Az Európai Központi Bank (EKB) jelezheti a szigorú monetáris politika nyári feladásának lehetőségét, de egyelőre továbbra is a rekordkamatok mellett marad. Bár az infláció csökken a euroövezetben, az alapkamat 4,50 százalékon, a bankok betéti kamatlába négy százalékon marad. Az EKB azonban sejteni engedi, hogy a következő hónapokban megfontolhatja a monetáris politika lazítását, ha az inflációs kilátások továbbra is kedvezően alakulnak.

A 2023 szeptemberi kamatemelés óta, amellyel a központi bank a magasba szökő infláció ellen lépett fel, a kamatlábak történelmi magas szinten maradtak. A legfrissebb adatok szerint az inflációs ráta az euróövezetben 2,4 százalékra csökkent, ami közel áll az EKB kétéves céljához, a két százalékhoz.

Miután az infláció 2022 őszén csúcsértékeket ért el, a 2022 nyara és 2023 szeptembere közötti tíz kamatemelés hatását mutatta. A szigorúbb monetáris politika célja a kereslet csökkentése és az infláció elleni fellépés volt, ugyanakkor drágábbá tette a hiteleket és megterhelte a gazdaságot valamint a magánháztartásokat.

Több ECB-pénzügyi felügyelő most utal arra, hogy a június 6-i ülés egy lehetséges fordulópontot jelölhet, különösen, mivel a béremelkedés, az infláció egyik fő mozgatórugója, mostanában gyengült, és a gazdaságot továbbra is visszafogja a magas finanszírozási költség. Az ECB elnöke, Christine Lagarde márciusban fejezte ki azt a várakozását, hogy júniusra elegendő adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy kamatcsökkentésről döntsenek. Döntő bértárgyalási adatok, valamint új gazdasági és inflációs előrejelzések várnak a júniusi ülésre, ami tovább erősítheti az ECB döntéshozatali alapjait.