A Kaszpi-tenger mellett, alig 30 mérföldre a COP29 klímacsúcstól Bakuban, egy láthatatlan, de halálos gáz akadálytalanul áramlik a légkörbe: a metán, amely a globális felmelegedés második legnagyobb hajtóereje. Ami "rejtett" klímagyilkosnak számít, gyakran elkerüli a közvélemény figyelmét, pedig hatása az üvegházhatásra drámai. Az Eulerpool elsőként számolt be új adatokról, amelyeket a Nemzetközi Űrállomás egyik szenzora gyűjtött, és hat hatalmas metánfátyolt mutatnak ki Azerbajdzsánban – méghozzá éppen akkor, amikor itt tanácskozik a világ közössége a klímaválság ellen.

Az Carbon Mapper szervezet elemezte az adatokat és megerősítette: Ezek az emissziók mind a bakui közeli olajmezőkből származnak. További metánfelhőket fedeztek fel a hatalmas Sangachal-terminálnál. A metán, amelyet gyakran az olaj- és földgázkitermelés melléktermékeként szabadon engednek vagy elégetnek, többnyire láthatatlan marad. Az érintett lakosság számára azonban ez korántsem ártalmatlan: A mérgező gázfelhő metánon kívül rákkeltő anyagokat és más veszélyes vegyi anyagokat is tartalmaz.

Methan: Der gefährlich unterschätzte Klimatreiber

A metán gyakran a szén-dioxid árnyékában marad, pedig klímakárosító hatása pusztító. 20 éven belül körülbelül 80-szor erősebb, mint a CO₂, és a becslések szerint az iparosodás óta az éghajlatváltozás mintegy 30 százalékáért felelős. Emellett a metán felszíni ózont alkot, amely évente világszerte körülbelül egymillió ember életét veszi el – légzőszervi megbetegedések és mérgező környezeti terhelés miatt. A mezőgazdaság és a szeméttelepek mellett a fosszilis tüzelőanyag-ipar a fő okozója ezeknek a kibocsátásoknak.

Absicht oder Zufall? Die versteckten Tricks der Energiekonzerne

Olaj- és gázipari óriások világszerte különböző módszereket alkalmaznak metánkibocsátásuk eltitkolására. Az energiaszektor metánkibocsátása 2023-ban rekordszintre emelkedett - ez aggasztó tény, mivel a metán csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem leggyorsabb és legköltséghatékonyabb intézkedésének számít.

Az új műholdakat, amelyek részletes kibocsátási térképeket szolgáltatnak, olyan vállalatok használják, mint a Carbon Mapper, hogy célzottan feltérképezzék a metántollakat. A korábbi, talajméréseken alapuló technológiákkal szemben a mai műholdas technika lehetővé teszi a globális megfigyelést és a metánforrások pontos meghatározását. Az ipar azonban még ezzel az új átláthatósággal is jól fel van készülve kibocsátásainak elrejtésére.

Mark Davis, a Capterio, a fáklyaspecialista vezérigazgatója elmagyarázza, hogy a kitermelt gáz közel hét százaléka szivárgások vagy szükségfáklyázások miatt vész el. Ezek a "veszteségek", ha befognák és értékesítenék őket, nemcsak 6,8 milliárd tonna CO₂-egyenértékű kibocsátást csökkenthetnének, hanem az iparágnak évente 50 milliárd dolláros bevételt is hozhatnának.

Fackeln im Dunkeln: Routine oder "Notfall"?

A felesleges gáz elégetése – amit fáklyázásnak is neveznek – az iparban bevett gyakorlat. A Világbank becslése szerint az évente elégetett gázmennyiség elegendő lenne arra, hogy egész Szubszaharai Afrikát energiával lássa el. Bár az COP28-csúcson 50 vállalat vállalta, hogy 2030-ig megszüntetik a rutin fáklyázást, addig is a „vészhelyzet” fogalma tág marad és gyakran következetlen. Kritikusok azt gyanítják, hogy egyes vállalatok rutinszerűen „vészhelyzeti intézkedésként” tüntetik fel a fáklyázást, hogy leplezzék kibocsátásaikat.

Jonathan Banks, a Clean Air Task Force globális igazgatója hangsúlyozza: "A nagy nemzetközi olajvállalatok messze vannak az égetés szükséges csökkentésétől." Az egységesített szabályozások hiánya és az önkéntességen alapuló szabályozás bőséges mozgásteret ad az iparnak.

Die Rolle der Technik: Satelliten im Wettlauf gegen die Methan-Krise

Az elmúlt két évben legalább 13 műholdat állítottak pályára a metánkibocsátások megfigyelésére. Ezek a magán- és állami műholdak nemcsak a globális metánkoncentrációkat rögzítik, hanem az egyes kibocsátásokat is vissza tudják követni a felelős termelési létesítményekig. A Carbon Mapper nemrégiben azonosított metántollakat Szíriában, Líbiában és Texasban a Tanager-1 műholdjuk segítségével, amelyek olaj- és gázforrásokból származnak.

Azonban kérdéses, hogy a felfedezett kibocsátásokat elég gyorsan sikerül-e megfékezni, ami továbbra is kihívás marad. Az UNEP metánfigyelő rendszere nemrégiben tájékoztatta az argentin kormányt egy műholdas szivárgásról, amelyet azonnal megjavítottak. Más esetekben azonban elmarad a gyors reakció.

Fehlende Strukturen: Ein regulatorischer Wettlauf mit der Zeit

Az EU nemrég átfogó metánszabályokat vezetett be, amelyek kötelezik az energiavállalatokat a szivárgások rendszeres ellenőrzésére, felderítésére és javítására. 2027-től az EU-n kívüli vállalatoknak is szigorú előírásoknak kell megfelelniük, amennyiben Európába kívánnak exportálni. Az Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció egy 2024-ben tonnánként 900 dolláros metánadót tervez, amely 2026-ra 1.500 dollárra emelkedne.

A szabályozási tervek ingatag lábakon állnak: Szakértők figyelmeztetnek, hogy egy kormányváltás az Egyesült Államokban ezeket az előrelépéseket semmissé teheti. Paul Bledsoe, a Clinton-elnökség alatt a Fehér Ház klímatanácsadója, elmagyarázza: "A Biden-adminisztráció azon szabályozásai, amelyek mélyreható csökkentéseket kívánnak elősegíteni, a visszavonás kockázatával szembesülnek.

A Kína és más nagy kibocsátók bevonása továbbra is döntő fontosságú. "A nagy kibocsátók egyértelmű metánstratégiája nélkül alig van remény arra, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozhassuk" - mondta Marcelo Mena a Global Methane Hub-tól.

Der Kampf gegen Methan: Ein Rennen gegen die Zeit

A metán lehet láthatatlan és szagtalan, de következményei szembetűnőek. A jelenlegi technológiai fejlettség fokozatosan fedi fel a probléma valós mértékét. A kérdés csak az, hogy a nemzetközi közösség és az ipar készek-e időben megtenni a szükséges lépéseket.