A felmondások közösségi médiában való dokumentálásának gyakorlata egyre népszerűbbé válik, különösen a fiatalabb munkavállalók, például a Z generáció körében. Egy példa: Heather Haynes lefilmezte saját elbocsátását, és megosztotta a videót a TikTokon, ahol több mint 10 millió megtekintést ért el. Reakciója – sokk és könnyek a virtuális találkozó során – felhívta a figyelmet és vitát indított el a személyes szakmai tapasztalatok nyilvános megosztásának trendjéről.
A TikTok-on már több mint 32 000 bejegyzés létezik a „leépítések” hashtag alatt. Ezek a videók, gyakran érzelmi történetekkel és nyílt kritikával az egykori munkáltatókkal szemben, új kihívások elé állítják a vállalatokat. Katherine Loranger, a Safeguard Global személyzeti vezetője szerint az ifjabb generáció a közösségi médiát használja a „mérgező munkahelyek, rossz vezetés vagy igazságtalan bánásmód” megvilágítására és a hiányosságokra való figyelemfelhívásra.
Cierra Desmaratti, a Deloitte egykori munkatársa, több mint 71 000 megtekintést ért el a felmondó videójával. Egy „megfélemlítő” munkakörnyezetet írt le, amely nem illett a személyiségéhez. Bár saját bevallása szerint nem neheztel, kifejezi, hogy az ilyen nyilvános posztok „nagyobb nyomást gyakorolhatnak a vállalatokra”, hogy méltányosabban bánjanak a munkavállalókkal.
Ugyanakkor Margaret Buj, karrieretanácsadó, figyelmeztet az ilyen videók lehetséges kockázataira: „A felmondási élmények megosztása a közösségi médiában elriaszthatja a jövőbeli munkáltatókat, mivel attól tartanak, hogy bizalmas információk kerülhetnek nyilvánosságra.” Különösen a technológiai iparban, ahol sok ilyen videó készül, az ilyen nyilvános állásfoglalások karrierkockázatnak minősülhetnek.
A jogi keretfeltételek erősen eltérőek. Nagy-Britanniában az elbocsátásoknak konzultációval kell együtt járniuk, míg az Egyesült Államokban az előírások államról államra változnak. Az ügyvédek rámutatnak, hogy a vállalatoknak kevés jogi eszközük van, ha elbocsátott alkalmazottak érzékeny tartalmakat tesznek közzé – a adatvédelmi jog azonban kiindulópont lehet.
Az olyan vállalatok számára, mint a Deloitte, a Google vagy a Meta, amelyeket gyakran említenek videókban, ezek a közzétett tartalmak növelhetik a nyomást, hogy igazságosabban és átláthatóbban kezeljék az elbocsátásokat. A Deloitte hangsúlyozta a sajtónak, hogy a magánszféra tiszteletben tartása miatt nem kommentál egyéni eseteket.
Az a trend, hogy a felmondásokat vírusossá tegyék, a munkakultúra mélyebb változását tükrözi. Míg rövid távon szolidaritást és figyelmet kelt, továbbra is kérdéses, hogy milyen fenntartható hatással lesz a vállalati irányelvekre és az egyéni karrierre. "Olyan arcok, mint az enyém, ott kint vannak, láthatóak és bátrak. Nem vagyunk számok, amelyeket egyszerűen el lehet dobni" - mondta Desmaratti a videójában, és ezzel pontot tett a munkahelyi hatalmi viszonyokról folyó vita végére.