Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Marokkó Minimálbér
Árfolyam
A jelenlegi Minimálbér értéke Marokkó-ban 2902 MAD/Hónap. A Minimálbér Marokkó-ban 2902 MAD/Hónap-ra emelkedett 2022. 01. 01.-án/én, miután 2021. 01. 01.-án 2828,72 MAD/Hónap volt. 2000. 01. 01. és 2023. 01. 01. között az átlagos GDP Marokkó-ban 2253,46 MAD/Hónap volt. A valaha elért legmagasabb értéket 2023. 01. 01.-án/én értük el 3111,39 MAD/Hónap, míg a legalacsonyabb értéket 2000. 01. 01.-án/én rögzítettük 1674,00 MAD/Hónap.
Minimálbér ·
Max
Minimálbérek | |
---|---|
2000. 01. 01. | 1674,00 MAD/Month |
2001. 01. 01. | 1674,00 MAD/Month |
2002. 01. 01. | 1674,00 MAD/Month |
2003. 01. 01. | 1674,00 MAD/Month |
2004. 01. 01. | 1842,00 MAD/Month |
2005. 01. 01. | 1842,00 MAD/Month |
2006. 01. 01. | 1842,00 MAD/Month |
2007. 01. 01. | 1842,00 MAD/Month |
2008. 01. 01. | 1936,70 MAD/Month |
2009. 01. 01. | 2032,20 MAD/Month |
2010. 01. 01. | 2032,20 MAD/Month |
2011. 01. 01. | 2234,70 MAD/Month |
2012. 01. 01. | 2337,80 MAD/Month |
2013. 01. 01. | 2337,80 MAD/Month |
2014. 01. 01. | 2454,40 MAD/Month |
2015. 01. 01. | 2570,90 MAD/Month |
2016. 01. 01. | 2570,90 MAD/Month |
2017. 01. 01. | 2570,90 MAD/Month |
2018. 01. 01. | 2570,90 MAD/Month |
2019. 01. 01. | 2698,83 MAD/Month |
2020. 01. 01. | 2828,72 MAD/Month |
2021. 01. 01. | 2828,72 MAD/Month |
2022. 01. 01. | 2902,00 MAD/Month |
Minimálbér Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 01. 01. | 2902 MAD/Hónap |
2021. 01. 01. | 2828,72 MAD/Hónap |
2020. 01. 01. | 2828,72 MAD/Hónap |
2019. 01. 01. | 2698,83 MAD/Hónap |
2018. 01. 01. | 2570,9 MAD/Hónap |
2017. 01. 01. | 2570,9 MAD/Hónap |
2016. 01. 01. | 2570,9 MAD/Hónap |
2015. 01. 01. | 2570,9 MAD/Hónap |
2014. 01. 01. | 2454,4 MAD/Hónap |
2013. 01. 01. | 2337,8 MAD/Hónap |
Hasonló makrogazdasági mutatók Minimálbér-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇲🇦 Foglalkoztatási ráta | 36,7 % | 38 % | Negyedév |
🇲🇦 Foglalkoztatottak | 10,337 Mió. | 10,591 Mió. | Negyedév |
🇲🇦 Ifiadalmi munkanélküliségi ráta | 35,9 % | 35,8 % | Negyedév |
🇲🇦 Munkanélküli személyek | 1,645 Mió. | 1,58 Mió. | Negyedév |
🇲🇦 Munkanélküliségi ráta | 13,7 % | 13 % | Negyedév |
🇲🇦 Népesség | 37,022 Mió. | 36,67 Mió. | Évente |
Makrooldalak más országok számára a Afrika
- 🇩🇿Algéria
- 🇦🇴Angola
- 🇧🇯Benin
- 🇧🇼Botswana
- 🇧🇫Burkina Faso
- 🇧🇮Burundi
- 🇨🇲Kamerun
- 🇨🇻Kap Verde
- 🇨🇫Közép-afrikai Köztársaság
- 🇹🇩Csád
- 🇰🇲Komor-szigetek
- 🇨🇬Kongó
- 🇿🇦Dél-Afrika
- 🇩🇯Dzsibuti
- 🇪🇬Egyiptom
- 🇬🇶Egyenlítői-Guinea
- 🇪🇷Eritrea
- 🇪🇹Etiópia
- 🇬🇦Gabon
- 🇬🇲Gambia
- 🇬🇭Ghána
- 🇬🇳Guinea
- 🇬🇼Bissau-Guinea
- 🇨🇮Elefántcsontpart
- 🇰🇪Kenia
- 🇱🇸Lesotho
- 🇱🇷Libéria
- 🇱🇾Líbia
- 🇲🇬Madagaszkár
- 🇲🇼Malawi
- 🇲🇱Mali
- 🇲🇷Mauritánia
- 🇲🇺Mauritius
- 🇲🇿Mozambik
- 🇳🇦Namíbia
- 🇳🇪Niger
- 🇳🇬Nigéria
- 🇷🇼Ruanda
- 🇸🇹São Tomé és Príncipe
- 🇸🇳Senegál
- 🇸🇨Seychelle-szigetek
- 🇸🇱Sierra Leone
- 🇸🇴Szomália
- Dél-Szudán
- 🇸🇩Sudán
- 🇸🇿Szváziföld
- 🇹🇿Tanzánia
- 🇹🇬Togo
- 🇹🇳Tunézia
- 🇺🇬Uganda
- 🇿🇲Zambia
- 🇿🇼Zimbabwe
Mi a(z) Minimálbér?
A minimálbér egy fontos makrogazdasági mutató, amely jelentős hatással van a gazdaság egészére, beleértve a munkavállalók életszínvonalát, a foglalkoztatottságot, valamint a vállalati költségeket és az árakat. A minimálbér fogalma alatt az a legkisebb havi vagy órabér értendő, amelyet a munkáltatóknak jogilag kötelező megfizetniük dolgozóiknak. A minimálbér meghatározása és felülvizsgálata gyakran kormányzati döntés, amely figyelembe veszi gazdasági, szociális és politikai szempontokat is. A minimálbérek meghatározása mögött általában az a cél áll, hogy biztosítsák a dolgozók számára a megélhetéshez szükséges minimális jövedelmet, csökkentsék a szegénységet, és hozzájáruljanak a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Ebben az összefüggésben azonban a szakértők gyakran megvitatják a minimálbér különféle gazdasági hatásait. Egyes nézetek szerint a magasabb minimálbér segíthet a vásárlóerő növelésében, csökkenti a szociális támogatások iránti szükségletet, és javítja a munkavállalók morálját és termelékenységét. Mások viszont attól tartanak, hogy a túl magas minimálbér növelheti a munkanélküliséget, különösen a fiatalok és alacsony képzettségű dolgozók körében, mivel a munkáltatók nem tudnak vagy nem kívánnak ilyen bérszinteken munkásokat foglalkoztatni. A minimálbér gazdasági hatásainak vizsgálata során nem csak a munkanélküliség és a szegénység mutatóira kell figyelni, hanem a szélesebb makrogazdasági hatásokra is. Például, ha a minimálbér emelése terheli a vállalkozásokat, ez áremelkedésekhez vezethet, mivel a vállalatok próbálnak kompenzálni a magasabb munkaerőköltségeket. Ez pedig inflációt generálhat, ami végül is csökkenti a munkavállalók vásárlóerejét. Ezen túlmenően, ha egy ország minimálbére jelentősen meghaladja a termelékenységi növekedést, az nemzetközi versenyképességi gondokat okozhat, mivel a magasabb bérek növelik az export termékek árát. Magyarországon a minimálbér története és aktuális alakulása több tényező függvénye. Az ország gazdasági helyzete, a munkaerőpiaci folyamatok, és az inflációs környezet mind befolyásolják, hogy mikor és milyen mértékben kerül sor a minimálbér emelésére. Az elmúlt években a kormányzat többször is jelentős minimálbér-növeléseket hajtott végre, amelyek célja elsősorban a dolgozói életszínvonal javítása és a szociális igazságosság előmozdítása volt. Az emelések hatásait azonban folyamatosan elemzik, hiszen ahogy korábban említettük, ezek széleskörű gazdasági hatásokkal járhatnak. Fontos megemlíteni a regionális különbségeket is, amelyek a minimálbér meghatározása során felmerülnek. Egyes gazdaságilag fejlettebb régiókban a minimálbér magasabb lehet, míg a hátrányosabb helyzetű területeken alacsonyabb. Ennek oka lehet, hogy a jóléti szint és a megélhetési költségek is eltérőek az egyes régiókban. Az országos minimálbér szintjeinek meghatározása ezért érzékeny kérdés, amely megköveteli a különböző régiók gazdasági helyzetének és munkaerőpiaci adottságainak figyelembe vételét. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteknek is nagy szerepe van a minimálbér kialakításában. A bértárgyalások során a szakszervezetek a dolgozók érdekeit képviselik, és magasabb béremelést próbálnak elérni, míg a munkaadói szervezetek általában az alacsonyabb bértartományok mellett érvelnek a versenyképesség megőrzése érdekében. Az eredmény általában egy kompromisszum, ahol mindkét félnek engednie kell valamennyit. Az Európai Unió tagországaiban, így Magyarországon is fontos a minimálbér harmonizáció kérdése. Az EU több irányelvet is kiadott, amelyek célja a tagállamok közötti béregyenlőtlenségek csökkentése és az egységes piacon belüli szociális dömping elkerülése. Az uniós szabályozás keretein belül Magyarország saját maga határozza meg minimálbér-politikáját, de mindig igazodnia kell a közösségi irányelvekhez is. Az Eulerpool weboldalon a minimálbérek alakulását bemutató makrogazdasági adatokat kívánjuk közérthető és részletes formában bemutatni. A különböző országok adatait összehasonlító grafikonok és elemzések segítségével kiemeljük a globális gazdasági folyamatokat, és lehetőséget biztosítunk a felhasználóknak, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a minimálbér változásainak okainak és következményeinek összefüggéseibe. Célunk, hogy látogatóink megbízható és naprakész információkhoz jussanak, amelyeket felhasználhatnak gazdasági döntéseik során. Összegzésképpen elmondható, hogy a minimálbér meghatározása és alakulása több tényező kölcsönhatásának eredménye, és folyamatos politikai, gazdasági és szociális viták tárgya. A minimálbér szintjének optimalizálása komplex feladat, amely hatással van a munkavállalók életszínvonalára, a gazdasági fejlődésre és a nemzetközi versenyképességre egyaránt. Az Eulerpoolon kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk ezen adatok bemutatására, hogy felhasználóink a legjobb döntéseket hozhassák meg.