„Egy nagy személyiség, Arnault úr,” jelentette ki egyszer Donald Trump a manhattani Trump Tower előcsarnokában. 2017-et írtunk, és Bernard Arnault, az LVMH luxuscég vezérigazgatója kezet fogott a frissen megválasztott elnökkel - egy erős kép, amely a hatalom és az üzlet szimbiózisát mutatta. Most, nyolc évvel később, a luxusipar ismét azzal a kihívással áll szemben, hogy navigáljon egy esetleges második Trump-mandátummal.
Die Bedrohung? Bis zu 20 Prozent Zölle auf europäische Importe.
Egy piac arany potenciállal
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb luxuscikk-piaca. A Bain és az Altagamma szerint az amerikai vásárlók 2023-ban és 2024-ben összesen mintegy 86 milliárd euró forgalmat generáltak. Az olyan iparági óriások számára, mint az LVMH (Louis Vuitton, Moët Hennessy), a piac közel negyedét teszi ki a globális bevételüknek. A Kering (Gucci, Saint Laurent) és a Hermès is jelentősen profitál az amerikaiak vásárlási kedvéből. De míg Európa termel, addig Amerika vásárol – és a vámok veszélyeztethetik ezt az egyensúlyt.
Trump és a kapcsolatok hatalma
Arnault szoros kapcsolatai Trumppal ismét hasznosnak bizonyulhatnak. Már Trump első hivatali ideje alatt is a LVMH vezérigazgatója a „személyes kártyát” játszotta ki: egy találkozó Mar-a-Lagóban itt, egy Louis Vuitton gyár megnyitása Texasban ott. „Trumppal férfi a férfival” – mondta egy bennfentes. Egy megközelítés, ami láthatóan működik.
Az LVMH emellett jelentős összegeket fektet lobbytevékenységbe: 2018 óta csaknem kétmillió dollárt juttattak a washingtoni S-3 Groupnak, amelynek kulcsszereplője, Martin Delgado szoros kapcsolatban áll republikánus körökkel. De más luxusóriások is mélyen a zsebükbe nyúlnak. A Chanel például 2019 óta több mint 240.000 dollárt költött lobbizásra.
Luxus és vámok: Ki fizeti meg az árát?
Sollten Zölle kommen, wird sich zeigen, ob die Branche die Kosten an ihre wohlhabende Kundschaft weitergeben kann. „Egy Hermès-Kelly-táskával aligha adnak el kevesebbet, csak mert 15 százalékkal drágább,” magyarázza egy iparági szakértő. Más a helyzet a középosztálybeli vásárlóknál, akik számára a luxuscikkek megszerzése nehézkes.
Steigende Preise sind jedoch keine neue Herausforderung: Zwischen 2020 und 2023 stiegen die Preise für Chanel- und Dior-Taschen um über 50 Prozent. Doch die Belastungsgrenze scheint erreicht. Claudia D’Arpizio von Bain warnt: „Jährliche Preiserhöhungen von 20 Prozent sind unmöglich.“
Áthelyezés a termelésnek?
Ein radikális lépés lenne a gyártóüzemek áthelyezése az Egyesült Államokba. De ez az ötlet nemcsak nem praktikus, hanem alááshatja a márka hitelességét is. „Azok a kézműves képességek, amelyek Olaszországban és Franciaországban léteznek, Európán kívül nem találhatók meg,” hangsúlyozza D’Arpizio.
Egy kísérlet, hogy a Hennessy-konyakot Kínában palackozzák, nemrég a munkások sztrájkjain bukott meg. És kisebb márkák is kénytelenek lehetnek új piacokat felfedezni az USA-n kívül a növekvő költségek miatt.
Remény egy erős valutában
Egy fényfolt marad a bevásárlóturizmus: az erős dollár miatt Európába utazó amerikaiak továbbra is élénken vásárolhatnak. „Sok luxusmenedzser úgy véli, hogy Trump vámjai nem fogják őket közvetlenül érinteni” – mondja Jean Danjou, az Oddo BHF elemzője. Azonban a bizonytalanság megmarad, és vele együtt a globális növekedési válság miatti aggodalom is.
