Az internet, amely ma már szinte mindenkit és mindent összeköt, speciális eszközök hálózatán fut, amelyeket útválasztóknak nevezünk. Néhány, mint például a WiFi útválasztók, otthonokban kerülnek telepítésre, míg mások, amelyek országokat kötnek össze, nagyon speciálisak és drágák. Az Internet Computer blokklánca speciális számítógépeken, úgynevezett „csomópont gépeken” fut, amelyek különféle szabványok szerint készülnek.
Ma a legtöbb Proof-of-Stake blokkláncot „validáló” csomópontok üzemeltetik, amelyek gyakran felhőszolgáltatásokon indított szoftveres példányok. Az Internet Computer nem üzemeltethető ilyen módon. Teljes mértékben dedikált csomópont gépeken fut, amelyeket független adatközpontokban független „csomópont szolgáltatók” telepítenek.
Ezek a csomópont gépek az Internet Computer Protocol, vagyis ICP segítségével kapcsolódnak egymáshoz, innen származik a token neve is. A legjobb elnevezés az Internet Computer által használt blokklánc hálózati modell leírására a „Proof-of-Useful-Work”. A hálózat egy NNS nevű irányítási rendszert alkalmaz, amely képes kizárni („kiiktatni”) azokat a csomópont gépeket, amelyek nem képesek elegendő blokkot előállítani és lépést tartani a hálózattal, ezért szabványos specifikációk szerint kell épülniük.
Belsőleg az Internet Computer hálózata „alhálózati blokkláncokból” áll. Minden új alhálózat növeli a hálózat kapacitását, ami azt jelenti, hogy több okosszerződést, számítást és adatot képes fogadni. Azonban ezek az alhálózatok a fogadott okosszerződések és felhasználók számára láthatatlanok. Ennek oka, hogy ezek egyetlen logikai blokkláncba vannak egyesítve a „lánckulcs kriptográfia” segítségével.
A lánckulcs kriptográfia egyedülálló az Internet Computer számára. Lehetővé teszi, hogy az alhálózati blokkláncok, és az elkészült teljes Internet Computer blokklánc nyilvános „lánckulcsai” legyenek. A blokkláncok kriptográfiailag aláírják az összes interakciójukat, amelyet a lánckulcsaik segítségével lehet érvényesíteni. Az érvényes aláírások bizonyítják, hogy az interakciók nem változtak meg, és azt is, hogy a blokkláncok helyesen működnek – anélkül, hogy le kellene tölteniük és ellenőrizniük a tranzakcióik blokkjait.
A lánckulcs kriptográfiának köszönhetően az Internet Computer képes alhálózati blokkláncait egyetlen blokklánccá egyesíteni és korlátlanul méretezni. Azonban a lánckulcs kriptográfia más dolgokat is lehetővé tesz! Például az Internet Computer okosszerződései képesek HTTP kéréseket feldolgozni és közvetlenül interaktív webélményeket nyújtani a végfelhasználóknak. Ez biztonságosabb, mint a szokásos webszolgáltatás, mert az okosszerződések aláírhatják a tőlük származó tartalmat, amely érvényesíthető, mielőtt a felhasználóknak megmutatnák, így őket biztonságban tartják.
Nemrégiben a lánckulcs kriptográfiát használták arra, hogy a „Chain Key TX” funkcionalitás elérhetővé váljon az okosszerződés-fejlesztők számára. Ez lehetővé teszi számukra, hogy aláírt tranzakciókat hozzanak létre, amelyek más blokkláncokon futnak. Például egy Internet Computer fejlesztő közvetlenül a Bitcoin főkönyvön létrehozhat bitcoin címet, küldhet és fogadhat bitcoint, anélkül, hogy bizonytalan „híd” szolgáltatásokat venne igénybe. Ezzel a funkcionalitással natív Bitcoin DeFi hozható létre.
Az Internet Computer számos más funkciót is biztosít, amelyek egyedülállóak a blokkláncok világában. Ilyenek például a HTTP kérések, amelyek lehetővé teszik az okosszerződések számára, hogy biztonságosan lekérdezzék más rendszerek adatait az interneten keresztül, például lehetővé téve az okosszerződéses szoftver számára, hogy biztonságosan megszerezze a például a kriptoeszköz árfolyam adatokat megbízható oracle szolgáltatás nélkül.
Az Internet Computer hálózatát és működését egy mester alhálózat irányítja, amely egy fejlett engedély nélküli DAO-t futtat, amit Network Nervous System (NNS) néven ismernek. Ez utasítja a csomópont gépeket a hálózat struktúrájának kialakítására. A csomópontok ellenőrizhetik, hogy az NNS-től kapott utasítások valódiak-e, pusztán a lánckulcs aláírás ellenőrzésével, mivel lánckulcsa soha nem változik.
Az NNS utasítja a csomópontokat, hogy csatlakozzanak és hagyják el az alhálózatokat, és új alhálózatokat formáljanak. A kriptográfia és protokollok olyan ügyesen működnek, hogy bár a csomópontok jönnek-mennek az alhálózati blokkláncokból, lánckulcsaik mindig változatlanok maradnak.
Az Internet Computer-en a fejlesztők „kaniszter” okosszerződéseket építenek. Kanisztereknek nevezik őket, mert ezek WebAssembly bájtkód csomagok és tartós memórialapok. A bájtkód valósítja meg az okosszerződés logikáját, és kizárólag saját memóriájában fut, más okosszerződésekkel üzenetküldés útján lépve interakcióba (szoftver „aktor” modellje). Ez lehetővé teszi az okosszerződések párhuzamos futtatását, ami az egyik módja annak, hogyan méretezhető az Internet Computer.
A kaniszter okosszerződések rendkívül erősek, és bármi megépíthető velük. Például több blokkos tranzakciók (számolások) is lehetségesek, valamint daemon okosszerződések, amelyeket a blokklánc automatikusan, időszakosan meghív.
Az Internet Computer okosszerződések fejlesztéséhez használt főbb nyelvek a Rust és a Motoko. A Motoko egy, kifejezetten az Internet Computer számára, a DFINITY által létrehozott nyelv, amelyet Andreas Rossberg vezetésével fejlesztettek ki, aki a WebAssembly szabvány társfeltalálója volt.
A legjobb módja annak, hogy megértsük, hogyan működik az Internet Computer, és milyen egyedi képességeket nyújt, az az internetcomputer.org és a wiki.internetcomputer.org honlapok megtekintése.
