úgy mint a DeFi (Decentralized Finance) és az NFT-k (Non-Fungible Tokens) megjelenése kiszélesítették a lehetőségek tárházát, amelyeket a blokklánc technológia kínál. A DeFi lehetővé teszi bonyolult pénzügyi tranzakciók végrehajtását hagyományos pénzintézetek nélkül, míg az NFT-k a műalkotások és más egyedi tárgyak tokenizálását teszik lehetővé.

A kriptovaluták jövője továbbra is izgalmas és bizonytalan marad. Nyitott kérdések maradnak a skálázhatósággal, szabályozással és piaci átjárhatósággal kapcsolatban. Ennek ellenére a kriptovaluták iránti érdeklődés, valamint a mögöttük álló blokklánc-technológia iránti érdeklődés erősebb, mint valaha, és szerepük a globális gazdaságban várhatóan tovább növekedni fog.

Kriptovalutákba történő befektetések előnyei

1. Magas hozampotenciál

A kriptovaluták magas hozampotenciáljukról ismertek. Azok a befektetők, akik korán belevágtak olyan projektekbe, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, jelentős nyereséget értek el. Ezek a magas hozamok teszik a kriptovalutákat vonzó befektetési lehetőséggé a kockázatvállaló befektetők számára.

2. Függetlenség a hagyományos pénzügyi rendszerektől

A kriptovaluták alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerhez képest. Nem függnek egy központi bank politikájától, ami vonzóvá teszi őket az inflációval és a gazdasági instabilitással szembeni fedezetként.

3. Innováció és technológiai fejlesztés

A kriptovalutákba való befektetés egyben az új technológiákba való befektetést is jelenti. A Blockchain, számos kriptovaluta mögött álló technológia, potenciálisan forradalmasíthat számos iparágat, a pénzügyi szolgáltatásoktól kezdve a ellátási lánc menedzsmentjéig.

4. Liquiditás

A kriptopiacok folyamatosan, azaz 24 órán keresztül működnek, ami magas likviditást jelent. A befektetők bármikor megvásárolhatják vagy eladhatják eszközeiket, ami egyértelmű előny a hagyományos piacokkal szemben, amelyek nyitvatartási időhöz kötöttek.

Kriptovalutákba történő befektetések hátrányai

1. Magas volatilitás

A kriptovaluták az extrém volatilitásukról ismertek. A kriptovaluták értéke gyorsan és kiszámíthatatlanul emelkedhet vagy csökkenhet, ami nagy kockázatot jelent a befektetők számára.

2. Szabályozási bizonytalanság

A kriptovaluták szabályozási környezete még mindig kialakulóban van és országonként jelentősen változik. Ez a bizonytalanság kockázatokhoz vezethet, különösen, ha új törvényeket és szabályzatokat vezetnek be.

3. Biztonsági kockázatok

Miközben a blokklánc-technológia nagyon biztonságosnak számít, vannak kockázatok a kriptovaluták tárolásával és cseréjével kapcsolatban. A hackek és csalások nem ritkák a kriptovilágban, ami további óvintézkedéseket igényel.

4. Megértés és elfogadás hiánya

Sok ember nem érti teljes mértékben a kriptovalutákat és az alapjaikat képező technológiát. Ez a megértés hiánya rossz befektetésekhez vezethet. Emellett a kriptovaluták elfogadása, mint fizetőeszköz, még mindig korlátozott.