Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Románia Minimálbér
Árfolyam
A Románia jelenlegi minimálbér értéke 604,41 EUR/Hónap. A Románia minimálbére 2023. 09. 01.-kor 604,41 EUR/Hónap-ra csökkent, miután 2023. 03. 01.-kor 606,12 EUR/Hónap volt. 1999. 03. 01.-tól 2024. 03. 01.-ig az átlagos GDP Románia-ban 223,53 EUR/Hónap volt. A mindenkori csúcsot 2024. 03. 01.-kor érték el 663,24 EUR/Hónap-vel, míg a legalacsonyabb értéket 2000. 03. 01.-kor rögzítették 24,53 EUR/Hónap-vel.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
1999. 03. 01. | 27,31 EUR/Month |
1999. 09. 01. | 27,46 EUR/Month |
2000. 03. 01. | 24,53 EUR/Month |
2000. 09. 01. | 34,29 EUR/Month |
2001. 03. 01. | 41,42 EUR/Month |
2001. 09. 01. | 56,64 EUR/Month |
2002. 03. 01. | 50,33 EUR/Month |
2002. 09. 01. | 52,38 EUR/Month |
2003. 03. 01. | 71,15 EUR/Month |
2003. 09. 01. | 66,38 EUR/Month |
2004. 03. 01. | 68,03 EUR/Month |
2004. 09. 01. | 68,92 EUR/Month |
2005. 03. 01. | 78,70 EUR/Month |
2005. 09. 01. | 86,04 EUR/Month |
2006. 03. 01. | 89,67 EUR/Month |
2006. 09. 01. | 92,43 EUR/Month |
2007. 03. 01. | 115,27 EUR/Month |
2007. 09. 01. | 124,44 EUR/Month |
2008. 03. 01. | 138,59 EUR/Month |
2008. 09. 01. | 137,31 EUR/Month |
2009. 03. 01. | 149,16 EUR/Month |
2009. 09. 01. | 142,61 EUR/Month |
2010. 03. 01. | 141,63 EUR/Month |
2010. 09. 01. | 137,30 EUR/Month |
2011. 03. 01. | 157,20 EUR/Month |
2011. 09. 01. | 157,89 EUR/Month |
2012. 03. 01. | 161,91 EUR/Month |
2012. 09. 01. | 157,26 EUR/Month |
2013. 03. 01. | 157,50 EUR/Month |
2013. 09. 01. | 179,36 EUR/Month |
2014. 03. 01. | 190,11 EUR/Month |
2014. 09. 01. | 205,34 EUR/Month |
2015. 03. 01. | 217,50 EUR/Month |
2015. 09. 01. | 234,77 EUR/Month |
2016. 03. 01. | 232,10 EUR/Month |
2016. 09. 01. | 276,34 EUR/Month |
2017. 03. 01. | 275,39 EUR/Month |
2017. 09. 01. | 318,52 EUR/Month |
2018. 03. 01. | 407,86 EUR/Month |
2018. 09. 01. | 407,45 EUR/Month |
2019. 03. 01. | 446,02 EUR/Month |
2019. 09. 01. | 439,35 EUR/Month |
2020. 03. 01. | 466,23 EUR/Month |
2020. 09. 01. | 460,77 EUR/Month |
2021. 03. 01. | 458,07 EUR/Month |
2021. 09. 01. | 466,72 EUR/Month |
2022. 03. 01. | 515,26 EUR/Month |
2022. 09. 01. | 515,53 EUR/Month |
2023. 03. 01. | 606,12 EUR/Month |
2023. 09. 01. | 604,41 EUR/Month |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2023. 09. 01. | 604,41 EUR/Hónap |
2023. 03. 01. | 606,12 EUR/Hónap |
2022. 09. 01. | 515,53 EUR/Hónap |
2022. 03. 01. | 515,26 EUR/Hónap |
2021. 09. 01. | 466,72 EUR/Hónap |
2021. 03. 01. | 458,07 EUR/Hónap |
2020. 09. 01. | 460,77 EUR/Hónap |
2020. 03. 01. | 466,23 EUR/Hónap |
2019. 09. 01. | 439,35 EUR/Hónap |
2019. 03. 01. | 446,02 EUR/Hónap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇷🇴 Állásajánlatok | 33 277 | 40 009 | Negyedév |
🇷🇴 Állásajánlatok aránya | 0,65 % | 0,78 % | Negyedév |
🇷🇴 Bérek | 8553 RON/Month | 8443 RON/Month | Havi |
🇷🇴 Bérnövekedés | 15,6 % | 16,7 % | Havi |
🇷🇴 Foglalkoztatási ráta | 63 % | 63,3 % | Negyedév |
🇷🇴 Foglalkoztatottak | 5,158 Mió. | 5,147 Mió. | Havi |
🇷🇴 Foglalkoztatottsági változás | 2,4 % | 1,5 % | Negyedév |
🇷🇴 Gyártási bérek | 7489 RON/Month | 7256 RON/Month | Havi |
🇷🇴 Hosszú távú munkanélküliségi ráta. | 1,9 % | 2,1 % | Negyedév |
🇷🇴 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 20,5 % | 20,5 % | Havi |
🇷🇴 Munkaerőköltségek | 259,934 points | 161,832 points | Negyedév |
🇷🇴 Munkanélküli személyek | 246 700 | 239 800 | Havi |
🇷🇴 Munkanélküliségi ráta | 5,5 % | 5,4 % | Havi |
🇷🇴 Munkavállalási arány | 67,8 % | 66,9 % | Negyedév |
🇷🇴 Népesség | 19,05 Mió. | 19,04 Mió. | Évente |
🇷🇴 Női nyugdíjkorhatár | 62 Years | 62 Years | Évente |
🇷🇴 Nyugdíjkorhatár férfiaknak | 65 Years | 65 Years | Évente |
🇷🇴 Részmunkaidő | 223 900 | 259 700 | Negyedév |
🇷🇴 Teljes munkaidős foglalkoztatás | 7,661 Mió. | 7,35 Mió. | Negyedév |
🇷🇴 Termelékenység | 127,049 points | 129,364 points | Negyedév |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇱Albánia
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.