Törökországban az infláció márciusban új csúcsot ért el egy éve feletti időszakban, és éves összehasonlításban átlagosan 68,5 százalékra emelkedett. Annak ellenére, hogy a török központi bank drasztikus intézkedéseket hozott, amely során az elmúlt hónapokban az alapkamatot 50 százalékra emelte, a fogyasztói árak emelkedésének tendenciája folytatódik. Különösen érintett területek a képzés, vendéglátás, egészségügy, közlekedés és az élelmiszer. Ez a fejlemény hozzájárult Recep Tayyip Erdoğan elnök AKP kormánypártjának vereségéhez a legutóbbi önkormányzati választásokon, ahol az ellenzék számos nagyvárosban, többek között Isztambulban is győzelmet aratott.

A Török Központi Bank váratlanul szigorította monetáris politikáját a tartósan magas inflációra reagálva, és márciusban 45-ről 50 százalékra emelte az alapkamatot. Ezt a döntést a romló inflációs kilátásokkal indokolták. A bank bejelentette, hogy ezt a szigorú irányvonalat addig tartják fenn, amíg a maginfláció jelentős és tartós csökkenése nem válik szemmel láthatóvá. Emellett az inflációs várakozásoknak is csökkennie kell. Gazdasági elemzők előrejelzik, hogy az inflációs ráta az év végére 44 százalék alá csökkenhet.

A török líra értékvesztése az elmúlt években az infláció emelkedésének egyik fő okaként számon tartott. A világpiacról idegen valutában fizetett importok a gyenge líra miatt tovább drágulnak. A magasabb alapkamatok alkalmazása az infláció elleni küzdelemben és a pénznem megerősítésében más központi bankok által is gyakorolt módszer, azonban lényegesen alacsonyabb szinten.