Politics
Macron a stabilitásért küzd a történelmi bizalmatlansági szavazás után.
Frankreichs Präsident Macron kämpft nach dem Sturz seiner Regierung durch ein Misstrauensvotum mit einer tief gespaltenen Parlamentslandschaft und drohender Haushaltskrise.
Emmanuel Macron francia elnök súlyos vádakat emelt az ellenzék ellen a Michel Barnier miniszterelnök kormányát bizalmatlansági szavazással megbuktató kormányválság után, és hangsúlyozta, hogy teljes mértékben ki fogja tölteni megbízatását 2027-ig. "A felelősség, amelyet Önök demokratikusan rám ruháztak, egy ötéves mandátum, és azt a végéig ki fogom tölteni" – mondta Macron csütörtökön, a politikai válság után tett első nyilatkozatában.
Barnier, akinek három hónapos hivatali ideje az Ötödik Köztársaság történetének legrövidebbje, bizalmatlansági szavazás által bukott meg, amelyet egy megosztott parlament indított. Ez az eredmény a nyáron elveszített előrehozott választásokat követi, amelyek patthelyzethez vezettek három politikai blokk között – egyiknek sincs egyértelmű többsége.
Macron megígérte, hogy „a következő napokban” új miniszterelnököt nevez ki, akinek ugyanazokkal a politikai kihívásokkal kell szembenéznie. „Az ellenzék a káoszt választotta” – bírálta különösen a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülést (RN) és a baloldali Új Népi Front Szövetséget (NFP). Mindkettőnek „csak az a célja, hogy elnökválasztásokat provokáljon és készítsen elő”.
Das Misstrauensvotum kippte auch den Haushalt für 2025, der ein Paket von 60 Milliarden Euro an Steuererhöhungen und Ausgabenkürzungen vorsah. Ziel war es, das Defizit von über sechs Prozent im Jahr 2024 auf etwa fünf Prozent im nächsten Jahr zu reduzieren. Die RN hatte angekündigt, den Haushalt zu blockieren, falls ihre Forderungen nicht erfüllt würden, und setzte diese Drohung trotz Zugeständnissen Barniers um.
Az év végéig új költségvetést kell elfogadni a kormányzati szolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében. Macron bejelentette, hogy december közepéig külön finanszírozási törvényt terjeszt elő, amely biztosítja a szükséges átmeneti intézkedéseket.
Egy új kormány megalakulását megnehezítik a mély megosztottságok a parlamentben. Macron válaszút előtt áll: vagy újra szövetséget köt Barniers pártjával, a Les Républicains-szel, vagy új politikai konfigurációt keres. A próbálkozások, hogy a mérsékelt baloldali pártokat kiszakítsák a La France Insoumise szövetségéből, eddig sikertelenek maradtak. Az LFI és az RN jelezték, hogy elutasítanak minden miniszterelnököt, aki nem a saját táborukból származik.
Marine Le Pen, az RN elnöke kijelentette: „Nem lesz miniszterelnök az Új Népi Frontból.” Ezzel egyidejűleg az LFI bejelentette, hogy minden nem baloldali jelöltet „automatikusan cenzúrázni fog”.
Macron megköszönte Barniernek, az EU tapasztalt politikusának és volt Brexit-főtárgyalójának a szolgálatait. Barnier átmeneti szerepben marad, amíg új miniszterelnököt nem neveznek ki. A politikai válság nemcsak Macron kormányának, hanem Franciaország teljes intézményi stabilitásának is próbatételt jelent.