Jupiter Asset Management akvizíciókkal kívánja bővíteni befektetési kínálatát. Az alapkezelő iparág jelenleg ügyfélkivonásokkal, csökkenő bevételekkel és költségnyomással néz szembe.

Matthew Beesley, a Jupiter vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat egy "háborús ládát" épített fel, amely egy "kiegészítő felvásárlást" finanszírozna a termékkínálat és az ügyfélkör bővítése céljából.

„Nagyon fontos számunkra, hogy kiegészítsük meglévő befektetéskezelési képességeinket” – mondta Beesley a Financial Times-nak. „Folyamatosan új tehetségeket keresek cégünk számára, és akár csapat-felvásárlásról, akár kisebb butik- felvásárlásokról van szó, nagyon nyitottak vagyunk az üzletekre.”

Az ilyen kijelentések egy olyan időszakban hangzanak el, amikor a közepes méretű vállalatok, mint például a Jupiter, az Abrdn, az Artemis és a Liontrust, a menedzserek által kezelt alapokból történő tőkekivonásokkal küzdenek, mivel a befektetők továbbra is az olcsóbb passzív termékek felé hajlanak. Az Investment Association szerint a május folyamán a lakossági befektetők 136 millió fontot vontak ki az aktív alapokból, míg a passzív alapok 2,1 milliárd fontot vonzottak.

Vincent Bounie, a Fenchurch Advisory ügyvezető igazgatója, elmondta, hogy az iparág kihívásai "továbbra is az M&A hajtóerejét jelentik", mivel a vagyonkezelők megpróbálják diverzifikálni bevételeiket a költségnyomás ellensúlyozása érdekében. Hozzátette, hogy "a következő szakasz" egyre inkább az érlelődő magánpiaci szektort fogja magában foglalni.

Az elmúlt években számos vagyonkezelő egyesült vagy versenytársak által felvásárolták őket. 2020-ban a Jupiter 370 millió fontért megvásárolta a Merian Global Investorst, míg az Abrdn a Standard Life és az Aberdeen 2017-es egyesüléséből jött létre. Idén év elején a Liontrust a kisebb londoni riválisához, az Artemis-hez közeledett egy esetleges felvásárlás miatt, de a korai szakaszban lévő tárgyalásokat nem folytatták tovább.

Jupiters többlettőkéje 198,5 millió fontra nőtt — majdnem négyszerese a szabályozó hatóságok által megkövetelt összegnek.

A vállalat valamivel több mint 50 milliárd fontot kezel, amelyből körülbelül 42 milliárd font a magánügyfeleké. Beesley azonban arra törekszik, hogy növelje az intézmények számára kezelt alapok arányát.

„Folyamatosan keressük a lehetőségeket intézményi ügyfélkörünk erősítésére, így számíthat rá, hogy minden, amit teszünk, mind az intézményi, mind a magánpiacot célozza meg” – tette hozzá.

Egy nagyobb felvásárlástól azonban Beesley eltekintett, miután egyeztetett egy riválissal. "A vagyonkezelési ágazat több befektetője szkeptikus a nagy védelmi egyesülésekkel kapcsolatban. Az a képesség, hogy a megszerzett tőkét olyan felvásárlásokra használjuk fel, amelyek új befektetési tehetségeket hoznak és nem befolyásolják az üzlet költségalapját — tehát valóban azt használjuk, amivel már rendelkezünk —, igazán jelentős.

Az alapkezelő Beesley alatt csökkentette a költségeket is, mivel csökkentette a dolgozók létszámát és összevonta az alapokat. A vállalat pénteken közzétett féléves eredményeiben közölte, hogy a költségek az előző évhez képest 2 százalékkal, 129 millió fontra csökkentek.

Annak ellenére, hogy az elemzők dicsérték a Jupiter költségcsökkentési intézkedéseit, néhány kulcsfontosságú vezető, köztük a régóta tevékenykedő brit részvényalapkezelő, Ben Whitmore távozása a legtöbb forráskiáramlást a félév során előidézte, amelynek eredményeként nettó 3,4 milliárd fontos kiáramlás történt.

Wayne Mepham, a Jupiter pénzügyi és operációs vezérigazgató-helyettese figyelmeztetett, hogy a vállalat Whitmore által kezelt értékalapjai az elkövetkező hónapokban az ő távozásáig további kiáramlásokat tapasztalhatnak.