Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Kanada Kapacitáskihasználtság
Árfolyam
A Kanada jelenlegi Kapacitáskihasználtság értéke 78,6 %. A Kanada Kapacitáskihasználtság értéke 2024. 03. 01.-kor 78,6 %-ra csökkent, miután 2023. 12. 01.-kor még 78,6 % volt. 1987. 03. 01. és 2024. 06. 01. között a GDP átlaga Kanada esetében 82,49 % volt. Az eddigi legmagasabb értéket 1988. 03. 01.-án érték el 87,30 %-val, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-án regisztrálták, 71,20 %-val.
Kapacitáskihasználtság ·
Max
Kapacitáskihasználtság | |
---|---|
1987. 03. 01. | 82,40 % |
1987. 06. 01. | 83,70 % |
1987. 09. 01. | 85,80 % |
1987. 12. 01. | 86,90 % |
1988. 03. 01. | 87,30 % |
1988. 06. 01. | 87,20 % |
1988. 09. 01. | 86,40 % |
1988. 12. 01. | 85,40 % |
1989. 03. 01. | 85,20 % |
1989. 06. 01. | 84,90 % |
1989. 09. 01. | 83,80 % |
1989. 12. 01. | 84,30 % |
1990. 03. 01. | 83,60 % |
1990. 06. 01. | 83,60 % |
1990. 09. 01. | 82,40 % |
1990. 12. 01. | 80,50 % |
1991. 03. 01. | 79,40 % |
1991. 06. 01. | 79,50 % |
1991. 09. 01. | 80,20 % |
1991. 12. 01. | 80,70 % |
1992. 03. 01. | 80,40 % |
1992. 06. 01. | 80,10 % |
1992. 09. 01. | 80,30 % |
1992. 12. 01. | 80,90 % |
1993. 03. 01. | 82,00 % |
1993. 06. 01. | 82,50 % |
1993. 09. 01. | 82,70 % |
1993. 12. 01. | 83,10 % |
1994. 03. 01. | 83,30 % |
1994. 06. 01. | 84,90 % |
1994. 09. 01. | 85,90 % |
1994. 12. 01. | 86,30 % |
1995. 03. 01. | 86,50 % |
1995. 06. 01. | 84,80 % |
1995. 09. 01. | 83,70 % |
1995. 12. 01. | 83,30 % |
1996. 03. 01. | 83,40 % |
1996. 06. 01. | 83,40 % |
1996. 09. 01. | 84,40 % |
1996. 12. 01. | 84,20 % |
1997. 03. 01. | 84,80 % |
1997. 06. 01. | 84,90 % |
1997. 09. 01. | 86,20 % |
1997. 12. 01. | 86,50 % |
1998. 03. 01. | 86,50 % |
1998. 06. 01. | 85,40 % |
1998. 09. 01. | 84,60 % |
1998. 12. 01. | 84,80 % |
1999. 03. 01. | 85,40 % |
1999. 06. 01. | 85,10 % |
1999. 09. 01. | 85,60 % |
1999. 12. 01. | 86,10 % |
2000. 03. 01. | 85,70 % |
2000. 06. 01. | 85,50 % |
2000. 09. 01. | 85,60 % |
2000. 12. 01. | 85,60 % |
2001. 03. 01. | 84,10 % |
2001. 06. 01. | 83,80 % |
2001. 09. 01. | 82,50 % |
2001. 12. 01. | 81,90 % |
2002. 03. 01. | 83,50 % |
2002. 06. 01. | 84,70 % |
2002. 09. 01. | 84,60 % |
2002. 12. 01. | 84,20 % |
2003. 03. 01. | 84,10 % |
2003. 06. 01. | 83,50 % |
2003. 09. 01. | 84,10 % |
2003. 12. 01. | 85,40 % |
2004. 03. 01. | 85,40 % |
2004. 06. 01. | 85,80 % |
2004. 09. 01. | 86,00 % |
2004. 12. 01. | 85,90 % |
2005. 03. 01. | 85,50 % |
2005. 06. 01. | 85,80 % |
2005. 09. 01. | 86,10 % |
2005. 12. 01. | 86,60 % |
2006. 03. 01. | 86,40 % |
2006. 06. 01. | 85,50 % |
2006. 09. 01. | 84,50 % |
2006. 12. 01. | 84,20 % |
2007. 03. 01. | 85,60 % |
2007. 06. 01. | 86,00 % |
2007. 09. 01. | 85,30 % |
2007. 12. 01. | 83,20 % |
2008. 03. 01. | 81,20 % |
2008. 06. 01. | 80,90 % |
2008. 09. 01. | 81,50 % |
2008. 12. 01. | 79,20 % |
2009. 03. 01. | 74,80 % |
2009. 06. 01. | 72,70 % |
2009. 09. 01. | 73,50 % |
2009. 12. 01. | 75,50 % |
2010. 03. 01. | 77,50 % |
2010. 06. 01. | 79,10 % |
2010. 09. 01. | 79,50 % |
2010. 12. 01. | 79,90 % |
2011. 03. 01. | 80,70 % |
2011. 06. 01. | 80,30 % |
2011. 09. 01. | 82,00 % |
2011. 12. 01. | 82,10 % |
2012. 03. 01. | 81,60 % |
2012. 06. 01. | 81,60 % |
2012. 09. 01. | 80,60 % |
2012. 12. 01. | 80,20 % |
2013. 03. 01. | 80,90 % |
2013. 06. 01. | 80,50 % |
2013. 09. 01. | 80,90 % |
2013. 12. 01. | 81,70 % |
2014. 03. 01. | 81,30 % |
2014. 06. 01. | 82,80 % |
2014. 09. 01. | 82,20 % |
2014. 12. 01. | 82,70 % |
2015. 03. 01. | 81,20 % |
2015. 06. 01. | 79,70 % |
2015. 09. 01. | 80,50 % |
2015. 12. 01. | 79,70 % |
2016. 03. 01. | 79,50 % |
2016. 06. 01. | 77,50 % |
2016. 09. 01. | 79,20 % |
2016. 12. 01. | 79,80 % |
2017. 03. 01. | 79,60 % |
2017. 06. 01. | 80,20 % |
2017. 09. 01. | 80,90 % |
2017. 12. 01. | 81,80 % |
2018. 03. 01. | 83,00 % |
2018. 06. 01. | 83,40 % |
2018. 09. 01. | 83,40 % |
2018. 12. 01. | 82,10 % |
2019. 03. 01. | 80,70 % |
2019. 06. 01. | 82,90 % |
2019. 09. 01. | 81,70 % |
2019. 12. 01. | 81,20 % |
2020. 03. 01. | 80,70 % |
2020. 06. 01. | 71,20 % |
2020. 09. 01. | 77,10 % |
2020. 12. 01. | 79,00 % |
2021. 03. 01. | 80,80 % |
2021. 06. 01. | 81,20 % |
2021. 09. 01. | 80,90 % |
2021. 12. 01. | 81,10 % |
2022. 03. 01. | 81,50 % |
2022. 06. 01. | 82,50 % |
2022. 09. 01. | 82,20 % |
2022. 12. 01. | 81,80 % |
2023. 03. 01. | 81,80 % |
2023. 06. 01. | 79,60 % |
2023. 09. 01. | 78,80 % |
2023. 12. 01. | 78,60 % |
2024. 03. 01. | 78,60 % |
Kapacitáskihasználtság Története
Dátum | Érték |
---|---|
2024. 03. 01. | 78,6 % |
2023. 12. 01. | 78,6 % |
2023. 09. 01. | 78,8 % |
2023. 06. 01. | 79,6 % |
2023. 03. 01. | 81,8 % |
2022. 12. 01. | 81,8 % |
2022. 09. 01. | 82,2 % |
2022. 06. 01. | 82,5 % |
2022. 03. 01. | 81,5 % |
2021. 12. 01. | 81,1 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Kapacitáskihasználtság-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇨🇦 Bányászati termelés | 3 % | 6,1 % | Havi |
🇨🇦 Cégek csődjei | 316 Companies | 339 Companies | Havi |
🇨🇦 Elektromos autók engedélyezései | 8191 Units | 10 243 Units | Negyedév |
🇨🇦 Feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index (PMI) | 49,3 points | 49,3 points | Havi |
🇨🇦 Gyártási értékesítések | 0,2 % | 1,1 % | Havi |
🇨🇦 Gyártási termelés | -2,5 % | -3,5 % | Havi |
🇨🇦 Ipari termelés | 0 % | -0,4 % | Havi |
🇨🇦 Ipari termelés hónapról hónapra | -0,04 % | 0,24 % | Havi |
🇨🇦 Járműbejegyzések | 168 620 Units | 169 327 Units | Havi |
🇨🇦 Készletváltozások | 25,669 milliárd CAD | 25,393 milliárd CAD | Negyedév |
🇨🇦 Kisvállalkozások hangulatindexe | 56,3 points | 56,6 points | Havi |
🇨🇦 Nagykereskedelmi forgalom | -0,9 % | 2,4 % | Havi |
🇨🇦 Összetett beszerzési menedzser index (Composite PMI) | 50,6 points | 49,3 points | Havi |
🇨🇦 Összetett korai jelző | 99,314 points | 99,141 points | Havi |
🇨🇦 Szolgáltatások PMI | 51,1 points | 49,3 points | Havi |
🇨🇦 Új rendelések | 68,712 milliárd CAD | 70,407 milliárd CAD | Havi |
🇨🇦 Üzleti hangulat | 52 points | 63 points | Havi |
🇨🇦 üzleti hangulatjelző | -2,31 points | -2,88 points | Negyedév |
🇨🇦 Vállalati nyereségek | 140,514 milliárd CAD | 141,034 milliárd CAD | Negyedév |
A kapacitáskihasználtsági ráta az iparágak termelési kapacitásainak intenzív használatát méri. A kapacitáskihasználtság a tényleges és a potenciális kibocsátás százalékos aránya.
Makrooldalak más országok számára a Amerika
- 🇦🇷Argentína
- 🇦🇼Aruba
- 🇧🇸Bahamák
- 🇧🇧Barbados
- 🇧🇿Belize
- 🇧🇲Bermuda
- 🇧🇴Bolívia
- 🇧🇷Brazília
- 🇰🇾Kajmán-szigetek
- 🇨🇱Chile
- 🇨🇴Kolumbia
- 🇨🇷Costa Rica
- 🇨🇺Kuba
- 🇩🇴Dominikai Köztársaság
- 🇪🇨Ecuador
- 🇸🇻El Salvador
- 🇬🇹Guatemala
- 🇬🇾Guyana
- 🇭🇹Haiti
- 🇭🇳Honduras
- 🇯🇲Jamaika
- 🇲🇽Mexikó
- 🇳🇮Nicaragua
- 🇵🇦Panama
- 🇵🇾Paraguay
- 🇵🇪Peru
- 🇵🇷Puerto Rico
- 🇸🇷Suriname
- 🇹🇹Trinidad és Tobago
- 🇺🇸Egyesült Államok
- 🇺🇾Uruguay
- 🇻🇪Venezuela
- 🇦🇬Antigua és Barbuda
- 🇩🇲Dominika
- 🇬🇩Grenada
Mi a(z) Kapacitáskihasználtság?
Kapacitáskihasználtság: Mélyreható Elemzés és Fontossága a Makrogazdaságban Üdvözlünk az Eulerpool weboldalán, ahol professzionálisan gyűjtött és elemzett makrogazdasági adatokat találhatsz. Ma a kapacitáskihasználtság témakörét fogjuk részletesen bemutatni, amely a makrogazdasági elemzés egyik kulcsfontosságú mutatója. A kapacitáskihasználtság jelentése és a gazdasági teljesítményre gyakorolt hatása mélyebb megértést igényel, hogy megfelelően értelmezhessük. Nézzük meg, mi is valójában a kapacitáskihasználtság, hogyan mérjük, milyen tényezők befolyásolják, és miért fontos mind a gazdasági döntéshozatal, mind a vállalati stratégia szempontjából. A kapacitáskihasználtság, más néven kapacitáskihasználási ráta, azt méri, hogy egy gazdaság mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésre álló termelő kapacitását. Az ipari termelésre koncentrálva határozza meg a tényleges termelés arányát az elméletileg lehetséges termeléssel szemben. Egy példával illusztrálva: Ha egy gyár évente 100 000 egység terméket tudna előállítani, de ténylegesen csak 80 000 egységet állít elő, a kapacitáskihasználtsága 80%. Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat vagy az iparág mennyire hatékonyan használja ki a rendelkezésére álló erőforrásokat. A kapacitáskihasználtságot általában százalékban fejezik ki, és számos módszer létezik a számítására. A leggyakrabban alkalmazott módszer a tényleges termelési szint és a maximális lehetséges termelési szint hányadosa. Ezt az arányt az iparági adatok, a gyártási jelentések, a munkaerő- és berendezéskihasználtság figyelembevételével számítják ki. Fontos megjegyezni, hogy a kapacitáskihasználtság nem állandó; változhat szezonálisan, gazdasági ciklusok függvényében vagy technológiai innovációk hatására. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a kapacitáskihasználtságot, a kereslet és kínálat közötti egyensúly. Ha a kereslet meghaladja a kínálatot, a kapacitáskihasználtság növekedhet, mert a vállalatok megpróbálnak minél többet termelni a lehetőségeikhez képest. Ezzel szemben, ha a kereslet alacsony, a vállalatok kénytelenek csökkenteni a termelési szintet, ami alacsonyabb kapacitáskihasználtságot eredményez. Egy másik jelentős tényező a technológiai fejlődés és az innováció. A technológiai fejlesztések növelhetik a gyártási hatékonyságot és lehetővé tehetik a magasabb kapacitáskihasználtságot. Például, ha egy gyár új automatizált rendszereket telepít, akkor ugyanannyi munkaerővel több terméket állíthat elő, ezáltal növelve a kapacitáskihasználtságát. Az innovációk továbbá lehetővé tehetik a termelési folyamatok optimalizálását, ami szintén hozzájárulhat a hatékonyabb kapacitáskihasználáshoz. A munkapiaci feltételek szintén befolyásolják a kapacitáskihasználtságot. Magas foglalkoztatottsági szint esetén a vállalatok könnyebben találnak megfelelő munkaerőt, így növelhetik a termelést és a kapacitáskihasználtságot. Viszont munkaerőhiány esetén a vállalatok küzdelemmel nézhetnek szembe a munkaerő megszerzésében és megtartásában, ami korlátozhatja a termelési szintjüket. A kapacitáskihasználtság elemzése különösen fontos a gazdaságpolitikai döntéshozatal során. Magas kapacitáskihasználtság például arra utalhat, hogy a gazdaság közel van a teljes kapacitásához, ami inflációs nyomást eredményezhet, mivel a kereslet meghaladja a kínálatot. Ilyen esetekben a monetáris politikai döntéshozók esetleg szigorító intézkedéseket vezethetnek be, például kamatlábemelést, hogy csökkentsék az inflációs nyomást. Ezzel szemben az alacsony kapacitáskihasználtság deflációs kockázatokra utalhat, mivel a kínálati oldalon felesleges kapacitás van, de a kereslet nem elegendő annak kihasználására. Ilyen helyzetben a kormányok és a központi bankok ösztönző politikákat alkalmazhatnak a kereslet növelése érdekében, például adócsökkentéseket, beruházási támogatásokat vagy kamatcsökkentéseket. A kapacitáskihasználtság fontos szerepet játszik a vállalati stratégia kidolgozásában is. Azok a vállalatok, amelyek képesek hatékonyan kihasználni kapacitásukat, versenyképesebbek lehetnek a piacon, mivel alacsonyabb költséggel tudnak termelni. Az optimális kapacitáskihasználtság elérése érdekében a vállalatoknak rendszeresen értékelniük kell termelési folyamataikat, befektetéseket kell végezniük új technológiákba és innovációkba, valamint megfelelően kell kezelniük munkaerőforrásaikat. Összességében a kapacitáskihasználtság egy átfogó gazdasági mutató, amely lehetőséget ad a gazdaság működésének mélyebb értékelésére. Segítségével azonosíthatók az iparági trendek, a gazdasági ciklusok állapotai, és előrejelzések készíthetők a jövőbeli gazdasági teljesítményről. Az Eulerpool célja, hogy professzionális és részletes adatokat nyújtson a kapacitáskihasználtságról, hogy elősegítse a tudatos és megalapozott gazdasági döntéshozatalt mind a kormányok, mind a vállalatok részéről. Köszönjük, hogy ellátogatott az Eulerpool oldalára, és reméljük, hogy hasznosnak találta ezt a bejegyzést a kapacitáskihasználtság témájában. Tájékozódjon további makrogazdasági adatokról és elemzésekről weboldalunkon, hogy naprakész információk alapján hozhassa meg döntéseit.