Tedd meg életed legjobb befektetéseit.
2 eurótól biztosítható Albánia Gyártási termelés
Árfolyam
A Gyártási termelés jelenlegi értéke Albánia-ban 3,93 %. A Gyártási termelés Albánia-ban 2022. 09. 01.-en/én 3,93 %-ra csökkent, miután 2022. 06. 01.-en/én 5,69 % volt. 2006. 03. 01.-től 2024. 06. 01.-ig az átlagos GDP Albánia-ban 6,61 % volt. A mindenkori csúcsot 2021. 06. 01.-en/én érték el 38,62 % értékkel, míg a legalacsonyabb értéket 2020. 06. 01.-en/én jegyezték fel -18,20 %-val/vel.
Gyártási termelés ·
Max
Gyártási termelés | |
---|---|
2006. 03. 01. | 3,40 % |
2006. 06. 01. | 3,40 % |
2006. 09. 01. | 3,50 % |
2006. 12. 01. | 12,70 % |
2007. 03. 01. | 16,11 % |
2007. 06. 01. | 7,98 % |
2007. 09. 01. | 6,68 % |
2008. 03. 01. | 19,23 % |
2008. 06. 01. | 15,12 % |
2008. 09. 01. | 19,54 % |
2008. 12. 01. | 20,32 % |
2009. 03. 01. | 5,82 % |
2009. 06. 01. | 15,59 % |
2009. 09. 01. | 18,72 % |
2009. 12. 01. | 17,76 % |
2010. 03. 01. | 8,74 % |
2010. 06. 01. | 9,87 % |
2010. 09. 01. | 38,57 % |
2010. 12. 01. | 25,73 % |
2011. 03. 01. | 36,32 % |
2011. 06. 01. | 20,42 % |
2012. 06. 01. | 1,30 % |
2013. 03. 01. | 5,12 % |
2014. 03. 01. | 15,21 % |
2014. 09. 01. | 0,37 % |
2014. 12. 01. | 10,22 % |
2015. 06. 01. | 14,21 % |
2015. 09. 01. | 23,49 % |
2015. 12. 01. | 13,20 % |
2016. 03. 01. | 12,18 % |
2017. 06. 01. | 3,70 % |
2017. 09. 01. | 7,48 % |
2017. 12. 01. | 3,84 % |
2018. 03. 01. | 8,86 % |
2018. 06. 01. | 12,31 % |
2018. 09. 01. | 8,34 % |
2018. 12. 01. | 8,06 % |
2019. 03. 01. | 7,13 % |
2019. 06. 01. | 8,87 % |
2019. 09. 01. | 6,00 % |
2019. 12. 01. | 3,84 % |
2020. 09. 01. | 2,15 % |
2020. 12. 01. | 7,53 % |
2021. 03. 01. | 19,92 % |
2021. 06. 01. | 38,62 % |
2021. 09. 01. | 4,30 % |
2021. 12. 01. | 8,14 % |
2022. 03. 01. | 18,26 % |
2022. 06. 01. | 5,69 % |
2022. 09. 01. | 3,93 % |
Gyártási termelés Története
Dátum | Érték |
---|---|
2022. 09. 01. | 3,93 % |
2022. 06. 01. | 5,69 % |
2022. 03. 01. | 18,26 % |
2021. 12. 01. | 8,14 % |
2021. 09. 01. | 4,3 % |
2021. 06. 01. | 38,62 % |
2021. 03. 01. | 19,92 % |
2020. 12. 01. | 7,53 % |
2020. 09. 01. | 2,15 % |
2019. 12. 01. | 3,84 % |
Hasonló makrogazdasági mutatók Gyártási termelés-hoz
Név | Jelenleg | Előző | Frekvencia |
---|---|---|---|
🇦🇱 Bányászati termelés | -9,6 % | -7,9 % | Negyedév |
🇦🇱 Ipari termelés | -5,8 % | -14,5 % | Negyedév |
🇦🇱 Üzleti hangulat | -2,694 points | -6,239 points | Havi |
Makrooldalak más országok számára a Európa
- 🇦🇹Ausztria
- 🇧🇾Fehéroroszország
- 🇧🇪Belgium
- 🇧🇦Bosznia-Hercegovina
- 🇧🇬Bulgária
- 🇭🇷Horvátország
- 🇨🇾Ciprus
- 🇨🇿Cseh Köztársaság
- 🇩🇰Dánia
- 🇪🇪Észtország
- 🇫🇴Feröer-szigetek
- 🇫🇮Finnország
- 🇫🇷Franciaország
- 🇩🇪Németország
- 🇬🇷Görögország
- 🇭🇺Magyarország
- 🇮🇸Izland
- 🇮🇪Írország
- 🇮🇹Olaszország
- 🇽🇰Koszovó
- 🇱🇻Lettország
- 🇱🇮Liechtenstein
- 🇱🇹Litvánia
- 🇱🇺Luxemburg
- 🇲🇰Észak-Macedónia
- 🇲🇹Málta
- 🇲🇩Moldva
- 🇲🇨Monaco
- 🇲🇪Montenegró
- 🇳🇱Hollandia
- 🇳🇴Norvégia
- 🇵🇱Lengyelország
- 🇵🇹Portugália
- 🇷🇴Románia
- 🇷🇺Oroszország
- 🇷🇸Szerbia
- 🇸🇰Szlovákia
- 🇸🇮Szlovénia
- 🇪🇸Spanyolország
- 🇸🇪Svédország
- 🇨🇭Svájc
- 🇺🇦Ukrajna
- 🇬🇧Egyesült Királyság
- 🇦🇩Andorra
Mi a(z) Gyártási termelés?
Gyártási termelés a makrogazdaságban: Egy részletes áttekintés A gyártási termelés kulcsfontosságú szerepet játszik a makrogazdaságban, valamint egyes országok gazdasági növekedésének és fejlődésének hajtóereje. A gyártási szektor teljesítménye határozza meg egy nemzet gazdaságának egészségi állapotát, és jelentős hatást gyakorol az export, a foglalkoztatás és a GDP alakulására. Ebben a cikkben részletes áttekintést nyújtunk a gyártási termelés makrogazdasági szempontjairól, különös hangsúlyt fektetve a magyar gazdaságra és az aktuális kontextusra. Először is, érdemes megérteni, hogy mit jelent a gyártási termelés a gazdasági elmélet és a gyakorlat szempontjából. A gyártási termelés az áruk előállításának folyamata, amely magában foglalja a nyersanyagoktól kezdve a végtermék előállításáig sok lépést. Ez a folyamat ipari létesítményekben, üzemekben és gyárakban zajlik, ahol a munkaerő és a technológia kombinációja révén értéket teremtenek. A gyártási szektor különféle iparágakat ölel fel, többek között a gépipart, az autóipart, az élelmiszeripart, valamint a gyógyszergyártást. A gyártási termelés gazdasági jelentőségét nehéz túlbecsülni. Először is, ez a szektor jelentős mértékben hozzájárul a bruttó hazai termékhez (GDP) sok országban. A GDP növekedése pedig alapvető fontosságú a gazdasági jólét és a társadalmi fejlődés szempontjából. A magyar gazdaságban a gyártási termelés jelentős szerepet játszik, különösen az autóipari és elektronikai szektorokban. Az autóipar például Magyarország egyik legnagyobb exportőre, és jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. Továbbá, a gyártási szektor rendkívül fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. A gyártási termelési tevékenység jelentős munkaerőt igényel, és számos közvetlen és közvetett munkahelyet teremt. Magyarországon a gyártási szektorban foglalkoztatottak aránya jelentős, különösen az ipari gócokban, mint például Győr, Kecskemét és Székesfehérvár. Ezekben a régiókban a gyártási üzemek nemcsak közvetlenül foglalkoztatnak munkaerőt, hanem beszállítókat, logisztikai szolgáltatókat és egyéb hozzájuk kapcsolódó iparágakat is bevonnak. Egy másik lényeges aspektus a gyártási termelés technológiai fejlődése, ami elősegíti a termelékenység növekedését és a versenyképesség javulását. Az ipar 4.0 és a digitalizáció korában a gyártási szektor transzformáció alatt áll, ahol az automatizálás, a mesterséges intelligencia és az IoT (Internet of Things) integrálása révén jelentős hatékonyságnövekedés érhető el. Magyarországon is több vállalat alkalmazza ezeket az előremutató technológiákat, hogy versenyképesek maradhassanak a globális piacon. A gyártási termelés teljesítménye kihatással van az ország külkereskedelmi mérlegére is. A hatékony és versenyképes gyártási szektor lehetővé teszi az ország számára, hogy exportáljon termékeket, ezzel devizabevételeket generálva és növelve a nemzetközi kitettséget. A gyártási termelés és az export közötti kapcsolat különösen fontos olyan országokban, mint Magyarország, ahol az exportorientált szektorok, például az autóipar, a gazdaság motorjai. A magyar gyártási termelés jelentős hányadát exportálják az EU-s és a globális piacokra, ami elősegíti az ország gazdasági integrációját és növekedését. Ezen kívül a gyártási termelés jelentős befolyással bír az állami bevételekre és a költségvetési politikára. A gyártási vállalatok által befizetett adók és járulékok hozzájárulnak az állami költségvetéshez, lehetővé téve az állami beruházásokat és a közszolgáltatások finanszírozását. Az erős és prosperáló gyártási szektor így közvetlenül hozzájárul az államháztartás stabilitásához és a közösségi jóléthez. Fontos megemlíteni a fenntarthatóság és a környezettudatosság kérdését is a gyártási termelés kapcsán. Az intenzív gyártási tevékenység gyakran jelentős környezeti terhelést jelent, ezért a fenntartható fejlődés és az ökológiai lábnyom csökkentése kulcsfontosságú. Magyarországon egyre több vállalat fektet nagy hangsúlyt a környezetbarát technológiák bevezetésére és az energiahatékonyság növelésére, hogy csökkentsék ökológiai lábnyomukat és megfeleljenek a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak. Összefoglalva, a gyártási termelés jelentős és összetett szerepet tölt be a makrogazdasági környezetben. Hatásai átszövik az összes nagyobb gazdasági területet, beleértve a GDP-t, a foglalkoztatást, az exportot és az államháztartást. Magyarország esetében a gyártási szektor kiemelten fontos, hozzájárulva az ország gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez. Ahogy a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap, a gyártási termelés is folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik, hogy megfeleljen az új kihívásoknak és lehetőségeknek. Az ilyen átfogó makrogazdasági elemzések révén jobban megérthetjük a gyártási termelés dinamikáját és jelentőségét mind helyi, mind globális szinten.