Robert Kennedy Jr lesz az amerikai egészségügyi miniszter – és a bejelentett „Make America Healthy Again” bizottsággal felkavarta a kedélyeket. Miután az amerikai szenátusban biztosította, hogy nem nyúl a meglévő oltási programhoz, Kennedy most látszólag visszatáncol. Áprilistól minden orvosi programot felülvizsgál, köztük éppen a gyermekek évtizedek óta tartó rutinoltását is diftéria, tetanusz és kanyaró ellen.

Sok megfigyelő számára ez aggasztó jel. Eddig az oltásszkepticizmus, párosulva a „gyógyszerészeti elit” hangos elutasításával, perifériális jelenségnek számított. Mostanra azonban az oltással szembeni kritika mélyen behatol a politikai struktúrákba. „Ez azt mutatja, hogy az oltásellenes színtér messze túlmutat a Facebook-csoportokon”, figyelmeztet Adam Ratner járványkutató, a kanyaró visszatéréséről szóló Booster Shots könyv szerzője. Különösen aggasztó, hogy ez a mozgalom összekapcsolja összeesküvés-elméleteit a hatóságok és kormányok kritikájával.
Kennedy régóta vitatott álláspontot képvisel a lehetséges „oltási kockázatokról”, és a Covid-oltásokat „minden idők legveszélyesebb oltásainak” nevezte. Bár ő maga nem tartja magát oltásellenesnek, kijelentései attól való félelmet keltenek, hogy alááshatja az Egyesült Államok oltási infrastruktúráját. Valójában az adatok azt mutatják, hogy a pandémia óta egyes republikánus irányítású amerikai államokban visszaesett az oltottsági arány. Több politikus saját kezdeményezésében indított törvényjavaslatokat a kötelező oltások ellen. „Ha a legfőbb egészségügyi tisztviselő osztja ezeket a nézeteket, az ország talán jövőbeli járványkitöréseket kockáztat”, figyelmezteti Ashish Jha, a Brown University School of Public Health dékánja.
Az Atlanti-óceánon túl is politikai jelentőséget szerez az oltás elutasítása. Németországban az AfD nyíltan az állami oltási kötelezettségek ellen foglalt állást, ami a Querdenker mozgalom egyes részei mellett új szavazókat hozott neki az elemzések szerint. A párt a legutóbbi szövetségi választásokon 20,8 százalékot szerzett, így először lett második legerősebb erő. Tanulmányok szerint az „egészségügyi diktatúra” témája erős érzelmeket váltott ki, és hozzájárult az AfD megerősödéséhez. Más országokban, például Romániában szintén sikerrel járnak az oltásellenesek – gyakran vallási vagy nacionalista üzenetekkel párosítják narratívájukat.
A következmények már a mindennapokban is érezhetők: tavaly az USA-ban megszaporodtak a gyermekbénulás, a szamárköhögés és a kanyaró esetei – betegségek, amelyeket egykor szinte teljesen felszámoltnak tekintettek. Hasonló fenyegetés áll fenn, ha a „természetes oltásmorál” tovább csökken, figyelmeztet David Gorski, a Wayne State professzora. „Ha az általános oltásoknál visszaesést látunk, az végső soron több halálesettel jár, különösen a legfiatalabbak körében.”

Bár Kennedy megpróbálja csillapítani a hullámokat kinevezése után, és hangsúlyozza, hogy gyermekei mind be vannak oltva, a hozzá hasonló szkeptikusok ismét a társadalmi média által táplált tömegek figyelmébe kerülnek. „Aki a védőoltásokat szabadságeszmévé emeli, az sok más összeesküvés-elméletnek is utat nyit” – mondja Bret Schafer, a digitális félretájékoztatás szakértője. „Ennek a mozgalomnak a politikai jelentősége növekszik – és lehet, hogy még csak az elején vagyunk.”