Kína legutóbbi sikerei a mesterséges intelligenciában és az ipari termelésben egy régi gazdasági félelmet újraélesztettek: Vajon a Nyugat hatékonytalan, miközben Kína karcsúbb, intelligensebb folyamatokkal felzárkózik? A válasz egy japán koncepcióban rejlik, amely egykor megváltoztatta a globális versenyképességi tájat – Kaizen, a folyamatos fejlesztés megközelítése.
Kaizen: Japán gazdasági sikermodellje és Kína adaptációja
Az 1980-as években a Kaizen a japán versenyképesség szimbólumává vált. Az olyan vállalatok, mint a Toyota és a Sony, a gyártási folyamatok fokozatos tökéletesítésére törekedtek, ami magas minőségű termékekhez vezetett alacsony költségek mellett. A Kaizen döntő szerepet játszott Japán gazdasági felemelkedésében és ellenállóvá tette az ipart az ár- és deflációs nyomással szemben.
Doch amint Japán növekedési fázisa ellaposodott, Kína átvette az elvet – és új módszerekkel alkalmazta. Ma Kína sikerei olyan területeken, mint az elektromobilitás, a nagysebességű vonatok, a robotika és a félvezetőtechnológia, nem csak állami támogatások vagy agresszív technológiai átvételek eredményei. Sokkal inkább fejlesztettek a kínai vállalatok egy saját Kaizen-megközelítést, amely gyorsabban és disruptívabban hat, mint a japán eredeti.
DeepSeek mint Kína új Kaizen szimbóluma
A DeepSeek, egy fejlett mesterséges intelligencia modell hirtelen piacra dobása jóval alacsonyabb költségekkel, mint a nyugati alternatívák, sokkoló hatással volt, ami rávilágított erre a dinamikára. Az állandó, pragmatikus fejlesztés elve itt nemcsak a szoftverekben, hanem az alapul szolgáló hardveriparban is megmutatkozik.
Chinesische Hersteller setzen auf drei entscheidende Faktoren: Kínai gyártók három döntő tényezőre támaszkodnak:
- Skalierbarkeit: Chinas schiere Größe erlaubt es, Kaizen in einer Dimension zu betreiben, die Japan nie erreichen konnte.
- Dynamische Märkte: Kundenfeedback wird in Echtzeit integriert, wodurch Produktzyklen beschleunigt werden.
- Wissenstransfer: China gewinnt zunehmend Know-how durch japanische Ingenieure, die nach ihrer Frühverrentung als Berater angeworben werden – ohne Geheimnisse zu verraten, aber mit wertvoller Erfahrung aus jahrzehntelanger Trial-and-Error-Optimierung.
Ein Paradigmenwechsel für den Westen?
Miközben a Nyugat még mindig azzal van elfoglalva, hogy magyarázatot találjon Kína technológiai sikereire – legyen szó állami támogatásról, szellemi tulajdon lopásáról vagy gazdasági protekcionizmusról –, ott már régóta egy új, rendszeresített innovációs kultúra fejlődik.
A kaizen lehet, hogy Japánból származik, de Kína piacképes stratégiává formálta, amely kihívást jelent a nyugati iparágak számára. Már nem az a kérdés, hogy Kína lépést tud-e tartani, hanem az, hogy a Nyugat hogyan fog reagálni a folyamatos javulás ilyen felgyorsult formájára.
