DeepSeek alapjaiban változtatta meg a mesterséges intelligencia globális versenyét. A kínai MI-cég azzal, hogy nyílt forráskóddal tette közzé Reasoning R1 modelljét, nemcsak a hazai piacot kavarta fel, hanem globális innovációs hullámot is elindított. A nyugati technológiai óriások zárt modelljeivel ellentétben a DeepSeek MI-je mindenki számára hozzáférhető – São Paulóban kutatóknak, Stockholmban start-upoknak és Nairobiban orvosoknak.

A modell a ritkított neurális hálózatok képzésére épül, egy olyan módszerre, amely jelentősen csökkenti a számítási teljesítményt és az energiafogyasztást. Ez a hatékonyság lehetővé teszi a hatékony AI-technológia elérhetőségét szélesebb felhasználói csoportok számára, ahelyett hogy néhány tőkeerősre korlátozná. Míg a nyugati cégek, mint az OpenAI, titokban tartják modelljeiket és a maximális skálázódásra törekszenek, a DeepSeek nyílt megközelítést alkalmaz, amely lehetővé teszi a helyi igényekhez való alkalmazkodást.

Kínában a döntés láncreakciót váltott ki: az olyan vállalatok, mint az Alibaba, már követték a példát, és saját mesterséges intelligencia modelljeiket nyílt forráskódúként kiadták. Ez növeli a versenyt és felkelti a korai szakaszban lévő befektetők érdeklődését. A kínai kormány megerősítve érzi magát abban, hogy még nagyobb önbizalommal hajtsa végre mesterséges intelligencia stratégiáját.

Azonban a geopolitikai bizonytalanság továbbra is fennáll. Az Egyesült Államok már korlátozta a nagy teljesítményű GPU-k, például az Nvidia H100 Kínába történő exportját. A külföldi befektetéseket is szabályozási kockázatok korlátozzák. Ha DeepSeeks sikere még szigorúbb intézkedésekre készteti Washingtont, az tovább hátráltathatja a globális tudáscserét. Bár a hardverszűk keresztmetszetek megkerülhetők, az oktatási és kutatási szankciók komoly fenyegetést jelentenének a technológiai fejlődésre.

Mindazonáltal: A DeepSeek bebizonyította, hogy a mesterséges intelligencia nem csak a technológiai vállalatoké. Nyílt forráskódú megközelítése emlékeztet Johannes Gutenberg nyomdájára, amely a 15. században demokratizálta a tudáshoz való hozzáférést. Az már nem döntő, hogy ki birtokolja a mesterséges intelligenciát – hanem az, hogy mit tesz vele a világ.